Magyarország területi viszonyai 1918-1921
Farkas Zoltán
2003/10/02 17:05
3627 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az I. világháborúnak véget vető padovai fegyverszünet idején (1918. nov. 3.) már nem létezett az Osztrák-Magyar Monarchia, így a történelmi Magyarország határai is vitatottá váltak. Írásunk a területi változásokat topográfiailag igyekszik körüljárni.

Előzetes tervek

IV. Károly 1918. október 16-án kiadott császári manifesztumában még az Osztrák-Magyar Monarchia föderatív átalakításának lehetőségében bízik, s e tervben még a történelmi Magyarországgal számol. A Monarchia nemzetiségeinek terveiben azonban már Magyarországon csak a magyarlakta területeket értik. Az O-M. M. föderalisztikus átszervezése mellett érvel Wilson amerikai elnök is, s 1918. január 8-i béketervében is kiáll emellett.

Az 1918. májusi római konferencián viszont az antant elfogadja az O-M. M. emigráns nemzetiségi politikusainak azon követelését, hogy a Monarchia helyén önálló nemzetállamok jöjjenek létre. Ez egyébként egybevág a francia politikának a Monarchia balkanizálására irányuló tervével. Ennek az a lényege, hogy Közép-Európában francia-orientációjú kis nemzetállamok jöjjenek létre. Október végén sorban válnak ki a Monarchiából az egyes nemzetállamok: 28-án kimondták a Csehszlovák Köztársaság megalakulását, melyhez 30-án Szlovákia is csatlakozott), 29-én Horvátország jelentette be kiválását, 30-án pedig az önálló Ausztria új kormánya alakult meg.

A Magyar Nemzeti Tanács október 24-én alakult meg, de kormányzati szerephez majd csak az őszirózsás forradalmat követően 31-én jutott. Az önálló magyar kormány már kezdettől fogva arra törekedett, hogy önállóan is fegyverszünetet kössön, s ezt két tényező is motiválta. Egyrészt a nagy lendülettel észak felé haladó antant-offenzíva siettette, másrészt pedig az a remény, hogy egy önálló Magyarország talán kedvezőbb elbírálásban részesülhet, mint a dualista Monarchia részeként.

Mivel a padovai tárgyalásokat lekésték, ezért egy küldöttség indult Franchet d' Esperey-hez, hogy tisztázza a vitás kérdéseket. A déli antant haderő tábornoka azonban nem bizonyult tárgyalópartnernek, csak közölte a magyar delegációval a déli demarkációs vonalat: Maros - Szabadka - Baja - Pécs - Szigetvár vonal. Az ettől délre eső területeket a magyar kormánynak ki kellett ürítenie. Az északi és keleti határokat viszont nem rögzítették, ezért a cseh és a román hadsereg elérkezettnek látta az időt, hogy ezeket a területeket fegyveresen is megszállja.

Az északi demarkációs vonal

A kialakult helyzetet tovább súlyosbította, hogy november 25-én a Szláv Nemzeti Gyűlés kimondta a dél-magyarországi megyéknek a Szerbiához való csatlakozását, december 1-én pedig Gyulafehérváron kinyilvánították Erdélynek Romániához való csatolását. Bartha Albert magyar hadügyminiszter és a csehszlovák követ 1918. december 6-án megállapodtak az északi demarkációs vonalban, mely a Pozsony - Kassa vonaltól északabbra húzódott, de ezt a december 23-i antantjegyzék már módosította, s délebbre vonta meg az ideiglenes határvonalat.

Vix-jegyzék

Miután a román csapatok átlépték az 1918. december 31-én kijelölt hadseregeket elválasztó semleges övezetet, a határvonalak tisztázása érdekében a magyar kormány tárgyalóküldöttséget kért az antanttól, de csak egy parancsteljesítésre hivatott katonát, F. Vix tábornokot küldték, aki az antant által 1919. február 26-án elfogadott határozatot közölte is a magyar kormánnyal (1919. március 20-án). Ennek értelmében a keleti demarkációs vonalat mintegy 50 km-rel nyugatabbra tolták: az Arad - Nagyvárad - Szatmárnémeti vonaltól egészen a Szeged - Debrecen - Vásárosnamény vonalig.

A majdnem végleges határ

A Berinkey-kormány ezt a Vix-jegyzéket nem fogadta el, inkább lemondott, s a belpolitikai válságot követően a tanácskormány feladata lett a határok tisztázása, illetve a békekötés. Az antant időnyerés céljából tárgyalásba kezd a tanácskormánnyal, s Budapestre küldi Smuts tábornokot (1919 április), aki a Vix-jegyzékhez képest előnyösebb ajánlattal áll elő, de kormányzótanáccsal mégsem tudott minden kérdésben megegyezni. Időközben az utódállamok csapatait is rendezte az antant, s április 16-án a román, majd április 27-én a csehszlovák csapatok lendülnek támadásba.

A kezdeti sikerek ellenére nem sikerül feltartóztatni az ellenséges hadak előrenyomulását, s augusztus 1-e után a román egységek nemcsak a Tiszáig nyomulnak előre, hanem megszállják Budapestet és Észak-Dunántúlt is. Ezek után az antant által kialakított békefeltételek elfogadására van már csak módja a Simonyi-Semadam Sándor által vezetett kormánynak. A trianoni békét 1920. június 4-én a Nagy-Trianon palotában írták alá.

A szavazást követően (1921)

Magyarország nyugati határait azonban még itt sem véglegesítették, erre a nyugat-magyarországi (soproni) népszavazás keretében kerül majd sor. Ezt a 4,4 km-es, 294,8 ezer többségében németlakta területet az osztrák nemzetgyűlés 1918 novemberében magának követelte. A saint-germaini és a trianoni béke még úgy fogalmaz, hogy a terület Ausztriát illeti meg, de 1921-ben (a trianoni béke ratifikálását követően) Prónay Pál vezetésével a magyar csendőrség és szabadcsapatok szállják meg ezt a területet. 1921. október 13-án Velencében osztrák-magyar jegyzőkönyvet fogadnak el, mely a terület nagy részének Ausztriához való csatolásáról intézkedik, a maradék 0, 4 km-nyi Sopron környéki térségben pedig népszavazást rendel el. (Ezzel a nyugat-magyarországi szláv korridor tervét az antant semmisnek tekintette.) A népszavazásra 1921. december 14-16-án került sor, s ennek eredményeképp Magyarországhoz került ez a 257 km-nyi nagyságú és 55 ezer lakosú térség.

Forrás

  • Köztes-Európa 1763-1993
  • Osiris-Századvég, Bp., 1995
  • Zeidler Miklós: A revíziós gondolat Osiris Bp. 2001
  • Romsics Ignác: Magyarország története a XX. Században Osiris K. Bp., 1999
  • Ormos Mária: Padovától Trianonig 1918-1920 Kossuth K. 1984

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten