Még egyenlőbb bánásmódot?!
Farkas László
2004/02/07 01:48
597 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az Európai Bizottság november elején ismertette azt az irányelvtervezetet, mely a nemek közötti egyenlő bánásmód elvének a munkahelyeken kívül is érvényt kíván szerezni.

A tervezet mindenekelőtt a termékekhez és szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés elvére helyezi a hangsúlyt. Ennek értelmében a jövőben tilos lenne például a nemi hovatartozás figyelembevétele a biztosítási díjak és nyugdíjbefizetések kiszámításakor, illetve az azokhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások területén. A javaslat először az Európai Parlament elé kerül egyeztetésre, majd azt a Miniszterek Tanácsának kell egyhangúlag elfogadnia.
Az irányelv célja a közösségi jogban már létező egyenlő bánásmód elvének kiterjesztése, illetve az európai polgárok számára megfelelő jogi eszközök megteremtése jogaik érvényesítéséhez. A javaslat az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikkére támaszkodik, amely a nem, a faj, az etnikai vagy vallási hovatartozás, a fogyaték, az életkor, illetve a szexuális beállítottság alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmát mondja ki. A jelenlegi tervezet nem az első olyan irányelv, amely a munkahelyeken kívül hátrányos megkülönböztetéssel foglalkozik. 2000-en a Tanács már elfogadott egy irányelvet, amely a faji, illetve etnikai hovatartozás alapján történő diszkriminációt tilalmazza, többek között a szociális védelem, a lakhatás, illetve a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés területein (az irányelvet a tagállamoknak 2003. július 19-éig kellett átültetniük nemzeti jogrendjükbe). Mivel a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben a nemi alapú megkülönböztetés is tetten érhető, a Bizottság javaslata most ezt a területet tekinti elsődleges prioritásának.
A diszkrimináció tilalma a jövőben így valamennyi szolgáltatásra kiterjed majd, de a javaslat némi rugalmasságról is tanúságot tesz a kizárólag vagy alapvetően egyazon nem számára nyújtott szolgáltatások estében (például ha egyazon nemhez tartozók privát klubjairól van szó), vagy ha a szolgáltatásnyújtás nemenként eltérő szaktudást igényel (mint a férfi, illetve női fodrászok esetében).
A tervezett irányelv külön foglalkozik a magánbiztosítások és kiegészítő nyugdíjpénztárak szolgáltatásaival. Az általános gyakorlat szerint ugyanis a nők jóval magasabb nyugdíj- és betegbiztosítási díjakat fizetnek, mint férfi társaik, ugyanakkor alacsonyabb életjáradékokban, illetve juttatásokban részesülnek. A férfiak ezzel szemben magasabb életbiztosítási díjakat fizetnek, a magánbiztosítók érvelése szerint azért, mert statisztikailag a nők tovább élnek. Mindazonáltal léteznek más, a nemi hovatartozástól eltérő tényezők is, amelyek ugyancsak belejátszanak a várható élettartam alakulásába, így például a szociális-gazdasági tényezők, a családi állapot, a lakóhely vagy a dohányzási szokások. A két nem tagjai között gyakran tesznek különbséget akkor is, ha gépjármű-biztosításról van szó; ez esetben a mérleg már a nők javára billen. A Bizottság általános véleménye szerint a kockázatok nemi alapú elemzése diszkriminatív gyakorlatnak minősül. A betegbiztosítás területén például a nők azért fizetnek magasabb díjakat, mert a terhesség és a szülés nagyobb terheket ró a betegbiztosítási pénztárakra. Ebben az esetben a diszkrimináció tényét az indokolja, hogy bár a gyermekszülés a társadalom egészének javát szolgálja, annak költségeit csak a társadalom egy része állja.
Az európai társadalmakban megfigyelhető két tendencia még inkább kiemeli a diszkrimináció tényét. Először is a nők egyre nagyobb arányban válnak a munkaerőpiacok aktív tagjaivá. 1996 óta a nők foglalkoztatottsági aránya 5 százalékkal növekedett, s így 2001-ben már elérte az 54,9 százalékot, míg ugyanezen időszak alatt a férfiak foglalkoztatottsági aránya már csak 3 százalékkal emelkedett. Így tehát egyre több nő fizet be a magánszféra nyugdíj-, egészség- és betegbiztosítási pénztáraiba. Másrészről a nemzeti kormányok egyre inkább ösztönzik a magánbiztosítók szolgáltatásainak igénybevételét, ezzel is könnyítve a népesség elöregedésének államháztartásra nehezedő nyomásán. Az aktív nőknek így nem marad más választásuk, minthogy olyan piacra lépjenek be, amely a szolgáltatások díjának kiszámításakor diszkriminatív gyakorlatokat alkalmaz. Az állami nyugdíj- és egészségbiztosító pénztárak gyakorlata ettől természetesen alapvetően különbözik.
A tervezet megszavazását a kritikák ellenére is töretlenül támogató foglalkoztatási és szociális ügyi biztos, Anna Diamantopoulou szerint bár az új irányelv elfogadásának várható következményeiről az üzleti élet több szereplője is borúlátóan nyilatkozik, az árukhoz és szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosításával az a jelenleginél még egyenlőbb versenyfeltételeket teremt majd az Unió egészében.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten