Mint azt korábban említettük a megtermelt javakat a háztartások vásárolják meg és fogyasztják el. E javak piacát a fogyasztási javak piacának nevezzük. Mi a helyzet azonban akkor, amikor egy vállalat munkaerőt keres? A munka piacán ki az eladó és ki a vevő?
A termékek és a szolgáltatások piacainak másik nagy csoportját a termelési tényezők piacának nevezzük. Ide tartozik a munkapiac is. Míg a fogyasztási javak piacát az jellemzi, hogy az ott értékesített javak végső felhasználásra (fogyasztásra) kerülnek, addig a termelési tényezők piacán vásárolt javakat tovább hasznosítják valamely termelési folyamat során. Ez utóbbi piacokon a háztartások, a családok - akik egyben termelési tényező tulajdonosok - állnak a piac kínálati és a vállalatok a piac keresleti oldalán.
Termelési tényezőnek azokat a gazdasági erőforrásokat nevezzük, amelyek a termelési folyamat valamely szakaszában felhasználásra kerülnek. Négy fő csoportját különböztetjük meg: a természeti tényezőket, a munkát, a tőkejavakat és a vállalkozót.
A természetben szabadon rendelkezésre álló, termelési célokra hasznosítható erőforrások a természeti tényezők. Munkának nevezzük az ember azon képességeit, amelyeket a termelési tevékenység során fel tud használni. A tőkejavak kategóriájába azok a termelési tényezők tartoznak, amelyek valamilyen emberi tevékenység által jöttek létre, de nem végső fogyasztás céljából, hanem azért, hogy erőforrásként szolgáljanak valamely más termelőtevékenységhez. A vállalkozó pedig egy speciális termelési tényező, akinek a termelés során az a feladata, hogy a többi erőforrást megfelelő módon összeszervezve a lehető legnagyobb hasznot érje el gazdasági tevékenységével.
A gazdaság szereplői tevékenységeik során folyamatosan döntési szituációkba kerülnek, választaniuk kell különböző termelési tényezők vagy egyes fogyasztási javak között. Ennek alapvető oka a rendelkezésre álló erőforrások szűkössége. Gondoljunk csak bele, fogyasztóként sem vehetjük meg az összes terméket, amely megtetszik nekünk, hiszen erőforrásainkból általában nem futja az összesre, vagy például egy átlagos helyzetű család többnyire nem tud annyi autót megvásárolni, hogy minden családtagnak külön-külön jusson egy. Hasonló a helyzet a termelői oldalon is: sem a termőföldek, sem a munkagépek, sem az emberi erőforrás nem áll korlátlan mértékben a termelők rendelkezésére.
A szűkös erőforrások választásra késztetik a gazdaság szereplőit, el kell dönteniük, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat hogyan és mire használják fel. A fogyasztók ilyenkor úgy nevezett jószágkosarakat, míg a termelők valamilyen technológiát, a termelési tényezők valamilyen kombinációját választják - természetesen a lehetséges pénzügyi kereteken belül.
