A foglalkozás kezdetén mutassuk be az előző cikkünkben ismertetett, regionális különbségeket ábrázoló ManyEyes vizualizációt.
Ezek után alkossunk négyfős csoportokat és ezek a csoportok üljenek a gép elé, prbálgassák a vizualizációt. A csoport egyik tagjának feladata, hogy ügyeljen az időre, 20 percük van a vizsgálódásra. Egy másik tag feladata a tapasztalatok lejegyzése, egyvalaki a gépet kezeli, a negyedik emberdönt a többiek javasatai alapján, hogy milyen értékek viszonyát vizsgálják.
A húsz perc leteltével a csoportoknak 5 perce van arra, hogy összegezzék, mik azok a tényezők, amik befolyásolják egy terület fejlettségét.
Ezt követően üljenek össze a csoportok egyes, kettes, hármas és négyes számú tagjai így négy nagyobb csoportot alkotva. Mindenki olvassa fel a többieknek, hogy az ő kis csoportjában milyen tényezőket azonosítottak. Az azonos tartalmú, de más megfogalmazásúakat vonják össze. Ezt követően a nagy csoportok próbálják meg eldönteni, hogy a felsorolt tényezők közül melyik melyikre van hatássa. (A munkanélküliség pl. a befolyó adók mennyiségéere stb.) Minderre adjunk 10 percet.
Ezt követően kérjük meg a nagy csoportok szószólóit, hogy sorolják el az azonosított tényezőket (erre csak egyszer van szükség), valamint az azonosított kapcsolatokat. Azokat a kapcsolatokat vegyük fel a listánkba, amiket legalább két csoport mondott. Erre a részre 5 perc elég.
Mindezt követően a ManyEyes programban elkészíthetünk egy táblázatot, ami a diákok által mondott tényezők összefüggését ábrázolja. Például egy ilyet. Az elkészült táblázatot ábrázoljuk a Network Diagram vizualizáció típussal. Ehhez hasonlót kapunk. Az ábrát közösen elemezhetjük. Megpróbálhatjuk azonosítani, melyek azok a pontok, ahol az állam képes elősegíteni a fejlődést, vannak-e determinisztikus összetevői a fejlettségnek stb.

Egy kilencedikes osztályban készült ábra