Médiaoktatási alapfogalmak 13.: Reprezentáció
2005/04/25 00:04
2435 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Sorozatunkban a médiaoktatás egy-egy alapfogalmát járjuk körbe és egyúttal módszertani javaslatokkal is szolgálunk a tárgyalt fogalmak iskolai feldolgozásához.

REPREZENTÁCIÓ (representatio: képviselet /latin/)

A fogalom médiaelméletben használatos jelentése: a világ jelenségeinek, történéseinek, illetőleg az egyes társadalmi csoportoknak a tömegkommunikáció eszközeivel a médiaszövegekben történő megjelenítése. (Újabban néhány szerző - a fogalom eredeti jelentésével összhangban - a közösség médiaszövegek általi képviseletéről beszél, a médiareprezentációt ebben az értelemben használja.)

A médiajelenségeket értelmező elméletek többsége abból indul ki, hogy a bármily valószerűnek látszó médiaszövegekkel sem lehetséges a valóság objektív ábrázolása, a megjelenített események, helyzetek, kapcsolatok bemutatása minden szövegben óhatatlanul összecsúszik a minősítéssel befolyásolva a nézői véleményalkotást. Ez a szándékos vagy szándékolatlan befolyásolás (manipuláció, propaganda) fakadhat a tematizálásból és a kiválasztásból (mit és kit tart közlésre méltónak a média), a rögzítés technikai korlátaiból (pl. az elkészíthető és választott beállításoktól), a szükséges kontextus hiányából (a hírműsorok információ-zanzái megfelelő háttérismeretek nélkül téves következtetésekre vezethetnek), vagy akár magából a média jelenlétéből, amely módosíthatja az ábrázolt eseményt (számtalan nyilvános szereplés elemeit igazítják a tévéközvetítéshez).

A reprezentáció legfontosabb kérdése az egyes társadalmi csoportok médiában történő megjelenésének mértéke és módja. A csoportok médiareprezentációja elsősorban a nemi szerepek (gender), az etnikum, az életkor és a társadalmi helyzet mentén vizsgálható, amelyek közül a nemi szerepek és a kisebbségek (ezek közül is elsősorban az etnikai, s kevésbé a szociális és a szexuális kisebbségek) kérdése áll a legtöbb kutatás középpontjában. Az elemzések többnyire annak a felderítésére irányulnak, hogy az egyes csoportok milyen súllyal, ill. milyen megközelítésben jelennek meg a médiaszövegekben.

A nemi szerepek médiareprezentációjában különösen fontos a férfiközpontúság, amely egyfelől azt jelenti, hogy a médiaszövegekben a férfiak száma jelentősen meghaladja a nőkét, másfelől pedig azt, hogy a műsortípusok többségében a férfié a domináns nézőpont: jellemző, hogy míg a nők médiaszövegekben történő megjelenítése gyakran rájuk nézve bántó (például a női test tárgyként való ábrázolása miatt), addig a férfiaké rendszerint nem sértő. A nemi szerepek reprezentációjának egyik ritkábban vizsgált aspektusa a szexuális kisebbségeké, noha a meleg és leszbikus kultúrát bemutató szövegek száma a nyugati országokban az utóbbi időben növekvő tendenciát mutat.A kisebbségek médiareprezentációi közül az etnikai kisebbségeké áll a vizsgálatok fókuszában. A kutatók többsége egyetért abban, hogy a média az etnikai kisebbségeket gyakran hiteltelenül (nem egyszer nacionalista, sőt rasszista módon) ábrázolja: ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy - ha bújtatottan is - súlyos társadalmi problémák lehetséges kiváltóiként mutatják be őket, olyan emberekként, akik a többségi társadalomra nézve veszélytényezők (morális pánik). Egyrészt azért, mert térnyerésük folytán lecsökken a társadalomban a többségiek aránya, másrészt azért, mert életmódjukkal, értékrendükkel "zavart" keltenek. Mivel a hagyományos, "többségi" média gyakran kudarcot vall a kisebbségek reprezentációját illetően, a kisebbségek képviselői érdekeik hitelesebb megjelenítésére saját médiavállalkozásokat indítanak. A nyugati világban az elmúlt években erősödtek meg a kisközösségi produkciós cégek, elsősorban a rádiók. Magyarországon az egyik legelső, valóban kisebbségi irányítás alatt álló médiavállalkozás a műsorsugárzását 2001-ben megindító Rádió C, amely a már évekkel korábban esedékes roma rádió programját kívánja megvalósítani.

A reprezentációval kapcsolatos kutatások foglalkoznak a gyerekek vagy akár a politikai pártok megjelenítésének vizsgálatával is, és a feldolgozott médiaszövegek elemezése rendszerint kiterjed a vizsgált csoporttal kapcsolatos sztereotípiák feltárására.

Képességfejlesztő módszertani javaslat a feldolgozáshoz

Olvassátok el a Mozgókép és médiaismeret tankönyv 138. oldalán található rövid olvasmányt (Császi Lajos Katasztrófák reprezentációja a médiában, részlet). Vajon az idézett példa miképpen igazolja, hogy a médiareprezentáció aktívan közremûködik az emberek valóságról formált képének kialakításában?

Képzeljétek el, hogy ugyanabban az idõpontban egy amerikai és egy magyar éppen levelet ír egymásnak, amelyben a földrengéssel kapcsolatos érzéseikrõl számolnak be!
Írjátok meg a két levelet! (Vegyétek figyelembe, hogy a rendszerváltás elõtt a Szovjetúnióban történtekkel kapcsolatban a médiában mindig különös óvatossággal kellett eljárni!)

Hasonlítsátok össze a leveleket!

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten