A bűvös szám, vagy más néven felvételi pontszám, amin ne legyünk drámaiak nem az életünk múlik, csak a továbbtanulás. Persze, nagy a tét, meg a szülői nyomás, mert hogy kisfiam, neked egyetemre kell járnod, ha a fene, fenét eszik, akkor is, de hidd el, idővel megemésztik, ha most elsőre mégsem sikerülne a bejutás. A kudarc pedig nem szabad, hogy kedvünket szegje, hiszen ez már nem olyan, mint az érettségi, hogy ciki, ha nem sikerül, lehet, hogy jövőre bejutsz a kiszemelt egyetem kiválasztott karára, csak kitartás.
Na meg persze tanulás a végsőkig, hogy minél jobb jegyek szülessenek, mert hogy anélkül nem valószínű, hogy meglesz az a bizonyos felvételi pontszám. S ha már a felvételi pontszámról esett szó, fontos megemlíteni, hogy 2008. január elsejétől változik a pontszámítás, vagyis az alábbi pontszámítás szerint lehet elkezdeni az esélylatolgatást. A 2008-ban elinduló képzéseken a következőképpen alakul az alapképzésre, valamint az osztatlan képzésre való jelentkezés során a pontszámítási:
- A tanulmányi + érettségi pontok összegének számítása.
- Az érettségi pontok kétszerese. A két számítási mód közül automatikusan a jelentkező számára kedvezőbb pontszámítást alkalmazzák időkorlát nélkül. Mindkét esetben ehhez adják hozzá a többletpontokat (legfeljebb 80 többletpont). A maximálisan elérhető összpontszám 480 pont.
A tanulmányi pontok összegzése során 200 pontot lehet összegyűjteni, az alábbiak szerint:
- a) Magyar nyelv és irodalom (átlaga), történelem, matematika, egy idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy választott tárgy két utolsó tanult év végi tantárgyi érdemjegyek (legfeljebb 25-25) összegének kétszerese. (legfeljebb 100 pont).
- b) Ehhez adják hozzá az érettségivizsga-bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlagát egész számra kerekítve. (legfeljebb 100 pont).
Az érettségi pontok összegzése során szintén 200 pontot lehet összegyűjteni az alábbi szerint: Az adott képzési területen előírt érettségi tárgyak közül a jelentkező számára leginkább kedvező két érettségi tárgy vizsgaeredményeinek százalékos teljesítményéből számítják az érettségi pontot. Az érettségi pontok száma egyenlő (mind közép-, mind emelt szinten) az érettségi vizsgán elért százalékos eredménnyel. Amennyiben a felvételin több előírt tárgyból választhat, és ezekből van érettségi eredménye, a feltüntetett tárgyak eredményei közül automatikusan a legjobbakat számítják! A 2005 előtt érettségizőknél (vagyis akik még a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt érettségiztek) is a százalékos számítás érvényesül. Mivel nekik az érettségi eredményük csak érdemjegyekben és nem százalékos eredményekben szerepelnek az érettségi bizonyítványban, ezért egy külön - 2007-ben is alkalmazott - átszámító táblázat alapján meghatározzák százalékos eredményüket.
S lássunk milyen többletpontokkal lehet még a felvételi pontszámot növelni. Az itt összegyűjthető pontszám maximum 80.
Emelt szintű érettségi vizsgáért járó többletpontok (maximum 80 pont): Amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 30 százalékos eredményű érettségi vizsgáért 40 többletpontot kap. Tárgyanként 40-40 többletpontra jogosult.
Nyelvvizsgáért járó többletpontok (maximum 50 pont): Középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga után 35 többletpont vagy felsőfokú C típusú nyelvvizsga után 50 többletpont jár. Nyelvvizsga alapján legfeljebb 50 többletpontot lehet fi gyelembe venni, még akkor is, ha a nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontok összege ezt meghaladná. Egy nyelv ismeretéért csak egy jogcímen (vagy az emelt szintű érettségiért, vagy a nyelvvizsgáért) adható többletpont.
Tanulmányi versenyekért képzési területek szerint adható többletpontok: Legfeljebb egy, az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért 1-3. helyezésért 20 pont jár. Tárgyanként legfeljebb egy, az alábbi tanulmányi versenyeken elért eredmény alapján, ha a jelentkező a versenyeredményt azon tárgyak valamelyikéből érte el, amelyeket a felsőoktatási intézmények az érettségi pontot adó tárgyként a szakra vonatkozóan meghatároztak:
- a. Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén elért 1-10. helyezésért 80, 11-20. helyezésért 50, 21-30. helyezésért 25 többletpont jár.
- b. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak 30, az első díjasoknak 15 többletpont jár. Az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért legalább 3. helyezésért 25 többletpont jár.
Szakirányú végzettségért képzési területek szerint adható többletpontok: Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, amennyiben szakiránynak megfelelő továbbtanulásnak minősül, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért 30 többletpont jár.
Sportteljesítményért képzési területek szerint adható többletpont: Az eredmény elérésekor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián szereplő sportágban legfeljebb egy eredményért: világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 20, országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 10 többletpont jár.
Előnyben részesítés (maximum 50 pont): Ezekre a kedvezményekre az jogosult, aki a felvételi eljárásban meghirdetett dokumentumpótlás határidejéig megfelel a kedvezményre jogosító feltételeknek, és azt megfelelőképpen igazolja. A hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 25 többletpontra jogosult. További 25 pontra jogosult az a hátrányos helyzetű jelentkező, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy akit tartós nevelésbe vettek. A fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 50 többletpontra jogosult.
Az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben (tgyás), gyermekgondozási segélyben (gyes), gyermeknevelési támogatásban (gyet) vagy gyermekgondozási díjban (gyed) részesül, 50 többletpontra jogosult. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1-3. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott intézményben, tagozaton, szakon 480 pont.
Minimum:
Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségi vizsgáért adott többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 160 pontot.
Felsőfokú Szakképzés 2008-tól
A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén is 400+80 pontos rendszerben kell értékelni a jelentkezők teljesítményét. A tanulmányi pontok kétszerezésével vagy a tanulmányi és érettségi pontok összeadásával vagy az érettségi pontok kétszerezésével állapítják meg a felsőfokú szakképzésre jelentkezők pontszámát, amihez mindhárom esetben hozzáadják a jelentkező által elért többletpontokat. A három lehetőség közül azt kell alkalmazni, ami a jelentkező számára kedvezőbb. Nem lehet felvenni felsőfokú szakképzésre azt, aki az emelt szintű érettségi vizsgáért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül nem ér el 140 pontot. Ez az eredmény 35 %-os középszintű érettségivel érhető el.