Az alábbi térképen megfigyelhetjük, hol vannak olyan helyek a Földön, ahol kőzetlemezek ütköznek össze. Tanulmányozzuk, milyen az ütközések közeláben a domborzat!
View Larger Map
Bolygónk felszínét vastagabb, de kisebb sűrüségű szárazföldi valamint vékonyabb, de nagyobb sűrüségű ócáni kőzetlemezek alkotják. A lemezek összeütközésének is ennek köszönhetően három típusa van. Az egyes típusok jellegzetes felszínformák kialakulásával járnak együtt.
Szárazföldi lemezek
Két szárazföldi lemez találkozásakor elsősorban gyűrődés figyelhető meg. A két lemez közötti üledék nagyon magasra feltolódhat. Jellegzetesen átalakult (metamorf) kőzetek jöbnnek létre, a vulkánosság ebben az esetben alárendelt szerepet játszik. A gigantikus erők hatására jellemzőek lehetnek a földrengések is. Bolygónk legmagasabb hegységei is így alakultak ki, de a múltban így jött létre pl. az Ural is.
Óceáni lemezek
Két óceáni lemez találkozásakor az egyik alábukik az asztenoszférába. Az alábukás helyén különlegesen mély tengeri árok képződik. Az asztenoszférában felolvadó kőzetlemez nőveli a nyomást, ennek köszönhető az árok közelében vulkánok jelennek meg. Ez alakítja ki a vulkanikus sziogetcsoportokat. Így jött létre a kőzetburok legmélyebb pontja a Mariana-árok is.
Óceáni és szárazföldi lemez
Ha óceáni lemez ütközik szárazföldihez, akkor a nagyobb sűrüségű óceáni lemez a szárazföldi alá bukik. Ennek köszönhetően a két lemez találkozásánál tengeri árok jön létre. Az alábukó lemez jelentős mennyiségű üledéket is magával visz, ami a kőzetlemez anyagával együtt oldódik fel az asztenoszférában. A megnövekedett anyagmennyiség a szárazföldi lemez szegélyénél talál magának utat, vulkanikus hegységképződés indul meg. Mivel az asztenoszférában olvadt anyag a szárazföldi üledék és az óceáni kőzetlemez keveréke, szilikát tartalma is közepes lesz, jellemzően andezites vulkánok képződnek. Földünk legnagyobb andezit hegysége, a kőzetnek nevet adó Andok is így alakult ki.