A Duna Budapestnél
Magyarország összes folyóvize a Duna vízgyűjtőterületéhez tartozik. A Duna a Volga után Európa második legnagyobb folyója, a németországi Fekete-erdőben (Schwarzwald) ered és 2860 km után a Fekete-tengerbe ömlik. A Duna vízgyűjtőterülete 817 000 km2. A forrásvidéktől a torkolatig három jellegzetes szakaszt lehet elkülöníteni. A Felső-Duna a forrástól a Morva folyó torkolatáig, a Közép-Duna a Dévényi-kaputól a Vaskapuig. A Vaskaputól a Fekete-tengerig terjed az Alsó-Duna. A Duna vízjárását az Alpok hóolvadása és csapadékjárása határozza meg. Ennek megfelelően a kora tavaszi hóolvadás idején alakul ki az egyik. A második, a kora nyári zöldár, amely a magyarországi esőzési maximum és az Alpokban lezajló hó- és gleccserolvadás hatására alakul ki.
Az animáción a Duna bal oldali mellékfolyói a Vág, a Garam, az Ipoly, jobb oldali mellékfolyói a Lajta, Rába, Sió, Dráva. (A Zala hibásan szerepel a Duna mellékfolyójaként!)
A Tisza és mellékfolyói
Holtágak a Tisza mellett
A két forráspatakkal (Fekete- és Fehér-Tisza) rendelkező Tisza a Kárpát-medence keleti felének majdnem az összes vízfolyását összegyűjti és a Dunába vezeti. A Tisza vízgyűjtőterületének mérete 157 186 km2, amelyből kb. 47 000 km2 esik Magyarország területére. A Tisza esetében is megkülönböztetünk Felső-, Közép-, és Alsó-Tiszát. A magyarországi szakaszon tipikus síkvidéki folyó, azaz a folyó munkavégző képessége éppen annyi, amennyi arra elegendő, hogy a hordalékát szállítsa. Ezért a Tisza az egyik oldalán folyamatosan pusztítja a medrét, a másik oldalon építi. A szabályozás (1846) előtt gyakran változtatta medrét, és árvizei alkalmával óriási területeket öntött el. A szabályozás során több kanyarulatot átvágtak, az ártér szélességét lecsökkentették, így a hossza 1419 km-ről 962 km-re csökkent. Vízjárása szélsőséges, 8-10 méteres is lehet. Árvizek jellemzően kora tavasszal, kora nyáron és késő ősszel alakulhatnak ki. A mellékfolyók tavaszi áradásai általában egy időben történnek, de tetőzésük általában nem esik egybe. Ha a Duna és Tisza áradása tavasszal egybeesik, megtörténhet, hogy az áradás miatt a Tisza vize nem tud befolyni a Dunába és erősen megduzzad. Az 1879-es szegedi árvíz oka is ez volt. A kora nyári árvíz, azaz az zöldár a júniusi esőzésekből származik. A kisvizek ideje a júliustól szeptemberig terjedő, illetve az őszi-téli időszak.
A Tisza mellékfolyói az animáción: Szamos, Kraszna, Bodrog, Sajó, Zagyva, Körös, Maros. (A Hernád az animáción hibásan szerepel a Tisza mellékfolyójaként!)
A képre kattintva egy interaktív animációt lehet elindítani
A képre kattintva egy interaktív animációt lehet elindítani
