Média OKTV nyertesek III. - esszék
2004/05/25 22:39
2020 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az idei - ötödik - Mozgókép- és médiaismeret Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny nyertes munkái közül négy esszé bemutatását olvashatjátok.

A feladatról és az értékelés szempontjairól

A jó esszének - hasonlóan tárgyához - stílusa van, következetes, tömören, szakszerűen, de mégis érdekesen magyarázza el írójának véleményét. Nyelvezete, stílusa lehet ilyen, vagy olyan, elmesélheti lépésről lépésre, hogy tárgya miről szól, kezdheti a tárgytól fényévnyi távolságra, de mindenképpen viszonylag kis terjedelemben mondja ki írója értékes, pontos megfigyelésen alapuló véleményét, következetesen rendszerez és összegez, ráadásul mindezt az esszéktől elvárható formában. Legyen tehát a műnek hármas tagolása, legyen korrektül megszerkesztett irodalomjegyzéke és a hivatkozás is az általános szerkesztési elvek szerint történjen. És bizony, az esszét is látja az olvasója, nézzen tehát ki úgy, hogy kellemes legyen azt olvasni, legyen megszerkesztve tipográfiailag is. A dolgozatok magas színvonala mellett ez utóbbi hiba általánosan jellemző volt az OKTV dolgozataira.

Az alábbi témák közül kellett a versenyzőknek egyet kiválasztaniuk

  • "Az iszonyat akkor és most" - összehasonlító filmelemzés, amelyben egy megadott klasszikus művet - Alfred Hitchcock: Psycho, Stanley Kubrick: Ragyogás, vagy Roman Polanski: Vámpírok bálja című filmjét - kell összehasonlítani egy választott, de három évesnél nem idősebb alkotással, különös figyelemmel a félelemkeltés mozgóképes eszköztárára.
  • Fritz Lang: Metropolis, valamint Jean-Pierret Jeunet: Amelie csodálatos élete című alkotásának összehasonlító elemzése, különös tekintettel a művek archetípus használatára és nőábrázolására.
  • Valamely infotainment műsor elemzése a csatornáktól elvárható etikai normák és a médiatörvény tételes jogszabályai alapján.

Az esszéfeladattal elérhető pontszámot az alábbi szempontok határozták meg

  • az ismeret(tan)anyag helyes alkalmazása (pl. fogalomhasználat),
  • az elemzett szövegek pontos megfigyelése, értelmezése,
  • a megadott szempont érvényesülése az elemzés során,
  • az elemzés eredetisége,
  • a szöveg felépítettsége, az állítások indoklása.

A nyertesek munkái

Az alábbiakban bemutatott négy esszé mindegyike nagyon magas színvonalon oldotta meg a választott feladatot, négy esetben az Amelie csodálatos élete és a Metropolis című film összehasonlító elemzését, amely feladat a legnépszerűbbnek bizonyult . Laczkó Julianna írását Balázs Bélától és nem a többi esszében gyakran emlegetett Jungtól kezdi. A Balázs által "új népművészetnek" nevezett mozi megjelenésénél, amely hasonlóan az archaikus közösségek mitologikus gondolkodásához és mesevilágához, újra a mítoszokhoz vezeti vissza az embert. Szép gondolat. Persze megjelenik a pszichoanalízis is, nehéz is lenne mítoszokról, archetípusokról beszélni nélküle, de a dolgozat fő momentuma mindvégig Balázs Béla és a mozi marad. Ezáltal mutatkozik meg a szerző valódi filmes látásmódja.

Hódi Csilla dolgozata szintén nagyon szép és következetes munka, az előbbinél azonban "klasszikusabb" abban az értelemben, hogy a kollektív tudattalantól kezdi mondanivalóját. Az előző dolgozattal szemben nem külön tárgyalja a filmeket, hanem egy-egy szempont szerint következetesen összeveti a két alkotást. Bár olyan nagy különbség a kettő között nincs, számomra szimpatikusabb megoldás ez, révén, hogy a feladat összehasonlító elemzés volt. A dolgozat ezen szövetébe ágyazódnak be a legkülönfélébb összehasonlítási szempontok, a történelmi háttéret bemutató szövegrészek, valamint a nagyon gondosan kiválasztott idézetek. Formai hiánya a dolgozatnak, hogy nincs eleje, közepe és vége, bár a tartalmat illetően ez mindenképpen megvan.

A különdíjas Erő Zsolt szintén egy komoly esszéhez és tudóshoz/kritikushoz méltón elemzi a két filmet. Hangja nem bicsaklik meg sosem, tehát az esszé következetesen lépdel egyik állítástól a másikig. Van bevezető - itt is Jung adja meg az alaphangot -, van tárgyalás is, a dolgozat vége azonban talán kicsit korán következik be. Koncz Linda munkájában, amely Az iszonyat akkor és most címmel Stanley Kubrick Ragyogását veti össze a Blair witch projecttel, kitűnően ötvöződik az egyedi hangnem a korrekt és logikus tárgyalással. Ez az esszé személyes felütéssel kezdődik, amely a témaválasztás motivációit taglalja. A munkanaplóval ellentétben, ahol a személyes gondolatok megírása kifejezetten annak előnyére válik, egy esszében nem feltétlenül van helye a témaválasztás taglalásának. Ugyanakkor az esszé nyelvezete sem mindig olyan magasröptű, mint tartalma, s a kettő kontrasztja mindigvégig szembetűnő a dolgozatban. Koncz Linda azonban gondolatilag nagyon szépen elemzi végig a nem könnyű témának tartott filmeket, miközben olyan elemzési szempontokat is felmutat, amely bármelyik kritikának javára válhatna.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten