A feladatról és az értékelés szempontjairól
A jó esszének - hasonlóan tárgyához - stílusa van, következetes, tömören, szakszerűen, de mégis érdekesen magyarázza el írójának véleményét. Nyelvezete, stílusa lehet ilyen, vagy olyan, elmesélheti lépésről lépésre, hogy tárgya miről szól, kezdheti a tárgytól fényévnyi távolságra, de mindenképpen viszonylag kis terjedelemben mondja ki írója értékes, pontos megfigyelésen alapuló véleményét, következetesen rendszerez és összegez, ráadásul mindezt az esszéktől elvárható formában. Legyen tehát a műnek hármas tagolása, legyen korrektül megszerkesztett irodalomjegyzéke és a hivatkozás is az általános szerkesztési elvek szerint történjen. És bizony, az esszét is látja az olvasója, nézzen tehát ki úgy, hogy kellemes legyen azt olvasni, legyen megszerkesztve tipográfiailag is. A dolgozatok magas színvonala mellett ez utóbbi hiba általánosan jellemző volt az OKTV dolgozataira.
Az alábbi témák közül kellett a versenyzőknek egyet kiválasztaniuk
- "Az iszonyat akkor és most" - összehasonlító filmelemzés, amelyben egy megadott klasszikus művet - Alfred Hitchcock: Psycho, Stanley Kubrick: Ragyogás, vagy Roman Polanski: Vámpírok bálja című filmjét - kell összehasonlítani egy választott, de három évesnél nem idősebb alkotással, különös figyelemmel a félelemkeltés mozgóképes eszköztárára.
- Fritz Lang: Metropolis, valamint Jean-Pierret Jeunet: Amelie csodálatos élete című alkotásának összehasonlító elemzése, különös tekintettel a művek archetípus használatára és nőábrázolására.
- Valamely infotainment műsor elemzése a csatornáktól elvárható etikai normák és a médiatörvény tételes jogszabályai alapján.
Az esszéfeladattal elérhető pontszámot az alábbi szempontok határozták meg
- az ismeret(tan)anyag helyes alkalmazása (pl. fogalomhasználat),
- az elemzett szövegek pontos megfigyelése, értelmezése,
- a megadott szempont érvényesülése az elemzés során,
- az elemzés eredetisége,
- a szöveg felépítettsége, az állítások indoklása.
A nyertesek munkái
Az alábbiakban bemutatott négy esszé mindegyike nagyon magas színvonalon oldotta meg a választott feladatot, négy esetben az Amelie csodálatos élete és a Metropolis című film összehasonlító elemzését, amely feladat a legnépszerűbbnek bizonyult . Laczkó Julianna írását Balázs Bélától és nem a többi esszében gyakran emlegetett Jungtól kezdi. A Balázs által "új népművészetnek" nevezett mozi megjelenésénél, amely hasonlóan az archaikus közösségek mitologikus gondolkodásához és mesevilágához, újra a mítoszokhoz vezeti vissza az embert. Szép gondolat. Persze megjelenik a pszichoanalízis is, nehéz is lenne mítoszokról, archetípusokról beszélni nélküle, de a dolgozat fő momentuma mindvégig Balázs Béla és a mozi marad. Ezáltal mutatkozik meg a szerző valódi filmes látásmódja.
Hódi Csilla dolgozata szintén nagyon szép és következetes munka, az előbbinél azonban "klasszikusabb" abban az értelemben, hogy a kollektív tudattalantól kezdi mondanivalóját. Az előző dolgozattal szemben nem külön tárgyalja a filmeket, hanem egy-egy szempont szerint következetesen összeveti a két alkotást. Bár olyan nagy különbség a kettő között nincs, számomra szimpatikusabb megoldás ez, révén, hogy a feladat összehasonlító elemzés volt. A dolgozat ezen szövetébe ágyazódnak be a legkülönfélébb összehasonlítási szempontok, a történelmi háttéret bemutató szövegrészek, valamint a nagyon gondosan kiválasztott idézetek. Formai hiánya a dolgozatnak, hogy nincs eleje, közepe és vége, bár a tartalmat illetően ez mindenképpen megvan.
A különdíjas Erő Zsolt szintén egy komoly esszéhez és tudóshoz/kritikushoz méltón elemzi a két filmet. Hangja nem bicsaklik meg sosem, tehát az esszé következetesen lépdel egyik állítástól a másikig. Van bevezető - itt is Jung adja meg az alaphangot -, van tárgyalás is, a dolgozat vége azonban talán kicsit korán következik be. Koncz Linda munkájában, amely Az iszonyat akkor és most címmel Stanley Kubrick Ragyogását veti össze a Blair witch projecttel, kitűnően ötvöződik az egyedi hangnem a korrekt és logikus tárgyalással. Ez az esszé személyes felütéssel kezdődik, amely a témaválasztás motivációit taglalja. A munkanaplóval ellentétben, ahol a személyes gondolatok megírása kifejezetten annak előnyére válik, egy esszében nem feltétlenül van helye a témaválasztás taglalásának. Ugyanakkor az esszé nyelvezete sem mindig olyan magasröptű, mint tartalma, s a kettő kontrasztja mindigvégig szembetűnő a dolgozatban. Koncz Linda azonban gondolatilag nagyon szépen elemzi végig a nem könnyű témának tartott filmeket, miközben olyan elemzési szempontokat is felmutat, amely bármelyik kritikának javára válhatna.
