Magyarország határai
Farkas Zoltán
2004/11/26 08:00
6586 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A XX. században Magyarország határai a történelmi feltételrendszerek átalakulásával több ízben is megváltoztak. Ezeket a változásokat igyekszik szemléletesen bemutatni az írás, pontosabban a benne található animáció -egészen az EU-tagságig bezárólag.

Előzetes tervek

A szomszédos államok Magyarországra vonatkozó területi elképzelései

IV. Károly 1918. október 16-án kiadott császári manifesztumában még az Osztrák-Magyar Monarchia föderatív átalakításának lehetőségében bízott, s e tervben még a történelmi Magyarországgal számolt. Azonban a Monarchia emigráns nemzetiségi politikusai tervezeteikben már Magyarországon csak a magyarlakta területeket értik. Az O-M. M. föderalisztikus átszervezése mellett érvelt Wilson amerikai elnök is, s 1918. január 8-ai béketervében is kiállt emellett. Az 1918. májusi római konferencián viszont az antant elfogadja az Osztrák-Magyar Monarchia emigráns nemzetiségi politikusainak azon követelését, hogy a Monarchia helyén önálló nemzetállamok jöjjenek létre. Ez a célkitűzés egyébként találkozott a francia politikának a Monarchia balkanizálására irányuló tervével. Ennek az volt a lényege, hogy Közép-Európában francia-orientációjú kis nemzetállamok jöjjenek létre. Október végén sorban válnak ki a Monarchiából az egyes nemzetállamok: 28-án kimondták a Csehszlovák Köztársaság megalakulását (melyhez 30-án Szlovákia is csatlakozott), 29-én Horvátország jelentette be kiválását, 30-án pedig az önálló Ausztria új kormánya alakult meg.

A Magyar Nemzeti Tanács október 24-én alakult meg, de kormányzati szerephez majd csak az őszirózsás forradalmat követően, 31-én jutott. Az önálló magyar kormány már kezdettől fogva arra törekedett, hogy önállóan is fegyverszünetet kössön, s ezt két tényező is motiválta. Egyrészt a nagy lendülettel észak felé haladó antant-offenzíva ösztönözte tárgyalásra Károlyi Mihály kormányát, másrészt pedig az a remény, hogy egy önálló Magyarország talán kedvezőbb elbírálásban részesülhet, mint a dualista Monarchia részeként vett ország. Mivel a padovai tárgyalásokat lekésték, ezért egy küldöttség indult Franchet d' Esperey-hez, hogy tisztázza a vitás kérdéseket. A déli antant haderő tábornoka azonban nem bizonyult tárgyalópartnernek, katona lévén csak közölhette a magyar delegációval a déli demarkációs vonalat: Maros - Szabadka - Baja - Pécs - Szigetvár vonal. Az ettől délre eső területeket a magyar kormánynak ki kellett ürítenie. Az északi és keleti határokat viszont nem rögzítették, ezért a cseh és a román hadsereg elérkezettnek látta az időt, hogy ezeket a területeket fegyveresen is megszállja.

Demarkációs vonalak

Vix alezredes

Észak

A kialakult helyzetet tovább súlyosbította, hogy november 25-én a Szláv Nemzeti Gyűlés kimondta a dél-magyarországi megyéknek Szerbiához való csatlakozását, december 1-jén pedig Gyulafehérváron kinyilvánították Erdélynek Romániához való csatolását. Bartha Albert magyar hadügyminiszter és a csehszlovák követ 1918. december 6-án megállapodtak az északi demarkációs vonalban, mely a Pozsony - Kassa vonaltól északabbra húzódott, de ezt a december 23-ai antantjegyzék már módosította, s délebbre vonta meg az ideiglenes határvonalat.

Vix-jegyzék

Miután a román csapatok átlépték az 1918. december 31-én kijelölt hadseregeket elválasztó semleges övezetet, a határvonalak tisztázása érdekében a magyar kormány tárgyalóküldöttséget kért az antanttól, de csak egy parancsteljesítésre hivatott katonát, F. Vix tábornokot küldték, aki az antant által 1919. február 26-án elfogadott határozatot közölte is a magyar kormánnyal (1919. március 20-án). Ennek értelmében a keleti demarkációs vonalat mintegy 50 km-rel nyugatabbra tolták: az Arad - Nagyvárad - Szatmárnémeti vonaltól egészen a Szeged - Debrecen - Vásárosnamény vonalig.

A Tanácsköztársaság idején

A Berinkey-kormány ezt a Vix-jegyzéket nem fogadta el, inkább lemondott, s a belpolitikai válságot követően a tanácskormány feladata lett volna a határok tisztázása, illetve a békekötés. Az antant ugyan nem fogadta el legitimnek a Forradalmi Kormányzótanácsot, de időnyerés céljából tárgyalásba kezd a tanácskormánnyal, s Budapestre küldte Smuts tábornokot (1919 április), aki a Vix-jegyzékhez képest előnyösebb ajánlattal állt elő, de a kormányzótanáccsal mégsem tudott minden kérdésben megegyezni. Időközben az utódállamok csapatainak is szabad utat engedett az antant, s április 16-án a román, majd április 27-én a csehszlovák csapatok lendültek támadásba. Azonban a kezdeti sikerek ellenére nem sikerült feltartóztatni az ellenséges hadak előrenyomulását, s augusztus 1-je után a román egységek nemcsak a Tiszáig nyomulnak előre, hanem megszállják Budapestet és Észak-Dunántúlt is. Ezek után az antant által kialakított békefeltételek elfogadására nyílt már csak módja a Simonyi-Semadam Sándor által vezetett kormánynak. A trianoni békét 1920. június 4-én a Nagy-Trianon palotában írták alá.

Magyarország határváltozásai a XX. században

A képre kattintva megnyílik az animáció!

A trianoni béke

Nagy Trianon palota - a békeszerződés aláírásának helyszíne

A trianoni béke következtében Magyarország területi és demográfiai viszonyai gyökeresen megváltoztak. A következő területeket csatolták el, s ezek az alábbi országok részévé váltak:

  1. Csehszlovákia: Felvidék, Kárpátalja (61 661 nkm)
  2. Románia: Erdély, Partium, K-Bánát (Bánság keleti fele) (102 724 nkm)
  3. Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia): Horvátország, Szlavónia, Bánság nyugati fele, Bácska (déli része), Muraköz, (20 913 nkm - Horvátország nélkül)
  4. Ausztria: Burgenland (3967 nkm) (kivéve Sopron és környéke (4,4 nkm))
  5. Olaszország: Fiume - Magyarország önként mondott le róla. (18 nkm)

Forrás

  • Köztes-Európa 1763-1993 Osiris-Századvég, Bp., 1995
  • Zeidler Miklós: A revíziós gondolat Osiris Bp. 2001
  • Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században Osiris K. Bp., 1999
  • Ormos Mária: Padovától Trianonig 1918-1920 Kossuth K. 1984
  • Magyarország a XX. században

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten