A médiatanárok számára is értékes háttéranyagot jelentő előadás a média hatásának általános elméleti kérdéseit taglalja, valamint megvizsgálja, milyen tényezőktől függ, hogy mit értenek a gyerekek a médiából, és bemutatja a felnőttek szerepét a gyerekek médiához való viszonyában.
Az előadás a Mindentudás Egyetemének honlapján
Az előadás felépítése
I. Hogyan nőnek fel a gyerekek?
Míg a középkorban a gyerekek a felnőtt világ részesei voltak születésüktől kezdve és személyes tapasztalataik réven ismerték meg a világot, a 19. század végétől kialakult az ún. védett gyerekkor, aminek a 20. sz. második felére egy kitüntetett médium, a televízió elterjedésével vége lett.
II. Hogyan hat a média?
- Tömegkommunikáció - média - befogadó.A média és a tömegkommunikáció szót nap mint nap használjuk, mégsem árt pontosabban meghatározni jelentésüket.
- A médiahatás modelljei . A média hatásával kapcsolatban többféle modellt ismerünk. A különböző modellek, magyarázatok másképpen gondolják el a médiumok hatásának mélységét és hatókörét.
III. Mit értenek a gyerekek a televízióban látottakból?
- Hogyan olvassuk a tévét? A gyerekek nem mindig értelmezik ugyanúgy a tévében látottakat, mint a felnőttek. A tartalom megértésének életkori különbségein túl fontos azt is észrevennünk, hogy a filmes, televíziós "nyelv" másképpen írja le az eseményeket, jelenségeket, mint a beszéd vagy az írás.
- Valóság vagy fantázia? A tévé hatásának megértésében fontos szempont, hogy mennyire tekintik a televízióban ábrázolt eseményeket és szereplőket valóságosnak, illetve kitaláltnak a nézők. A kutatások azt mutatják, hogy az életkor előrehaladtával megváltoznak azok a kritériumok, melyek szerint a gyerekek a tévés tartalmak valóságosságát megítélik.
- A televízió gazdasági-ipari működésére vonatkozó ismeretek .Nemcsak a gyerekek, de a felnőtt nézők nagy hányada sem érvényesít a műsorok gyártására vagy a gazdasági szempontokra vonatkozó ismereteket a tévéüzenetek dekódolásában. A nézettség, a hirdetések és a bevétel összefüggéseit felismerő nézők védettebbek a tévé hatásaival szemben.
- A műsorok formai jellemzőinek jelentősége . A műsorok formai sajátosságai is szolgálhatnak támpontul a realitás megítélésénél. Az egyes műfajok formai jellemzői meglepően korán szerepet játszanak a gyerekek tévéértelmezésében.
- A televíziós történetek követése. A narratív szerkezetekre épülő tévés műfajok különösen nehezen értelmezhetők a gyermekek számára. A szereplők motívumainak megértése körülbelül 10 éves kor körül alakul ki.
- Jellemek, karakterek megítélése. A televízióban látottak megértésével kapcsolatban fontos az is, hogy hogyan ítéli meg és milyen szempontok alapján értékeli a néző a szereplők jellemét.
IV. A médiaértés és az értelmi fejlődés kapcsolata
A televízióban látottak megértésének összetevőit elemezve megfigyelhető, hogy a megértés és értelmezés fejlődése együtt jár a gyerekek életkorának változásával és értelmi fejlődésével.
V. A szülők, nevelők szerepe a médiaértésben és a médiahasználatban
A médiaértéssel kapcsolatos kutatások megmutatják, hogy a gyerekek sokáig nem értik vagy félreértik a televízióban látottakat. Ezért olyan fontos a szülő közvetítő szerepe: a tévében látottak közös megbeszélése, a műsorkészítés jellemzőinek megtanítása, a gyermekek tévézési szokásainak a tudatos alakítása.
