Először is maga A Bizottság (Commission). Az Európai Bizottság az Európai Unió végrehajtó szerve. 17 tagját a nemzeti kormányok nevezik ki, de azoktól függetlenül működnek. A nagyobb országok két-két, a kisebbek egy-egy tagot neveznek. Megbízatásuk négy évre szól és megújítható. 1995-től a Bizottság elnöki tisztét a luxemburgi Jacques Santer tölti be. A Bizottság megalakulásához a Parlament jóváhagyása is szükséges. A tagok - akárcsak egy kormány miniszterei - egy-egy meghatározott tevékenységi területért, illetve az e területekkel foglalkozó főigazgatóságokért felelősek.

A Bizottság gondoskodik az alapszerződések előírásainak betartásáról, kidolgozza a közösségi jogszabálytervezeteket, s felügyeli végrehajtásukat. A közösségi jog megsértőivel szemben a Bizottság szankciókat alkalmazhat vagy az Európai Közösségek Bíróságához fordulhat. A Bizottságon belül 23 főigazgatóság (Directorate General) működik. Tevékenységi és hatáskörét illetően a Bizottság nagyjából egy nemzeti kormányhoz, a főigazgatóságok pedig az azon belül működő minisztériumokhoz hasonlíthatók.

Másik fő közösségi intézmény A Tanács (Council). Az Európai Unió döntéshozó szerve, amelyben a tagállamok kormányainak képviselői vesznek részt és szavaznak az Unió jogszabályairól. A jogalkotás rendeletek (regulations), határozatok (decisions), irányelvek (directives) alkotásával történik, és ilyen formákban teszik közzé (a csatlakozási dokumentumok kivételével) a megkötött nemzetközi szerződéseket is. Az ajánlások (recommendations) és vélemények (opinions) nem jogszabályértékű állásfoglalások.

A Tanács miniszteri szintű fórum, amely az egyes szakterületekhez alkalmazkodó összetételben ülésezik. A külügyminiszterekből álló Általános Ügyek Tanácsa valójában az egyetlen állandó Tanács. Az olyan technikai Tanácsok, mint például a mezőgazdasági miniszterek, az energiaügyi miniszterek, a szállításügyi miniszterek Tanácsa, stb. tagjai egy-egy adott szakterület szakminiszterei.

A döntéseket egyhangúlag - vagy súlyozott többséggel - kell meghozni. A tagállamok méretüktől függően lehet szavazatokat adni: Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia 10-10, Spanyolország 8, Belgium, Görögország, Hollandia és Portugália 5-5, Ausztria és Svédország 4-4, Dánia, Finnország és Írország 3-3, Luxemburg 2 szavazattal rendelkezik. A Miniszteri Tanács elnöksége rotációs alapon változik. Egy-egy tagállam - külügyminisztere személyében - hat hónapon keresztül tölti be az elnöki tisztséget.

Harmadik szervezet Az Európai Parlament (European Parliament). Ezt a parlamentet 626, közvetlenül a tagállamok polgárai által választott képviselő alkotja. Fő feladatai közé tartozik az Unió költségvetésének jóváhagyása, a Bizottság tevékenysége és a jogalkotási folyamat felügyelete. A Parlament tagjait öt évre választják. A képviselők nem nemzeti hovatartozás, hanem frakciótagság alapján csoportosulnak, a munkát 21 parlamenti bizottság segíti. A képviselőknek állandó bizottsági üléstermei és irodái vannak Brüsszelben, de a Parlament hetenkénti teljes ülését Strassbourgban tartja, a titkárság székhelye pedig Luxemburgban van.

A Parlament jogköre az idők során jelentősen kibővült, így a kezdeti tanácskozási jogkör először a jelentősebb jogszabályok megalkotása terén az együttműködési, majd az együtt-döntési és jóváhagyási eljárásokkal egészült ki. Egyebek közt a Parlament jóváhagyása szükséges az új tagállamok felvételéhez, valamint a társulási és csatlakozási megállapodásokhoz is.

Negyedik szerv Az Európai Közösségek Bírósága (Court of Justice), ami szám szerint 15 bírából áll, akiket a tagállamok jelölése alapján a miniszteri Tanács nevez ki. Megbízatásuk hat évre szól és megújítható. Döntéseit többségi szavazattal hozza. A Bíróság illetékessége kiterjed a tagállamok közötti, az Unió és a tagállamok közötti, a közösségi intézmények közötti, továbbá az Unió és fizikai vagy jogi személyek közötti jogvitákra, beleértve a közösségi alkalmazottak panaszait is.

A nemzeti bíróságok által eléje terjesztett ügyekben jogértelmező előzetes állásfoglalást ad, véleményezi a nemzetközi megállapodásokat. Az alapító szerződések és más jogszabályok rendelkezéseit kizárólagos jogkörben, mindenkire nézve kötelezően értelmezheti. A Bíróságnak nincs végrehajtó hatalma, de az esetek nagy többségében a tagállamok alávetik magukat döntéseinek.

Ötödik Az Európai Tanács (European Council). Az Európai Unió állam- és kormányfőinek külügyminisztereik, valamint a Bizottság elnökének részvételével tartott rendszeres találkozója, ahol minden tagállamot egy szavazat illet meg. Egyhangúlag hozott döntései jogilag nem kötelezőek, de nagymértékben befolyásolják az integráció folyamatát, kijelölik az Unió legfontosabb politikai irányvonalait. Üléseit az egyes elnökségek végén, félévente tartja.

Hatodik a Számvevőszék (Court of Auditors). A Számvevőszék feladata a Közösségek számvitelének ellenőrzése. Évente közzétett jelentéséből az Unió polgárai nyomon követhetik, hogy adóként befizetett pénzüket mire fordítják. A Számvevőszék 15 tagját a Parlament meghallgatását követően a Tanács egyhangúlag nevezi ki hat éves időtartamra.

Hetedik a Gazdasági és Szociális Bizottság (Economic and Social Committee). Ez egy 222-tagú tanácsadó testület, amely a gazdasági élet különféle csoportjainak képviselőiből áll. Egyes kérdésekben kötelező kikérni a véleményét. Álláspontját ajánlások formájában teszi közzé, amelyet azonban a Bizottság és a Tanács nem köteles érvényesíteni.

Nyolcadik A Régiók Bizottsága (Committee of the Regions). Szintén tanácsadó szerv, amelyet bizonyos esetekben (regionális politika, képzés, kultúrpolitika) meg kell hallgatni. 222 tagja a tagállamok regionális és helyi önkormányzatainak képviselői közül kerül ki.

További fontosabb intézmények: Európai Monetáris Intézet (European Monetary Institute), Európai Befektetési Bank (European Investment Bank).