A hazai táj
A mindmap, az elmetérkép nemcsak a tájversek tanulásának segítője. Az elnevezés a gondolatok, asszociációk térképe nevet is viselhetné. Juhász Gyula Magyar táj, magyar ecsettel című verse sem hagyományos tájvers abban az értelemben, hogy könnyen azonosítható földrajzi egységeket mutat be a költő. A "magyar ecset" Juhász Gyula sajátos nézőpontja, a belső táj megrajzolójáé.
Hogyan készítsünk "térképet"? Nézzük a verset, nézzünk a "verssel"!
A mellékelt tanári útmutató és tanulói munkalapok egyaránt tartalmazzák a verset. Ennek olvasásával és jegyzetelésével kezdjük a munkát. Segédeszközeink: fekete ceruza és radír, sorkiemelő, színes tollak, ceruzák.
Célszerű a kérdések sorrendjében felépíteni az órát, a vizsgálódást. Ne féljünk a szövegben jelöléseket, megjegyzéseket tenni.
A vers címe adja első kérdésünk apropóját: Milyen színeket használ a "festő"? Milyen színeket fest a magyar ecset? A kérdésre adott tevékenység: Jelöljük meg a versben a színeket jelölő szavakat! Jelöljük meg a látással kapcsolatos szavakat!
A "magyar ecset"
A kopott sárgától a ragyogó aranyig mindenre képes ez az ecset. De nem mindegy, hogy milyen sorrendben és milyen összefüggésben. Ha megvizsgáltuk, hogy mely versszakokban van a legtöbb színnel, látással kapcsolatos szó, akkor hamarosan felfedezhető, hogy az 1-2. és a 3-4. versszak színvilága között jelentős különbség van. A kezdeti "fakó, tompa" és verszáró "aranyló, ragyogó" látványbeli különbséggel - szemléleti különbséget érzékeltetnek.
A "magyar táj"
A cím már jelezte Juhász Gyula értékítéletét, személyes kötődését. Az előbbi "színváltozás" is ennek köszönhető. A látvány mellett nagyon érdekes a "hangokkal festett táj". A város világa (polgári, modern technika, stb.), a falu világa (pocsolya - elmaradottság, stb.) jelenik meg a gramofon és a rikácsoló kácsa hangjainak különbözőségében.
Fontos, hogy a diákok képesek legyenek a "fülükkel is látni". Az eltérő településtípusok, társadalmi rétegek, más-más világot idéznek fel a hangok segítségével.
Érzékeltessük, hogy a látványtól való elszakadás, a más érzékek bekapcsolása segít a költői cél megvalósításában: "a szülőföldemet álmodom mássá", szebbé.
A költő álma
A "látom és hallom" után a következő lépés a "képzelem". Csoportosítsuk a diákok segítségével a versszakokat. Jól érzékelhetően az első és második versszak "az első természet", a látvány és hangok "vidéki összképe": a mimézis.
A harmadik-negyedik versszak "a konstrukció", a magyar szemmel látott magyar táj. A patrióta szubjektív nézőpontja az új perspektíva, mely megváltoztatta a magyar vidék képét.
Bánatlíra - tájlíra
A sajátos költői világkép feltárásához visz közelebb, ha összegyűjtjük a bánattal, rezignáltsággal kapcsolatos szavakat. A "komorabban, bús, holt, merengő, lemenő, vérző, búbánat, mélán" szavak egyértelművé teszik, hogy Juhász Gyula lírájának alaphangja a mélabú, a rezignáltság.
Ez az az érzésvilág, melyet a költő rávetít a tájra. És ebből az összegző nézőpontból visszatekintve próbáljuk elkészíteni az elmetérképet.
Térképezés
Keressük meg a kulcsfogalmakat! A címadás, a vers tárgya, lírai alanya megadja a választ: "magyar táj", "magyar ecset".
A következő lépes az ehhez kapcsolódó fogalmak összefüggéseinek ábrázolása. Alapelv, az azonos kategóriájú szavak azonos szinten helyezkedjenek el, az alá-, és fölérendeltséget is a megfelelő térbeliséggel ábrázoljuk.
A költeményben egymással szembekerülő "realitást" és "látomást" a már feltárt "látom, hallom, képzelem" szempontok szerint is elrendezhetjük.
A kölcsönhatásokat és ellentéteket a megfelelő nyilak beírásával jelezhetjük. Az így elkészült térkép, a mindmap egy a lehetséges megoldások közül.
A melléklet animáció segítségével összefoglalható a térképkészítés folyamata és gyakorolható az elkészült térkép használata is.
Hagyjuk, hogy diákjaink próbálkozzanak saját megoldásokkal. Természetesen lesznek hasonló vagy azonos fogalmi és vizuális megjelenítésű térképek. Ha van idő, értékeljük, elemezzük a hasonlóság és különbségek okait.
Pdictus
