Felségsértés- és vérfertőzés vádja, valamint egy érvénytelenített házasság - így indul majd Balassi újra megkérni, azóta megözvegyült, szerelme kezét. Ungnád Kristófné, azaz Anna (akit verseiben Júliának nevezett) kosarat ad. Balassi nemkívánatos személy immár a főúri udvarokban, híre felettébb kétes és meglehetősen rossz. Ám tartogatott még neki néhány szerelmi élményt tarsolyában Ámor. Élete utolsó éveit egy viszonzott szerelem édesíti: Wesselényiné Szárkándi Anna fogadja kegyeibe és karjaiba a költőt, aki Céliaként örökíti meg kedvese bájos alakját verseiben.S közben folyamatosan harcolt. Végvári vitézek életét éli, s a "Balassi Bálint" törökök között bizony rettegett név volt ez hajdan. Az a hír járta egykor, a három részre szakadt magyar hazában, hogy Balassa vitéz bizony nem bánt kesztyűs kézzel török hadifoglyaival. Szokása volt ugyanis, hogy szemfogaikat kihúzatta (ez a mai körülmények között is meglehetősen fájdalmas beavatkozás), így hagyta rajtuk "bélyegét", a "keze nyomát".Azt is tudjuk, hogy nagy nőcsábász hírében állt. Végvári vitézként sok várban megfordult, s előfordult, hogy elcsavarta még a várkapitány feleségének fejét is. Így talán nem csoda, s hihetünk a korabeli szóbeszédnek, hogy a várak tisztjei elzárták előle asszonyaikat. Mert a férfiember a fehérnépet fülén keresztül veszi le a lábáról. Balassi pedig - udvarlóversei bizonyítják - mestere volt a bókoknak, édes szavaknak. Mert Balassi bizony közben folyton ír.Jeleskedett a hadszíntéren, s a szerelmi csatákban egyaránt - mégsem pusztán vitézi és szerelmes versei teszik oly értékessé költészetét. Istenes poézise páratlan a magyar reneszánsz irodalmában, s hasonlóan őszinte közvetlenséggel majd csak századok múltán, másik nagy istenes költőnk, Ady Endre ír a magyar literatúrában. Balassi kapcsolata Istennel igen sokarcú és meglepően közvetlen. A középkori misztikusok óta először hallhatjuk, hogy egy lélek közvetlen, szinte baráti párbeszédet folytat az Úrral. Sőt Balassi még ennél is továbbmegy! Vitázik, perlekedik, mitöbb: alkudozik Istennel, hogy az Úr végre bocsássa meg bűneit. Érvelése szerint magának Istennek is az az érdekre, hogy megbocsáthasson, hiszen ebben mérhető jósága, kegyessége. Ha nem "bűnöznénk", nem tehetné meg kegyes gesztusát.A XVI. században a reformáció korában válik fokozatosan uralkodóvá az anyanyelvűség használata. A protestáns elvek népszerűsítése, a keresztényi tanok közvetlen feldolgozhatósága érdekében a reformáció idején megindul az anyanyelven írott művek kiadása, s az addig csak latin nyelven olvasható művek lefordítása. A bibliai tanítások így mindenki számára elérhető közelségbe kerültek: saját nyelvén hallhatta, olvashatta őket a nép. Balassi Bálint lírája természetes tükrét adja e folyamatnak. Magyar nyelven szólal meg, mesterien fűzi szavait, kifejezései választékosak, a humanista és középkori líra hagyományait egyaránt hordozza.Lássuk hát végül: mi mindenben volt első Balassi! Ő az első anyanyelven író klasszikus költőnk; egyben első istenes költőnk; nem utolsósorban első katonaköltőnk; ráadásul nevéhez fűződik az első megszerkesztett versgyűjtemény is! Talán nem véletlenül írta róla Rimay János, a tanítványa, hogy Balassi "mint az sas az több apró madarak előtt..." - így járt ő kortársai élén.1594-ben halt meg Esztergom ostromakor. Vitézként nőt fel, élt és halt meg. Úgy, hogy a halál árnyékában sem felejtett el sohasem élni, s élvezni az élet örömeit.