A még ma is élő, több mint 100 éves filmrendező sokak szerint a XX. század legtehetségesebb dokumentaristája. Paul Kael legendás hírű filmkritikus a film legnagyobb géniuszai közé sorolja. Cocteau szerint " Félreértett, méltatlanul meghurcolt és félreállított zseni."

Mások a mai napig Hitler "udvari filmrendezőjé"nek, a náci birodalom részének és elsőszámú propagandistájának tekintik.
Hitler és Riefenstahl Tény, hogy Leni Riefenstahl filmtörténeti szempontból korszakos jelentőségűnek számító munkáit - az 1935-ben a nürnbergi náci pártnapról készített Akarat diadalát és az 1936-os berlini olimpiát megörökítő filmjét - a náci diktatúra alatt a fasiszta vezetés felkérése és nagyvonalú támogatásával készíthette el.
A húszas-harmincas évek fordulóján már elismert művésznek számított Németországban Riefenstahl. Táncosnőként kezdte, majd sérülése után fotográfus, filmszínész később pedgi filmrendező lett. Mikor Hitler személyesen felkérte propagandafilmek készítésére már rendezőként is komoly sikereket ért el (Az 1932-es Velencei Filmfesztiválon Arany Oroszlánnal jutalmazták Kék fény című filmjét).

Riefenstahl elfogadta a felkérést, bár egyáltalán nem érdekelték a hagyományos propagandafilmek (a náci korszak alatt készült filmjeit mai napig dokumentumfilmeknek tekinti és nem is teljesen alaptalanul, hiszen a művekből hiányzott a propagandafilmek eszköztárának nagy része). Hitlert ugyan karizmatikus vezetőnek tartotta, de sem a politika sem a náci ideológia nem érdekelte. Nem volt antiszemita és rasszista sem. Riefenstahl az Olympia (1936) forgatásán Mi vitte rá mégis a művészt ezeknek a filmeknek az elkészítésére?
Kétségtelen, döntésében a legfontosabb szerepet azok az egyedülálló filmkészítési lehetőségek játszották, melyeket a nácik biztosítottak számára. Korának filmesei közül talán senki sem dolgozhatott olyan körülmények között, mint ő. A berlini olimpiáról készült filmjénél 48 (!!!) kiváló operatőr segítette munkáját. A leforgatott 400 kilométernyi (közel 200 órányi) filmszalagon az események után még 18 hónapig háborítatlanul dolgozhatott.

Kritikusai szerint azonban az etikai szempontokat feláldozta a karrier és a csodás lehetőségek oltárán.

Sokak mai napig megbocsáthatatlan bűnének kivételes tehetségének a náci célok szolgálatába állítását tartják. Művészi eszközökkel operáló, erőteljes művei ugyanis sokkalta hatásosabbnak bizonyultak, mint több tucat korabeli propagandafilm. (Erejükből ezek a művek mára sem veszítettek sokat. Vitathatatlan filmtörténeti érdemei ellenére - több mint 60 év elteltével - a közfelháborodástól tartva manapság sem vállalják a nagyobb tévécsatornák az Akarat diadalának bemutatását)

A világháború után mindezért Riefenstahlnak nagy árat kellett fizetnie. Hiába sikerült magát tisztázni a nácizmus vádja alól, mozgóképes pályafutása megszakadt. Németországot jóidőre el kellet hagynia.

Tehetsége később végül is utat talált magának, hiszen etnográfus fotográfusként jelentős művészi sikereket ért el, de filmesként már nem juthatott tehetségéhez mért komolyabb megbizatásokhoz.

Leni Riefenstahl hivatalos honlapja: http://www.leni-riefenstahl.de/