Filmforgalmazás
Összetett kereskedelmi- és marketingtevékenység, melynek során a legyártott filmet a filmforgalmazó (filmterjesztő) cég eljuttatja a közönséghez, bevezeti a filmpiacra.
A filmtörténet kezdetén az elkészült kópiákat a mozitulajdonosok közvetlenül a gyártótól vásárolták meg, és addig játszották, míg érdeklődés volt rá, vagy a kópia tönkre nem ment. A kínálat frissítése érdekében alakult ki a mozisok között az ún. filmcsere. Az önálló filforgalmazó cégek a tizes évek elejének szülöttei, mind az USA-ban, mind a kontinensen, melyek már kizárólagos tulajdont szereztek az általuk megvásárolt filmek fölött. A filmforgalmazás azóta külön területe a filmiparnak. A filmforgalmazó cégek nemzeti vagy nemzetközi mozihálózatokkal rendelkeznek, továbbá filmfesztiválokon, filmvásárokon is megjelennek, hogy ott más forgalmazóknak adják el a filmjeiket.
A forgalmazás terén a legnagyobb hagyományokkal rendelkező USA-ban a saját hálózatban bemutatatott filmeket különböző forgalmazási taktikával indítják el. A Limited Run ("csökkentett terjesztés") azt jelenti, hogy a filmet eleinte csak kevés moziban játsszák, hogy lemérjék a közönség érdeklődését. A Platforming ("növekvő terjesztés") során a filmet hétről hétre több moziban játsszák, abban bízva, hogy az érdeklődés a közönség körében önműködően növekedni fog. A General Release ("teljeskörű terjesztés") azt jelenti, hogy a filmet nagyszabású reklámhadjárattal, egyszerre akár 2000 kópiával indítják el. A filmforgalmazás másik területe a film forgalmazási jogának (filmjog) korlátozott eladása. Ilyenkor az utóforgalmazó (pl. egy külföldi film esetében a magyar vásárló cég) mindig előre meghatározott mennyiségű kópiára és időre szerződik, ezért fordul elő, hogy a filmeknek egyszer "lejár a joga", s nyilvánosan utána már nem vetíthető.
A filmforgalmazó cégek különböző terjesztési lehetőséget kínálnak. Létezik mozi-, televízió- és videójog, amelyeket külön kell megvásárolni. A filmvásárlásban bevált gyakorlat az, hogy a forgalmazó "filmcsomagokat" kínál, vagyis bizonyos - várhatóan népszerű filmeket - csak más - legtöbbször kevésbé sikeres - filmekkel együtt lehet megvásárolni. A "vakfoglalás" azt a - különben tiltott - gyakorlatot jelenti, amikor a forgalmazóktól függő mozihálózatok kénytelenek előre kötelezettséget vállalni még le sem forgatott filmek bemutatására. A filmforgalmazáshoz szorosan kapcsolódik a film reklámozása, valamint a filmet kiegészítő kereskedelmi tevékenységek összefogása: filmelőzetesek, különböző reklámtárgyak készítése, eladása.
Magyarországon - mely a filmforgalmazás szempontjából meglehetősen kicsi piacnak számít -, több kisebb forgalmazó cég mellett a túlnyomóan hollywoodi sikerfilmekkel kereskedő Intercom amerikai tulajdonú vállalat uralja a filmpiacot, mely jelentős moziparkkal is rendelkezik, elsősorban multiplexekkel. A filmértékek piacán a kiterjedt művészmozi láncot is üzemeltető Budapest Film a legjelentősebb forgalmazó cég. Jelentős a Mokép is, mely a rendszerváltás előtt - a szocializmus viszonyai között - több évtizeden át az egyetlen magyar, monopol joggal felruházott filmforgalmazó vállalat volt.
Képességfejlesztő módszertani javaslat a feldolgozáshoz
- Kattints egy budapesti moziműsorokat tartalmazó honlapra (pl. www.port.hu,
www.pestimusor.hu stb.). Amennyiben nem a fővárosban laksz, nézz utána, hogy a településeden, vagy a hozzád legközelebb eső, mozit működtető településen mennyi filmet adnak ezen a héten hány moziban, és mennyi a heti vetítések (előadások) száma? - Nézz utána ugyanezen adatoknak Budapesten!
- Vizsgáld meg, hogy a legközelebbi mozi kínálata melyik fővárosi moziéhoz hasonlít leginkább! (Ha Budapesten laksz, az egyik, általad ismert nagyobb várost (Debrecen, Pécs, Miskolc, Szeged, Győr, Nyíregyháza, Kaposvár, Kecskemét, stb. vedd összehasonlítási alapul!)
- Képzeljétek el, hogy ti dönthettek az egyes mozikban bemutatásra kerülő filmek kiválasztásáról és az előadásszámról. Vajon ugyanolyan vagy másféle forgalmazói döntéseket hoznátok?
- Vitassátok meg a javaslatokat, szempontokat!