Tíz éve szabadon - konferencia, Martonyi János

Martonyi János Az EU Bizottságának idei, Magyarországról szóló országjelentése jobb lesz a tavalyinál - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a Tíz éve szabadon elnevezésű nemzetközi konferencián tartott előadása után.

Az 1999. évi jelentésben az EU bírálta Magyarország kisebbség- és környezetvédelmi politikáját, illetve a kormány médiához fűződő viszonyát.

- A jelentésben szereplő bírált területek részben ugyanazok, mint tavaly, részben változnak, ám az összkép a döntő - vélekedett a külügyminiszter. Martonyi János beszélt a 2003-ban felállítandó euro-haderőről, ahová a nem uniós, de már NATO-tagországok - így Magyarország is - ajánlhat fel csapatokat. Elmondta: a november végén ezzel a témával foglalkozó konferencián egy gépesített lövészzászlóaljat, esetlegesen egy légvédelmi egységet és rendőri erőt is felajánl Magyarország.

Gottfried Péter madridi tárgyalásai - EU-bővítés

Az europai Unió jelenlegi kormányközi konferenciájával, elsősorban a bővítéssel és a magyar csatlakozással kapcsolatos kérdésekről tárgyalt kedden (10.31.) Madridban Gottfried Péter, a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetője.

Ramón de Miguel europai ügyekben illetékes spanyol külügyi államtitkárral folytatott megbeszélés után Gottfried Péter kiemelte: a spanyol fél derűlátó a tekintetben, hogy a folyamatban lévő kormányközi konferenciát Nizzában ez év végén be lehet fejezni, amit alapvető fontosságúnak tart a bővítés szempontjából.

Madrid úgy tekinti, hogy ezzel a bővítés utolsó előfeltétele is teljesül az EU oldaláról, utána pedig szeretné, ha az unión belül a bővítés kerülne a politikai figyelem középpontjába. A bővítés mellett még olyan témákra kellene spanyol vélemény szerint összpontosítani, amelyek az EU-nak a világban betöltött szerepét erősítik mind gazdaságilag, mind politikailag, példaként hozva fel a Lisszabonban megkezdődött folyamatot, az információs társadalom minél nagyobb unión belüli térnyerését.

A spanyol külügyi államtitkár megerősítette, hogy Spanyolország egy differenciált, több szakaszban megvalósuló bővítésben érdekelt, és úgy tekint Magyarországra, mint a legfelkészültebb tagjelöltre, amelynek mindenképpen szerepet kell kapnia a következő bővítési körben, bármilyen szűk legyen is az.

Spanyol részről támogatják annak lehetőségét, hogy a csatlakozási tárgyalások 2001 végén Magyarországgal befejeződhessenek. Amennyiben ez mégsem történne meg, akkor Spanyolország 2002 első felében esedékes soros elnöksége alatt mindent meg fog tenni a tárgyalások lezárása érdekében - mondta a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetője.

Martonyi-interjú a Berliner Zeitungban

A Berliner Zeitung interjút közölt keddi (X.31.) számában Martonyi János külügyminiszterrel, kiemelve nyilatkozatából, hogy a magyar diplomácia vezetőjének várakozása szerint a jövő év végéig teljesen lezárulnak a tárgyalások Magyarország europai uniós csatlakozásáról.

"Ha a politikai akarat megvan hozzá, ez lehetséges" - idézte a német lap. A tényleges csatlakozás időpontját illetően a Berliner Zeitung így idézte Martonyit:

- Azzal számolunk, hogy legalább nem sokkal a szerződésben rögzített határidő lejárta után teljes jogú taggá válunk az europai Unióban. (Mint a lap jelzi, a miniszter az 1992-ben megkötött EU-Magyarország társulási szerződésre utalt, amelyben tízéves "átmeneti időszakot" rögzítettek a felek.) Ez az ütemterv reális, ha az EU-nak sikerül lezárnia december elején tartandó nizzai csúcsértekezletén a belső reformok folyamatát.

A magyar külügyminiszter derűlátó, bízik benne, hogy "az utolsó pillanatban vagy az utolsó pillanat utáni napokban" kompromisszum születik ebben a kérdésben - írta a Berliner Zeitung. Martonyi szerint egyébként sem nagyon találó a "keleti bővítés" fogalma, szerint inkább "az EU közép-europai dimenziójának erősítéséről" kellene beszélni.

Prodi - hat tagjelölt készen áll 2003-ban a csatlakozásra

Romano Prodi Romano Prodi szerint hat, az europai Unióhoz csatlakozni kívánó ország készen áll majd 2003. január elsején a belépésre. A brüsszeli bizottság elnöke vasárnap (10.29.) Bolognában szólalt fel annak a háromnapos konferenciának a zárásaként, amelyet az Osservatorio parlamentare (Parlamenti Figyelő) elnevezésű tudományos központ szervezett. A tanácskozáson magyar részről Matolcsy György gazdasági miniszter vett részt.

Prodi kijelentette: "2003. január elsején készen szeretnénk állni a bővítési folyamat megkezdésére. Hat ország kész lesz addigra, mi pedig nem tehetjük meg, hogy lekéssük azt a határidőt". A bizottsági elnök ugyanakkor nem utalt konkrétan arra, pontosan mely országokra gondolt, csak annyit közölt, hogy Brüsszel mindegyik országot érdemei szerint fogja megítélni.

EIB - az EU-bővítés gyengíti az euro-t

Massimo Ponzellini Az europai Beruházási Bank (EIB) alelnöke, Massimo Ponzellini szerint az europai Unió kelet- és közép-europai országokkal tervezett bővítése tovább rontja majd az amúgy is gyenge euro-t. Az EU saját tulajdonú pénzintézetének alelnöke kifejtette, hogy "a legoptimistább forgatókönyv szerint az euro az marad, ami ma is, miután az EU újabb tagokkal bővül". Az EU vezetői decemberben Nizzában üléseznek, hogy megállapodjanak azokról a reformokról, amelyek révén a 15 tagállamú blokk képes lesz a bővítésre 2003-ra.

Az első körben várhatóan Csehország, Észtország, Magyarország, Szlovénia, Ciprus és Lengyelország csatlakozik. A tagságról tárgyal továbbá Lettország, Litvánia, Szlovákia, Málta, Bulgária és Románia.

Ezen kelet-europai országok közül néhányan be akarnak kerülni a jelenleg 11 tagú eurozónába is, amilyen gyorsan csak lehet az EU-tagság elnyerése után. "Mint gazdasági blokk, ezek az országok nem olyan nagyok, hogy érezhetően növeljék az euro iránti piaci keresletet és végeredményben hozzájáruljanak az euro erősödéséhez. Nem segít továbbá az euronak az az inflációs hatás sem, ami ezekből az országokból ered, amikor csatlakoznak az EU-hoz" - mondta a luxemburgi székhelyű pénzintézet alelnöke.

Az euro árfolyama 30 százalékkal gyengült a bevezetés óta eltelt 22 hónap alatt. Pénteken New Yorkban az euro árfolyama 0,8400 dollárra erősödött a csütörtöki 0,8298 dollárról.

EU-bővítés - Financial Times melléklet

Magyarország várhatóan egyidejűleg, ugyanabban a hullámban válik az EU tagjává, de gyökeresen eltérő okok miatt vannak a tagjelöltek élvonalában - írta a Financial Times a közép- és kelet-europai országok EU-csatlakozásának szentelt keddi (10.24.) mellékletében.

Magyarország, amelyet gazdasági válságok kényszeríttették mélyreható reformok megvalósítására, eddig több mint 20 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi tőkebefektetést vonzott, nem sokkal kevesebbet, mint a nála négyszer népesebb Lengyelország - állapítja meg a lap. A munkanélküliség csökken, a gazdasági növekedés üteme 6 százalék körül mozog, a magyar vezetőket mégis frusztrálja, hogy az EU a közelmúltig inkább a csatlakozással kapcsolatos problémákra összpontosított.

Mostanában viszont már erősödik a remény, hogy Magyarország a jelöltek első, kisebb csoportjában csatlakozhat, Szlovéniával és Észtországgal együtt - fűzi hozzá az elemzés, amely szerint ismét a csatlakozási tárgyalások kerültek a figyelem középpontjába. A magyarok úgy vélik, jól kidolgozott tárgyalási stratégiájuk van, más országokhoz hasonlóan azonban az igazán súlyos kérdések még csak ezután kerülnek napirendre. A lap kiemeli a mezőgazdasági támogatások problémáját, az infrastruktúra és a környezetvédelem költséges területét, s megemlíti az általa félmillió főnyire becsült roma kisebbség helyzetével kapcsolatos gondokat.