A vállalat olyan gazdasági szereplő, amely a többitől elkülönülten gazdálkodik, és hozzájuk a piacon keresztül kapcsolódik. Alapvetően profitszerzés céljából jött létre, melyet erőforrások termékké, szolgáltatássá alakításával, majd ezek értékesítésével képes elérni. A fenti definícióból is kiderül, hogy nem azért alakulnak vállalatok, mert például valaki mindenképpen esőkabátokat szeretne előállítani, hanem azért, mert ettől jövedelemszerzési lehetőséget remél. Az alapvető, az elsődleges cél tehát a profitszerzés, a vállalat jövedelmező működtetése. Emellett természetesen - időszakosan - más célok is fontosak lehetnek a vállalat tevékenységének sikeres folytatásához. Így például bizonyos helyzetekben a befektetett vagyon megtartása vagy a piaci pozíciók megőrzése is előtérbe kerülhet. A sikerességhez, a nyereségszerzéshez ez azonban ritkán elégséges cél, a vállalatoknak gyakran ennél törekvőbb stratégiára van szüksége.
A vállalat elsődleges célja ilyen esetekben a növekedés, a fejlődés lesz: törekedni fog piaci részesedésének növelésére, termelési eljárásainak megújítására (innovációra), termelékenységének növelésére valamint újabb erőforrások megszerzésére. Ahhoz, hogy egy vezető hosszú távon biztosítsa vállalata működőképességét, jövedelmezőségét, gyakran nem a profitmaximalizálást kell a rövid távú célok élére állítani, hanem a profit mértékéből egy kicsit engedve például a kutatás-fejlesztést vagy a piaci részesedés növelését kell előnyben részesíteni. Bizonyos időszakokban előtérbe kerülhetnek a fentiektől eltérő, például a vezető szakmai előmenetelét szolgáló célok is. A vállalatok tevékenysége röviden úgy fogalmazható meg, hogy az erőforrásokból különböző termékeket állítanak elő. A termék kifejezés alatt ebben a megfogalmazásban nem kizárólag a kézzelfogható árucikkeket értjük, hanem a szolgáltatásokat is ugyanúgy idetartozónak vesszük
Hasonlóan az erőforrások sem egyedül a feldolgozásra kerülő nyersanyagokat jelentik, hanem az összes a termelési folyamat során felhasznált termelési tényezőt - így a munkát, a bérbe vett földterületet vagy a befektetett tőkét is. A különböző termékek előállítása során számos különböző termelési tényezőre van szüksége egy vállalatnak, a közgazdaságtan azonban kiemel két nagy jelentőséggel bíró tényezőt és ezeket vizsgálva von le következtetéseket a termelésre vonatkozóan. E két kiemelkedő tényező a tőke, azaz a különböző gépek, berendezések, és a munka. A vállalatok termelési tényezőkre irányuló keresletét származékos keresletnek nevezzük, mert a vállalatok erőforrások iránti keresletüket a saját termékük várható piaci keresletéhez igazítják.
A tőke és a munka valamilyen kombinációja határozza meg azt a technológiát, amellyel a vállalat a termelést végzi. Munkaigényesnek nevezünk - értelemszerűen - egy technológiát, ha viszonylag sok emberi erőforrást igényel, és ugyanígy tőkeigényesnek minősítünk egy eljárást, ha elsősorban a tőke tényező különböző fajtáinak használatán alapul. A különböző műszakilag hatékony technológiák közül úgy választható ki a gazdaságilag is hatékony, hogy adott termelési mennyiség előállításához melyik eljárás igényli a legkevesebb ráfordítást, melyik jár a legkisebb költséggel. A választás természetesen fordítva is elvégezhető: adott költségek mellett melyik technológia képes a legnagyobb eredményű termelést produkálni.
