Sorozatunk első részében egy ismert, étel-kiszállítással foglalkozó cég informatikai vezetőjét, Ferencz Tamást kérdeztük linuxos tapasztalatairól.
- Mióta alkalmaztok linuxot? Melyik disztribúciót?
- 2000. év vége óta vagyok informatikai vezetőként a cégnél, azóta használunk linuxot (Debian GNU/Linux). Szervereken a mindenkori stabil verziót, saját gépemen fejlesztői/unstable verzió megy.
- Szerver vagy desktop célokra használjátok ezt a rendszert?
- Főként szerver funkciókra - egyelőre. Desktop rendszerként jómagam és a rendszergazda gépén található szintén Debian. Szerverként az alábbi fő funkciókat szolgáltatjuk:
- Tűzfal
- Levelező szerver
- Intranet szerver
- Fájlszerver
- Adatbázis szerver
- DHCP szerver
- Milyen hardveren fut(nak) az alkalmazások?
- Noname, saját építésű szerverekről van szó, ahol fontos, ott redundáns adattárolást használunk (Software RAID1, root-raid). Persze minden szerver alaposan tesztelt konfigurációt rejt.
- Miért pont a linuxra esett a választás? Az informatikai döntéshozó mivel indokolta a Linux használatát?
- Egész egyszerűen adott volt rengeteg feladat, annak idején még szűkebb IT költségvetés, illetve a jogtisztaság szem előtt tartása egyértelműen a Linux választását indokolta. Mindezt nem volt nehéz átvinni a menedzsmenten: azt mondták, kell internet - megoldottam a legócskább vason, ingyen, jogtisztán, megbízhatóan, gyorsan. Azt mondták: kell levelezés - ugyanígy megoldottam. És így tovább. Mostanában persze ezek a vasak már nem a legócskábbak a cégnél.
- Érezni-e bármilyen (anyagi, technikai) előnyt, jelentkezett-e valamilyen megtakarítás?
- Abszolút. Egyszer nekiálltam a megvalósított rendszereket átszámolni Microsoft költségvetésre, 50% kedvezmény mellett is több milliós nagyságrendű összeg jött ki - szoftver ár és licence, stb. Természetesen, ahol kell, alkalmazunk Microsoft termékeket, rendszereket - fő elvárásom ezekkel szemben, hogy ha már fizetünk értük, legalább működjenek. Ez egy homogén informatikai rendszerben talán megoldható, sokféle alkalmazást (régi-új, elavult-korszerű) felvonultató rendszerben már nehezebb.
- A dolgozók napi munkájában jelent-e változást a linux megjelenése?
- Nem érzékelik, csak a stabilitás és esetenként sebességnövekedés az, amit tapasztalhatnak, igazából azonban a felhasználó a problémákat veszi észre, nem azt, hogy stabil a rendszer. A változást egyszerűen az új funkciók megjelenése és kiszolgálása jelenti számukra, nem tudják, hogy a háttérben Linux fut-e, vagy sem, fontos, hogy működjön.
- Tervezitek-e, hogy több desktopon is linux fusson? Esetleg a dolgozók gépein is?
- Ahol lehet, igen. Ez jelentősen csökkentené az üzemeltetési nehézségeket. Talán a legszerencsésebb az, ha egy alkalmazásnak van platform-független elérési lehetősége is, pl. böngészőből el lehet érni. Az intranet szerverünk jelenleg is futtat pár ilyen alkalmazást, általában PHP/MySQL alapon. Ezek a programok több, mint 2 éve a legapróbb hiba nélkül működnek, többnyire Windows-os klienseken, IE v. Mozilla alól érik el a felhasználók.
Kicsit konkrétabban: Squirrelmail és Mantis, mindkettőt tudom ajánlani, a Mantis pl. rendkívüli mértékben hatékonnyá teszi az IT üzemeltetést, mi fejlesztési-, módosítási- és hibabejelentéseket egyaránt kezelünk benne. A feladatok jól delegálhatóak és biztosított a rendszer által, hogy egyetlen - az informatika felé irányuló - kérdés sem marad megválaszolatlanul. Bár erőforrás-igényes, de esetenként platformfüggetlensége miatt jól jön egy-egy JAVA-alapú alkalmazás is. Erre kiváló példa a Freemind nevű projekt - szinte bármilyen munkahelyen hasznát lehet venni ennek a szoftvernek.
A platformfüggetlen megoldások megadják a lehetőséget az informatikai rendszert üzemeltetők részére a desktop operációs rendszer megválasztására. Ilyen pl. az Openoffice.org - szerintem egyre többen használják Microsoft és Linux rendszerek alatt is. Véleményem szerint van jövője a Linux-nak felhasználók gépein is, erre talán a grafikus megjelenésre és könnyű kezelhetőségre nagyobb hangsúlyt helyező disztribúciók alkalmasak, mint pl. UHU-Linux, Suse, Mandrake. A szakembereknek meg remélhetőleg megmaradnak az általuk kedvelt disztribúciók: Debian, Slackware, Gentoo és emellett a BSD-k és más UNIX-alapú rendszerek.
- Mennyire ítélitek biztonságosnak, megbízhatónak?
- A lehetőségek alapján biztonságos és megbízható rendszerek építhetőek Linux alapon, rajtunk múlik (szakértelem, szervezés), hogy milyen színvonalat érünk el. Fontos, hogy folyamatosan kövessük a változásokat, frissítsük a szervereket (főként a tűzfal(ak)at) és fejlesszük a rendszer rendelkezésre állásának és megbízhatóságának színvonalát, tervezzünk katasztrófa esetére menekülő terveket. Nos, ez zajlik "ráérős" időnkben, folyamatosan, a háttérben. Itt a 100% soha nem érhető el, csak törekedni lehet rá, illetve megközelíteni.
- Mit gondolsz: mikor érdemes elkezdeni a Linux-szal való ismerkedést?
- Akit érdekel az IT világa, minél előbb kezdjen el Linux-szal foglalkozni, hiszen ingyen kaphat a kezébe egy teljesen (vagy magas szinten) dokumentált rendszert, ami alapján autodidakta módon akár profi szintre képezheti magát. Ez a tudás jól jön akkor is, ha az illető pl. a cégénél kénytelen 100%-ban kereskedelmi rendszereket használni - a tudás hatalom.A cikkben említett szoftverek természetesen GPL licencelésűek, az alábbi címeken lehet bővebben olvasni róluk, sőt, le is tölthetőek:
