Triász
A kavicsfogú álteknős (Placohelys placodonta) Ez a mai napig ismert legjelentősebb és a leghíresebb hazai őskövület. A veszprémi márgában a felső triász rétegekben, 1899-ben bukkantak rá. A maradványok egy teknős, pontosabban álteknős koponyáját, páncélját, bordáit és végtagcsontjait tartalmazták. A lelet olyan teljes, hogy annak alapján az állatot könnyűszerrel tudták rekonstruálni. A páncél kúpos lemezkékből állt, a végtagok, megkönnyítendő az úszást, hosszúra nyúltak. Az állat szájában öt, kis golyócskára emlékeztető "kavicsfog" ült. Ezzel még a legkeményebb páncélú kagylók és pörgekarúak páncélját is föl tudta törni és könnyűszerrel elfogyaszthatta őket.
A Placohelys épsége, teljessége, különlegessége, valamint tudományos értéke alapján tekinthető a legjelentősebb hazai ősmaradványnak. A leletet a Földtani Intézet őrzi.
Júra
Magyarország területén is éltek egykor dinoszauruszok? Naná! Ezt bizonyítják a dél-dunántúli leletek, amelyek a Komlószaurusz névre hallgató őshüllő lábnyomait őrzik. A Mecsek feketeszén bányáinak meddő jura rétegeiben (vasasi márga) 1966-ban fedezték föl az első lábnyomokat, teljes csontvázat vagy darabokat eddig nem sikerült találni. Nyomok később Komló mellől is előkerültek. A rekonstruált állat tudományos neve is innen ered: Komlosaurus carbonis. A nyomok méretéből és az azokat befogadó üledékes közegből kikövetkeztették, hogy a Komlószaurusz kb. másfél méter magas dinoszaurusz volt, amely a tengerparti mocsaras környezetben éldegélt.
Kréta
Egészen 2000-ig kellett várni arra, hogy hazánk területéről a dinoszauruszoknak ne csak a nyomai, hanem a csontjai is előkerüljenek. Egy fiatal kutató, Ősi Attila találta meg egy bauxitbánya Kréta kori kőzeteiben a fosszíliákat. Lenyűgözően gazdag fauna nyomai bukkantak elő, a növényevő és ragadozó dinoszauruszokon kívül repülő hüllők, moszaszauruszok, krokodilok csontjai.
