Mit érdemes figyelembe venni a tervezéskor?

Az innovatív tér kialakításánál végig kell gondolni az iskola méretét (milyen létszámú osztályok vannak az intézményben), az iskola épületének korát, a meglévő eszközöket azokat is, amik még mindig a becsomagolva állnak valamilyen raktárhelyiségben. A mozgatható IKT eszközök (tabletek, laptopok) számát, állapotát, továbbá az iskolai hálózat terhelhetőségét.

A technikai lehetőségek mellett nagyon fontos a kollégák hozzáállása, hajlandók-e a támogatni a változást, segítenek-e új tevékenységek tervezésében. Emellett természetesen fel kell mérni tantestület IKT eszközökkel kapcsolatos ismereteit és technikai készségeit.

Források és partnerek bevonása

A források jelentik valószínűleg a legnagyobb nehézséget, ezért minden szinten érdemes átgondolni, hogy az iskola mennyi belső forrást tud erre fordítani, továbbá, hogy milyen egyéb támogatási lehetőségekre lehet pályázni.

Érdemes céges partnereket keresni, hogy támogassák az intézmény munkáját. További segítséget nyújthat a szülők és pedagógusok bevonása a munkába, ha van rá lehetőség, és meg lehet keresni esetleg egyetemet és helyi szervezeteket is.

Az sem baj, ha az elején még nem valósul meg minden, amit elképzeltünk. Ha létrehozzuk a teret, a későbbiekben plusz támogatókat is jelenthet, ha felsőbb szinteken tetszik a kezdeményezés.

Csapatépítés

A megfelelő szakmai háttér és támogató csapat kialakítása elengedhetetlen. Össze kell szervezni az újításra vágyó pedagógusokat, majd megfelelő információkkal és módszerekkel kell őket ellátni. Érdemes időről időre összeülni, és megbeszélni a kihívásokat és pozitívumokat. Mi az, ami működik, mi az, ami nem. A tapasztalatok megosztásával egymástól is rengeteget tanulhatnak az innovatív csapat tagjai.

A módszertani tervezéshez sokat segíthet a Jövő Osztályterme Eszköztár, mely a tanulói tevékenységek középpontba állításával segíti a  21. századi kompetenciák fejlesztését.

A csapatépítés nem pusztán a tanárokat jelenti, a diákokat is be lehet vonni például a tervezésbe. A tapasztalatok eltérőek. Valahol jól működött: Németországban és Törökországban a diákok aktív szerepet játszottak a folyamatban, de  Belgiumban például nem működött. Ettől függetlenül mindenképp érdemes megpróbálni az együttműködést a diákokkal, hiszen jobban magukénak érzik a termet, ha részt vállalhatnak a tervezésben.

A tanulási zónák megvalósítása

A hat iskola mindegyike figyelembe vette a brüsszeli Jövő Osztályterme koncepciót, mégis mindegyik különböző lett. A belga iskola például a 6 tanulási zóna mellett még egy kollaboratív kuckót (collaboration pod) is beépített; a portugál iskola eredetileg 5 zónát hozott létre a tanteremben, és a hatodikat később, a tantermen kívül állították fel. A török osztályterem a használat közben még zenei eszközökkel is gazdagodott, mert az énektanárok elkezdték zeneteremnek használni. A német tanterem pedig végül nem hozott létre külön zónákat, de a termet könnyedén át lehet alakítani a zónák szerinti alkalmazáshoz igazítva.

Milyen előnyökkel jár az innovatív termek használata?

Az esettanulmányból kiderült, hogy azok a tanárok akik, különböző technológiát kipróbáltak, egyre gyakrabban és egyre bátrabban alkalmazzák. A kollaboratív tanulás szerepe erősödött, a diákok aktívabban részt vesznek és bevonódnak a tanulás folyamatában, a képesség és készségfejlesztése még hatásosabb. Erősödött a kapcsolat a szülőkkel és a tanárok között. A tanulási tereket rugalmasabban alkalmazzák a pedagógusok. A technológiai használata és ennek népszerűsítése újabb technológiai partnereket hozott az iskolák számára.

Ha szeretné elolvasni a kiadványt, ezen a linken megteheti, az országokhoz kapcsolódó esettanulmányokat pedig innen érheti el.

Tóth Boglárka