A tartalom
A MOOC-okhoz kapcsolódó - néha kötelezően vezetett - tanulási napló tartalmát illetően a kurzus résztvevői útmutatás és korábbi tapasztalatok híján bizonytalanok lehetnek. A tartalomra vonatkozó tanácsaink nekik szolgálhatnak segítségként, és ezeket hasonló, már ismerősebb műfajokkal való összevetésbe ágyaztuk.
Jegyzet vs tanulási napló
Már pedzegettük, hogy miben más egy tanulási napló, mint a kurzus tartalmáról készített jegyzeteink összessége. A kulcsszó a reflexió, a tartalom és a kurzusban megélt tanulási élményeink összekapcsolása korábbi tapasztalatainkkal, tudásunkkal. Feljegyezhetjük felmerülő kérdéseinket, amik lehetnek költői kérdések, de olyanok is, amelyeknek megpróbálunk a későbbiekben utánajárni. Ne gondoljuk, bár ha meg is van osztva tanulási naplónk a kurzusvezetőkkel és a többi résztvevővel, hogy feltétlenül tőlük kell választ kapnunk kérdésünkre. Elsősorban a mi felelősségünk, hogy a kérdéseink nyomába eredjünk, igaz, nem kizárt, hogy ebben a tanulóközösség más tagjai is segítségünkre lehetnek. A kérdéseknek való utánajárást egyfajta házi feladatként is értelmezhetjük a magunk számára. A kurzusnak nem feltétlenül akkor van vége, amikor lezárul a facilitálás, a kérdéseinkhez - a magunk kedvéért - visszatérhetünk a későbbiekben is.
A tartalomhoz kapcsolódóan reflektálhatunk a személyes tanulási folyamatra is, aminek része lehet, hogy mely kurzusegységek, feladatok voltak könnyebbek, melyek nehezebbek, és miért. Kurzustól függően kaphatunk információkat arra nézve is, hogy milyen tanulási célokat tűzhetünk ki magunk elé, illetve a kurzuskészítők szerint milyen tanulási eredményeket érhetünk el, ha részt veszünk a kurzusban, vagy legalábbis elvégezzük egy-egy modulját. Lejegyezhetjük a saját tanulási céljainkat, és aztán gondolkodhatunk a bejegyzéseinkben arról is, hogy milyen mértékben sikerült elérni a kitűzött tanulási célokat. A korábbiak alapján talán már kézenfekvő, hogy a tanulási célok kitűzését és elérésük értékelését még egy modulon belül sem célszerű egy bejegyzésbe tömöríteni, vagyis egyszerre megírni. Amit fontos elkerülni, az a részletekbe menő mentegetőzés vagy panaszkodás amiatt, hogy valamit nem sikerült teljesíteni. Ha ilyenről kell beszámolnunk, maradjunk tárgyilagosak és rövidek. A tanulási naplóban mindamellett helyet kaphatnak a sikerélmények, a tanultak kipróbálása, hasznosulása.
E-portfólió vs tanulási napló
A portfólió műfajával valamelyest rokonítható ugyan a tanulási napló, attól mégis több lényeges ponton különbözik. A portfólió a tanuló produktumaira, és az azokhoz fűződő reflexiókra koncentrál. A tanulási naplóban a reflexió hangsúlyos szerepet kap ugyan, de inkább a tananyaghoz és a tanulás élményekhez kapcsolódik, még ha tartalmazhat mellékleteket, tanulói produktumokat is. Ilyen produktum lehet egy óravázlat, egy saját gyűjtésű linkgyűjtemény egy bizonyos témában, egy saját készítésű videó vagy bemutató, amit a kurzus ihletett stb. A tanulási naplóban ezeket ugrópontokként helyezhetjük el, azaz belinkelhetjük őket, hogy az olvasó megnyithassa ezeket. Ezek a produktumok online elérhetőek, vagy azzá tesszük őket, legalábbis link birtokában mások számára megtekinthetők legyenek. Tanulságosak lehetnek más résztvevők számára is, így bátran osszuk meg őket.
Míg a portfólió a fejlődésünket mutathatja be például valamely képzés során, vagy bizonyos képességeink demonstrálására tartalmazhat különböző produktumokat, bizonyítékokat, addig a tanulási napló inkább a kurzus tartalma és a köztünk zajló párbeszédet jeleníti meg.
Esszé vs tanulási napló
Bár egy igényes esszét sem egy levegővel írunk meg, a tanulási naplótól több ponton különbözik. Legszembetűnőbb különbség, hogy a tanulási napló több külön időpontban íródó bejegyzés, az egyes egységek egymással laza kapcsolatban állhatnak, persze hivatkozhatnak is egymásra a szövegben, akár ugrópontokkal is. Ugyan az esszé is tartalmaz reflexiót a felhasznált forrásokra és az írás folyamatára vonatkozóan is, mégis más szerkesztési elveknek tesz eleget. Az esszében fontos szerepet játszik a struktúra, a megszerkesztettség, ahogy készül, az nem feltétlenül lineáris előrehaladás, többször átírhatjuk az első bekezdéseket, mire a végére érünk a munkának. A tanulási naplónál ellenkezőleg: az is értékes információval és tanulsággal szolgálhat, hogy mit gondoltunk eleinte, és ez hogyan változott a kurzus folyamán, nem kell eltüntetni annak nyomait, hogyan változott a megítélésünk valamely téma kapcsán, vagy hogy hogyan csiszolódott egy-egy ötletünk, mielőtt kikristályosítottuk volna.
A közönség
A tanulási napló nagyon személyes írás. Vagy mégsem?
Végül, de nem utolsósorban kérdés, hogy kinek készítjük a tanulási naplót: a kurzusvezetőknek, a csoporttársaknak, vagy “csak” saját magunknak?
Ez nem egy elhanyagolható körülmény abból a szempontból sem, hogy ha magunknak készítjük, talán mások számára nem lesz annyira érthető, élvezhető, áttekinthető, mégis, saját magunk számára elég értékkel kell bírnia ahhoz, hogy munkát fektessünk bele. Mindenképpen fontos átgondolni, hogy mi az, amit egy tanulási naplóban leírunk, ha más résztvevő (ha úgy állítottuk be, esetleg bárki) is olvashatja a bejegyzéseinket, hiszen mindenkinek más mértékben komfortos megosztania saját élményeit, érzéseit, gondolatait, pláne egy olyan területen, mint amilyen a pedagógia.
Személyes vagy személytelen?
Akárhogy is, a tanulási napló egyértelmű jelzéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mi írójának a kurzustartalomhoz fűződő viszonya. Egyúttal remek alkalmat teremt arra is, hogy végiggondoljunk néhány kérdést, és megosszuk saját tapasztalatainkat.
Bizonyára nehéz elképzelni, hogy tömeges, online kurzus is képes bizalmi légkört kialakítani, de tény, hogy azok a résztvevők, akik készek megosztani saját tapasztalataikat, bátorítóan hatnak a többiekre, még ha ők nem is viszonozzák saját történetekkel ezt a gesztust. Elképzelhető, hogy többen azért is vették fel a kurzust, mert van valamiféle problémájuk, amire megoldást keresnek. Fontos tudni, hogy a kudarcokból éppúgy lehet tanulni, mint a sikertörténetekből, és helye van az ilyen jellegű őszinte megnyilvánulásoknak is.
Ha opcionális, hogy megosszuk-e tanulási naplónkat, vegyük fontolóra, hogy nem tesszük, ha úgy érezzük, többet profitálunk belőle, ha több személyes tartalommal töltjük meg, ami csak ránk tartozik. Esetleg kisebb körben, kollégákkal érdemes lehet körbejárni egy-egy ilyen kérdést. Még ha az online kurzus egy apropó volt, és nem számoltunk be a saját nehézségeinkről és útkeresésünkről minden online résztvevőnek, elképzelhető és megvalósítható folytatás a saját intézményünkben.
Teremtsünk kontextust!
Aki a tanulási naplónkat olvasni fogja, vélhetően a MOOC kurzus résztvevője, vagy legalábbis annak oldaláról jut el a mi naplónkhoz, de ez nem feltétlenül igaz, ha a keresőkifejezések alapján, a Google keresőmotorjával találják meg a naplónkat (amennyiben például nyilvános Padlet-táblát vagy blogot készítettünk). A tanulási naplónak érdemes valamely részében, fejlécében, leírásában, vagy első bejegyzésében bemutatkoznunk, hiszen az intézményi hátterünk, képzettségünk, egyéni preferenciáink máris más megvilágításba helyezhetik bejegyzéseinket. Az egyes bejegyzésekben is ügyeljünk arra, hogy érthetőek maradjunk, ha például egy speciális fogalomra, elméleti modellre vagy eseményre hivatkozunk, fejtsük ki röviden a lényegét és/vagy linkeljünk egy olyan oldalt, ahol további információkat találhat az olvasó.
Konstruktívan kritizáljunk!
Lehet, hogy hiányérzetünk van a kurzus témájához kapcsolódóan, vagy elégedetlenek vagyunk a facilitálással, talán úgy gondoljuk, a kurzus tanulási céljait nem állt módunkban elérni, és ez nem rajtunk múlott. Az is lehet, hogy nem értjük minden feladat szerepét vagy társértékelés során alacsony színvonalú munkával találkozunk. Lényeges, hogy ha ezek mellett nem is szeretnénk szó nélkül elmenni, fogalmazzuk meg kritikánkat konstruktívan, hozzunk konkrétumokat, tegyünk javaslatot, és értékeljük azt is, amit viszont jónak tartunk. Ha társértékelésről van szó, társunkat sose nevesítsük a tanulási naplónkban a hozzájárulása nélkül! Roppant udvariatlan dolog vádaskodni, “üzengetni” a kurzuskészítőknek, annak viszont feltehetőleg tudnak örülni, ha például újabb szempontokat kapnak egy-egy feladat instrukciójával kapcsolatban. A hibákat, működési nehézségeket viszont semmiképp sem a tanulási naplóban jelezzük. Egy tömeges, online, nyílt kurzus esetén ne építsünk arra, hogy ebben a formában találkozni fognak írásunkkal, ha nem akarjuk a véletlenre bízni, hogy olvassák, keressük meg a megfelelő felületet jelzéseink, gondolataink tolmácsolására, mint amilyen a fórum vagy egy ügyfélszolgálati e-mail cím lehet, erről a kurzuskészítők mindig tájékoztatást nyújtanak a kurzus kezdetén.
A Tanulási napló cikksorozat első részét olvastad. A sorozat második részében a formátum és a forma szempontjait jártuk körbe – a cikket ide kattintva olvashatod el.
dr. Tóth-Mózer Szilvia