Mit ad hozzá a közoktatás egy térség humánerőforrás-fejlesztéséhez? A válasz kiindulópontját hagyományos megközelítésben a gazdaság fejlődéséhez szükséges szakképzettek és diplomások aránya adja, holott értéket nem csupán az aktuálisan felhasználható emberi erőforrás jelent. Ma már nem csupán az oktatással foglalkozó szakmai és tudományos körök számára nyilvánvaló, hogy a kötelező iskolázás óriási hatással van a későbbi munkaerő összetételére és minőségére, így a gazdaság lehetséges fejlődési útjaira is. Kulcsszerepet tölt be az olyan mind fontosabbá váló képességek átadásában, melyek elengedhetetlenek az alkalmazkodáshoz a gazdaság felgyorsult világában, így az is a feladatai közé tartozik, hogy megalapozza az élethosszig tartó tanulást, felkészítsen az életpálya szakmaváltásaira, a munkanélküliség leküzdésére.
Egyre hangsúlyosabbá válik a közoktatás társadalmi integrációhoz kötődő funkciója is, mely ugyancsak befolyásolja a gazdaság versenyképességét. Ha a közösség tagjai nem képesek az együttműködésre, ha hiányzik a szolidaritás, az egyéni és társadalmi felelősségvállalás, akkor kisebb a piac, alacsonyabb a fogyasztás, a társadalmi feszültségek pedig elriasztják a befektetőket. Ma is vita zajlik arról, hogy a jövőbeni fejlődés érdekében az államnak mit kellene előtérbe helyeznie: a gazdaság versenyképességét vagy a társadalom kohézióját. A közoktatás azonban nem választhat a két nagy társadalmi feladat között: a maga eszközeivel mindkettő megvalósításához hozzá kell járulnia. Balázs Éva könyve arra vállalkozik, hogy értelmezi a közoktatás fogalmát a humánerőforrás-fejlesztésben és a társadalmi integrációban betöltött szerepe szerint, és a regionális fejlődés szempontjából vizsgálja meg az ezredforduló magyar közoktatási rendszerét.
A kötet statisztikai adatokon, adatbázisok információin és kutatási eredményeken nyugvó elemzésekkel arra mutat rá, hogy nemcsak a gazdaság teljesítményében, hanem a közoktatásban is regionális különbségek mutathatók ki, noha a gazdasági fejlettség és a közoktatás eredményessége meglepő módon nem feltétlenül jár együtt. A kötelező iskolázás ma meglehetősen színes képet mutat Magyarországon, mégis kevés olyan munka született, mely a közoktatást a humánerőforrás-fejlesztés szempontjából vizsgálta volna. Pedig a hazánk európai uniós tagságával elérhető források nem a nemzetállamok egészét, hanem a nagyobb térségeket támogatják, a fejlesztést komplex egységként kezelve. A Közoktatás és regionális fejlődés című kötet tanulmányai hiánypótló szerepet töltenek be azzal, hogy egy fontos társadalmi ágazat munkájáról nem csupán szakmai-pedagógiai, hanem a regionális fejlődés szempontjából is képet adnak. Így a könyv elolvasását nemcsak oktatási szakembereknek ajánljuk, hanem a különböző ágazatok képviselőinek is, akik az EU regionális politikáját követve együtt gondolkodnak egy-egy térség fejlesztésének lehetőségeiről. A kötet elektronikus változatban olvasható és nyomtatott formában is megrendelhatő az OKI honlapján.
