A mecénás Mór

Hajítógép

Milánó ura, Lodovico Sforza (akit barna arcszíne miatt "il Moro"-nak, mórnak, azaz szerecsennek is neveztek) 1482-ben fogadta udvarában Leonardo da Vinci firenzei festőt, építészt, szobrászt, zenészt, költőt, tudóst és hadmérnököt. Rövid tárgyalás után utasította Leonardót, hogy írja össze, mihez ért, mire vállalkozik. A mester beadványában így summázta képességeit:Milánó ura, Lodovico Sforza (akit barna arcszíne miatt "il Moro"-nak, mórnak, azaz szerecsennek is neveztek) 1482-ben fogadta udvarában Leonardo da Vinci firenzei festőt, építészt, szobrászt, zenészt, költőt, tudóst és hadmérnököt. Rövid tárgyalás után utasította Leonardót, hogy írja össze, mihez ért, mire vállalkozik. A mester beadványában így summázta képességeit:       

„1. Szerkeszteni tudok könnyű és erős hidakat, amelyekkel lehetőség nyílik az ellenség üldözésére és az előle való menekülésre. Tudok olyan hídszerkezeteket is, amelyek tűz és minden más kártevéstől biztosak és védettek, akár csata folyamán. Igen egyszerűen lehet darabokra szedni és ismét összerakni őket. Tudom ezenkívül, hogyan kell az ellenség hídjait felgyújtani és elpusztítani.
2. Valamely erőd ostromzár alá vételekor tudom, hogyan vezessem le a vizet a várárokból, és hogyan szerkesszem meg a legkülönfélébb ostromhidakat és ostromfedeleket, ostromlétrákat és más e célra szükséges eszközöket. (Gondolt a védelemre is: lerajzolta, miként lehet ostromlétrákat a falaktól eltaszítani, leírta, hogyan kell a védőket megvesztegetni, és egyidejűleg tanácsot adott a veszélyes üzenetváltások stb. megakadályozására.)
3. Tudok könnyen szállítható ostromágyúkat készíteni. Ezek valóságos lövedékzáport árasztanak és ugyanakkor a kísérőfüsttel az ellenséget megrémítik.

4. Vannak módszereim az erődítmények elpusztítására: egy kijelölt pontot titkosan, hangtalanul ásott, kanyargó föld alatti járatokkal, aknákkal elérni és puskaporral megtömve a tornyokat, falakat ledönteni. Ha szükséges, ezek a vizesárkok vagy folyók alatt is haladhatnak. Az ostromlott város közelében a folyó vizét felduzzasztani és bezúdítani a várárokba, és ezen át az erődbe; és megfordítva: a vár körüli terep elárasztásával a védő megközelíthetetlenné teheti magát.
5. Építeni tudok biztos és megtámadhatatlan fedett kocsikat, amelyek ágyúikkal, tüzérségükkel behatolnak az ellenség sorai közé. Nincs olyan tömött csatasor, amelyet ezek a kocsik át ne törnének. A kocsik mögött a gyalogosok tömegei özönlenek majd, sérthetetlenül és akadálytalanul.
6. Ha szükséges, tudok ostromágyúkat, mozsarakat, hajítógépeket a legszebb, leghasznosabb kivitelben készíteni, s ezek különböznek a közhasználatban levőktől.

7. Ahol ostromágyúk nem felelnek meg, hajítógépeket, ballistákat, tűzifegyvereket és más csodás hatású, eddig ismeretlen hadigépezeteket küldök a küzdőtérre.
8. Tengeri csaták esetére módszereim vannak védelemre és támadásra egyaránt; bombázásnak ellenálló hajókat építek.”

Egy a pusztító eszközök közül

A további felsorolásban arzéntartalmú mérgező porokról is írt, amelyek alkalmasak az ellenség megmérgezésére. A 9. a pontban Leonardo sokféle találmányáról ír. Egy Skorpió nevű tengeri járművén óriási, lefelé irányuló penge áll, és mint óriási kasza vágott felülről a megtámadott hajó fedélzetére. Egy másik hajómodelljén döfőkos látható, amellyel az ellenséges hajó elsüllyeszthető. Szerkesztett még fúrókészüléket is, amellyel a búvár az ellenséges hajó deszkázatát átfúrja.
Olyan bombát is tervezett, amelyből ferdén csövek merednek ki és a kifújó puskaporgáz a lövedéket, mint reaktív turbinát forgatni kezdi. "Ez a leggyilkosabb gépezet, ami csak létezik" - írta a művész. Az ellenség lekaszabolására szolgáló lovas harckocsit is tervezett, melyen finom ívű harcikaszák forognak minden irányban.
Foglalkozott - az Arkhimédész óta egészen az amerikai polgárháborúig kísértő - gőzágyú konstruálásával is. A hátultöltő ágyú tervét is megrajzolta.

Legjobban a védelem problémája izgatta, ezért irányítható ütegeket tervezett, amelyek mai kifejezéssel élve zárótüzet onthatnak. Többszörösen robbanó lövedékeket tervezett (akkoriban az ágyúkat egyszerűen kő- vagy fémgolyókkal töltötték). Irányítólemezekkel ellátott bombákat rajzolt, akárcsak a modern légitámadásnál használtakat.
Beadványa 10. pontjában megemlíti: "Béke idején köz- és magánépületeket tervezek, vizeket vezetek tetszés szerinti helyekre, valamint kivitelezek szobrászati műveket, márványban, bronzban és agyagban, azonkívül minden fajtájú képet festek, mert festeni is tudok, mint bárki más..." (A Mona Lisa és az Utolsó vacsora alkotója művészi képességeinek mindössze egy odavetett félmondatot szánt.)

A békés természetű hadmérnök

Emelkedetten

Leonardót a hadmérnöki tudomány mindig is foglalkoztatta. Eltekintve a jobbára fantázia szülte termékektől a haditechnikában előfutárként mutatkozott. Várakat, árkokat tanulmányozott a fedezék problémájának megoldására. Feljegyzéseiben harci mechanizmusok, hatalmas íjaspuskák, új típusú ágyúcsövek, mindenek felett géppuskák és harckocsik szerepelnek.
Hadmérnöki munkájában ezekből a fantasztikus tervekből alig valósíthatott meg valamit. Mint minden hadmérnök, ő is a jól bevált módon irányította az árkok ásását, a falak emelését, a lövegek szállítását, az utak javítását, a hidak és átereszek építését stb., de fantasztikus tervei az akkori technikával kivihetetlenek voltak.

Leonardo különben is rendkívül békés természetű ember volt, és a kor szokásával ellentétben még fegyvert sem viselt. Nem tartott kapcsolatot a hadviselésben résztvevő emberekkel, sőt írásaiban is mélyen elítélte a háborút. Őt csupán a technikai feladat érdekelte; az erődfalak megmászására szolgáló eszközökkel kapcsolatban se gondolta, milyen érzés lehet az ingadozó ostromlétra szédítő magasságában puskatűz, nyíllövések és forró víz ellenében továbbhatolni a mellvéd felé. Leonardo rajzain az emberek figurái pompás akttanulmányok, remek izomzatú férfiak, finom mozgású alakok; harckocsis rajzain szinte röpködnek az emberi kezek, lábak, a sebesültek halállal kínlódnak - látszik, hogy a tervező művész számára sokkal fontosabb volt a művészi ábrázolás, mint a realitás. Haditechnikai alkotásaiban, terveiben a technikai gondolat, a művészi rajz, a tervezés gyönyörűsége foglalkoztatta, soha sem gondolta meg milyen borzalmakat tervez.

Felhasznált irodalom

Hadihajó

• Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók
  Gondolat Könyvkiadó. Budapest, 1966;
• Horváth Árpád: Csodafegyverek
  Zrínyi Kiadó. Budapest, 1972;
• Jugana Stojanovic: Leonardo da Vinci
  Móra Ferenc Könyvkiadó. Budapest, 1972;
• Karátson Gábor: Így élt Leonardo da Vinci
  Móra Könyvkiadó. Budapest, 1978;
• Csorba F. László vál.: Leonardo da Vinci válogatott írások - Ízelítő a polihisztor életművéből
  Typotex Kiadó. Budapest, 2002;
• Andrew Langley: Leonardo da Vinci [Egy reneszánsz lángelme nyomában]
  Park Könyvkiadó. Budapest, 2005)