A fogyasztói magatartást az árérzékenység szempontjából sok tényező befolyásolja. Fontos szempont például, hogy milyen célt szolgál az adott termék. Hosszan használható, tartós fogyasztási cikkről van szó, vagy egy romlandó termékről, egy létszükségleti cikkről, esetleg csak egy rövid ideig használt divatcikkről. Döntő lehet továbbá, hogy van-e a piacon még olyan termék, amely elfogyasztása helyettesítheti e termék fogyasztását. Ez azért fontos tényező, mert ha létezik ilyen, akkor a vizsgált termék árának emelkedésére érzékenyek lesznek a fogyasztók, hiszen könnyen át tudnak térni egy másik, hasonló termék fogyasztására.
Az ár jövedelemhez viszonyított nagyságrendje szintén meghatározó a fogyasztási döntések során. Ha adott termék ára a fogyasztó jövedelméhez viszonyítva nagy értéket képvisel, akkor az árérzékenység megnő, míg ha csekély értékű termékről van szó - természetesen csak adott fogyasztó jövedelméhez viszonyítva -, akkor az ár már nem lesz ennyire hangsúlyos.
A különböző fogyasztási cikkek esetében nemcsak az ár és a kereslet, valamint az ár és a jövedelem viszonyát érdemes azonban vizsgálni, hiszen a jövedelem nagysága és a kereslet mennyisége között is feltételezhetünk összefüggést. Nyilvánvalóan nagyobb jövedelem esetén nagyobb mértékű keresletet engedhetnek meg maguknak a fogyasztók. Nem minden termék esetében viselkednek azonban a megszokott módon. Speciális a kereslete például az úgy nevezett alacsonyabb rendű termékeknek, amelyekből jövedelmünk emelkedése esetén nem többet - mint ahogy ezt a normál termékek esetében tennénk -, hanem kevesebbet fogyasztunk. Egy szegény család például viszonylag sok kenyeret és krumplit fogyaszt, ha azonban jövedelmi helyzetük megváltozik, akkor nem valószínű, hogy sokkal több krumplit és kenyeret vesznek majd, helyette inkább több húsra, drágább zöldségre költik jövedelmüket, tehát fogyasztói kosaruk átalakul.
A vállalatok ismerve a fogyasztók viselkedését tudatosan próbálják döntéseiket befolyásolni. Ez elsősorban a vállalatok marketing részlegének a feladata. Az árak alakítása az egyik legegyszerűbb módja a fogyasztói magatartás megváltoztatásának. Egy tudatos árpolitika segítségével a vállalat közvetlen hatást gyakorolhat a piaci keresletre, hiszen - mint ahogy ezt korábban már bemutattuk - a fogyasztók elsősorban az ár függvényében határozzák meg keresletük nagyságát. Olyan esetekben viszont, amikor egy vállalat például olyan magas költségekkel termel, hogy nem érné meg számára az árat csökkenteni, vagy esetleg olyan piacra termel, amelyen nincs ármeghatározó szerepe, akkor más marketingeszközt kell alkalmazni a fogyasztói magatartás befolyásolására. A piaci áron túl a fogyasztók döntéseiben az a hasznosság játssza a legnagyobb szerepet, amelyet az adott terméknek tulajdonítanak. Így a többi marketingeszköz elsősorban adott termék hasznosságát szeretné a potenciális vevők felé bemutatni, kihangsúlyozni.