Nehéz pontosan megfogalmazni, hogy mit is értünk tulajdonképpen a marketing kifejezés alatt. Számos definíciója létezik a szakirodalomban, azonban mindegyik más elemet hangsúlyoz, más felfogást tükröz.
Az alábbiakban bemutatunk néhányat ezek közül
- "A marketing mindazon műveletek végrehajtása, amelyek irányítják a termékek és a szolgáltatások áramlását a termelőtől a fogyasztóig."
- "A marketing emberi cselekvés, amely cserefolyamatokon keresztül az emberi szükségletek és vágyak kielégítésére irányul."
- "A marketing az a koncepció, amely a piac igényeiből kiindulva fogalmazza meg a vállalat, vállalkozás tervszerű, hatékony gazdálkodásának feladatait."
- "A marketing (menedzsment) a tervezésnek és a végrehajtásnak az a folyamata, amelynek során elképzelése, áruk és szolgáltatások termelése, árazása, elosztása és promóciója megy végbe annak érdekében, hogy a cserén keresztül megvalósuljanak az egyéni és a szervezeti célok."
Az egyes definíciók a marketing eddigi történetének különböző "állomásait" is kifejezik. A kezdeti korszakot más néven termelésorientált korszaknak nevezzük, hiszen ekkor alapvetően a termelés hatékonyabbá tételére, illetve tökéletesítésére helyezték a hangsúlyt. Később azt érzékelve, hogy a kereslet sokkal nagyobb, mint a kínálat a termelés növelése lett a fő cél. Mikor pedig a tömegtermelés már nem okozott problémákat, tehát elegendő mennyiségű termék állt rendelkezésre, akkor előtérbe került az értékesítés, hiszen az óriási mennyiségű megtermelt javakat el is kellett adni. Az értékesítésorientált korszakot a fogyasztóorientált követte, a vállalatvezetők ekkor éreztek rá arra, hogy az értékesítés sikeressége akkor a legbiztosabb, ha a lehető legtöbb dologban igyekeznek a fogyasztói igényekhez igazodni.
A marketing ezt követő - napjainkra jellemző - korszaka a fogyasztó helyett a társadalmat helyezi a középpontba. Hangsúlyossá válik a jövő, és ezáltal a környezetvédelem, az egészségtudatosság... stb. A marketing különböző korszakaival újabb és újabb eszközök is létrejöttek. Míg kezdetben csak néhány alapvető információval rendelkeztek a marketing szakemberek az emberi érzékelésről, észlelésről, addig mára már bonyolult technikákkal menedzselik az értékesítési folyamatot azért, hogy a legmegtérülőbb módon alakítsák adott termék kínálati mennyiségét a kereslethez. Jó példa ez utóbbira a repülőjegy foglalás bonyolult rendszere, ahol a szolgáltató cégek célja értelemszerűen az, hogy minél telítettebb gépeket tudjanak indítani. A marketing szakterületének fejlődését tehát az eszközökön is megfigyelhetjük. Az első elméletek a termelésről, illetve annak tökéletesítéséről szóltak, majd átterelődött a szakemberek érdeklődése az értékesítésre.
Először a különböző mennyiségi kedvezményeket, akciókat dolgozták ki, majd utána kezdtek el komolyan foglalkozni a fogyasztók, a vevők megismerésével. Sorra születtek azok az elméletek, amelyek a vevők viselkedését, gondolkodásmódját próbálták modellezni, valamint egyre több és hatékonyabb eszközt fejlesztettek ki a fogyasztók illetve szükségleteik minél tökéletesebb megismerésére. Az 1960-as '70-es években fejlesztették ki például a BCG-mátrixot, a fa-szegmentációt vagy a klaszter-elemzés módszerét, melyek a fogyasztók valamint a piac csoportokra, rétegekre való bontását és különböző szempontok szerinti elemzését segítik. Napjaink marketingfelfogásában azonban már nem kizárólag a fogyasztó áll a középpontban, hiszen egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalmi szempontok - gondoljunk például a rengeteg környezetvédelemre alapozó hirdetésre.