"Miről is van szó?"
Sok iskolai rendszerüzemeltető fejében megfordult már a gondolat: próbáljunk ki valami mást, valami újat. A legtöbb esetben ez az újdonság a mostanában igen divatos Linuxot jelenti: erről írnak mindenhol, mint csodaszerről, ingyenes varázslatról, melytől minden gond varázsütésre elmúlik. Valóban így van? Tényleg nincs semmi buktatója a dolognak? Nézzük meg!
Először is tudnunk kell, mi az a Linux. Sok híradásban arról számolnak be, hogy a Linux napjai meg vannak számlálva, nem legális, sose volt, nem is lesz, stb.. A Linux szabad szoftver, de valójában mindössze egy kernel (rendszermag), amely köré egyéb programok százait-ezreit telepítve kaphatunk egy operációs rendszert. A "szabad szoftver" kifejezést nem szabad összetévesztenünk az "ingyen szoftver" kifejezéssel, az előbbi linken részletesen olvashatunk a szabad szoftver filozófiájáról. Ha a kernelt összecsomagolunk különféle szoftverekkel, nevet adunk neki, és kiadjuk, akkor ún. disztribúciót (terjesztést) kapunk.
A fentiekből adódik, hogy léteznek teljesen ingyenesen megszerezhető, felhasználható és terjeszthető disztribúciók, és akadnak pénzért megvásárolható változatok is. Sokan a Linux egyik kerékkötőjének tekintik a változatok sokféleségét, de rövid időn belül beláthatjuk, hogy igaz a mondás: "variatio delectat".
"Miért is kell nekem Linux?"
Ezt e sorok írója nem tudja és nem is akarja a Tisztelt Olvasóba belediktálni. Tény azonban, hogy az oktatási intézmények jelentős része nem tud vagy nem akar annyi pénzt áldozni kereskedelmi szoftverek megvásárlására, amennyi szükséges lenne, így az egyetlen üdvözítő megoldás valamilyen "ingyenes" operációs rendszer használata. Az ingyenes szó nem véletlenül került idézőjelek közé, nem szabad ugyanis elfelejtkezni arról, hogy teljesen ingyenesen üzemeltethető rendszer nincs. Nem létezik olyan informatikus a világon, aki képes magas szinten több, egymástól teljesen eltérő filozófiájú rendszer üzemeltetésére, ergo ha valaki eddig valami mást használt, bizony bele kell tanulnia az újba, sőt, a felhasználókat is meg kell tanítani bizonyos funkciók eltérő működésére.
A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy "ingyenes" operációs rendszerekkel olcsóbban kijöhetünk, mint másokkal. Másik fontos, gyakran hangoztatott indok a biztonság. Lehet egy világcég bármilyen nagy és gazdag, nem tudja felvenni a versenyt olyan fejlesztők tíz-, sőt, százezreivel, akiknek életcéljuk egy közös rendszer fejlesztése. Így fordulhat elő az, hogy amennyiben napvilágra kerül egy-egy szabad szoftver hibája, akár órákon belül megszülethet hozzá a hibajavítás, amely rendszerünk üzemeltetése szempontjából életmentő fontosságú lehet.
Nem győzzük hangsúlyozni: a Linux nem csodaszer. Pillanatok alatt lehet használhatatlan, neadjisten "ementáli" típusú szervert készíteni megfelelő odafigyelés nélkül! Olvassunk el minden dokumentációt. Lehet, hogy létezik a rendszergazdák egy titkos csoportja is, akik egyszerűen csak kalandvágyból térnek át más operációs rendszerre. Lelkük rajta :)
"Úristen, melyik disztribúciót válasszam?"
A válasz egyszerű: amelyikhez a legtöbb hozzáértő segítség van 5 km-es körzeten belül. A viccet félretéve: mindenkinek magának kell megtalálnia azt a változatot, amely megfelel az igényeinek, a használt környzetenek, nyelvtudásának. Létezik grafikus telepítővel ellátott, "színes-szagos" disztribúció, és van fapados változat is. Jelenleg ismert legnagyobb tudásbázisunk, az Internet tele van mindenféle leírással, manuallal, howto-val, úgyhogy ne féljünk attól, hogy egyedül maradunk problémáinkkal. Ezen kívül több száz önkéntes segítőt találhatunk a levelezőlistákon, akik időt és fáradságot nem kímélve vezetnek át bennünket a kezdeti nehézségeken. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány ismertebb disztibúció elérhetősége: Debian, SuSE, UHU Linux, Mandrake.
"Hogyan kezdjem?"
Alaposan megfontolva. Nem szabad egy működő, bevált rendszernek nekiesni, fontos a tervezés, a migráció folyamatának átgondolása. Mindenképpen szánjunk időt arra, hogy összeírjuk: mit szereténk jövendő rendszerünktől, mit vagyunk hajlandóak feladni elveinkből, milyen kényelmetlenségeket leszünk képesek elviselni. Készítsünk biztonsági mentést jelenlegi rendszereinkről, tájékoztassuk felhasználóinkat az átállás alatt várható kellemetlenségeről. Ha lehetőségünk nyílik rá, készítsünk tesztgépeket, modellezve rajta leendő operációs rendszerünk működését.
"Működik. Hátradőlhetek?"
Nem. Egy rendszergazda kortól, nemtől, "operációsrendszer-vallásától" függetlenül legyen paranoid, gyanakvó. Kísérjük figyelemmel telepített rendszerünket, olvassuk el az esetleges biztonsági figyelmeztetéseket, telepítsünk naplófálj-elemző, behatolásérzékelő alkalmazásokat. Bármikor kellemetlen meglepetésben lehet részünk, ha nem tartjuk be az alapvető biztonsági szabályokat. Szinte mindegyik rendszer rendelkezik online update/upgrade lehetőséggel, melynek segítségével letölthetjük a legfrissebb összetevőket. Javasolt biztonsággal foglalkozó site-ok, levelezőlisták (pl. BugTraq) gyakori látogatása.
