A brnoi szerzetes, Gregor Mendel borsókon végzett vizsgálataival határozta meg híressé vált törvényeit. Az első két törvény egy adott tulajdonság öröklődésére vonatkozik, míg a harmadik azt szögezi le, hogy a tulajdonságok egymástól függetlenül öröklődnek. Ma már tudjuk, hogy ez nem minden esetben igaz, ha a gének egymáshoz közel helyezkednek el a kromoszómákon, akkor nem független az öröklődésük. Ebben az esetben kapcsolt öröklődésről beszélünk. Mendel azonban egy kicsit csalt a vizsgálataiban: csak azokról a tulajdonságokról beszélt, melyek külön kromoszómákon helyezkednek el, tehát egymástól teljesen függetlenül öröklődnek. Sokáig úgy vélték, ez Mendel különleges szerencséjének tudható be, de jegyzeteinek áttanulmányozásával kiderült, hogy több olyan tulajdonság is volt, melyeket - miután nem feleltek meg a koncepciójának - nem vizsgált tovább. Természetesen mindez semmit sem von le a törvény értékéből, mely a megfelelő megszorításokkal ma is teljesen igaz.
Ha már úgy érzed, biztosan érted a független öröklődés működését és tisztában vagy a jelölésekkel is (A gén a színt, B gén a csíkozottságot határozza meg), próbálkozz meg egy ismeretlen egyed genotípusának meghatározásával!