Miről árulkodnak a második IKT felmérés eredményei európai szinten?
2019/03/28 08:00
2142 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A Deloitte és az IPSOS együtt, az Európai Bizottság megbízásából 2018 folyamán valósította meg a II. IKT felmérés az oktatásban kutatást. A felmérés eredményeit összegző tanulmány célja – összhangban a Bizottság Digitális Oktatási Akciótervével– hogy minél több információt adjon a digitalizáció mértékéről és a digitális technológiák használatáról az oktatásban.

iktfelm

A kutatás 2018-ban második alkalommal valósult meg, az előzetes eredményekről már decemberi cikkünkben olvashattak.  

A kutatás két fő célt tűzött ki. Egyrészt, hogy felmérje a változást IKT használat szempontjából az iskolákban, továbbá hogy létrehozzon egy IKT eszközökkel felszerelt osztálytermi modellt. A felmérésben 31 ország vett részt: a 28 EU-s tagország továbbá Norvégia, Izland és Törökország.

A vizsgálatban nem pusztán az iskolák igazgatói, tanárai (ISCED 1-3), de a tanulók és szüleik is részt vettek. A kutatás a következő témákra fókuszált:

  • a digitális technológiákhoz való hozzáférés és ezek használata;
  • a tanárok és diákok digitális tevékenysége és magabiztossága ezen a területen;
  • az IKT használathoz kapcsolódó pedagógus-továbbképzések;
  • a diákok otthoni digitális környezete;
  • az iskolák digitális stratégiái, szabályzata és meggyőződése a témával kapcsolatban.

I. Melyek a legfontosabb eredmények az IKT használatával kapcsolatban?

1. Internetkapcsolat

Az internet sebessége kulcskérdés, ha az iskolákban használni szeretnénk a különböző digitális eszközöket, applikációkat vagy online platformokat. A kutatásból az derült ki, hogy 5-ből átlagban 1 európai diák jár olyan iskolába, ahol az Internet sebessége nagyobb mint 100 mbps.

Nagy az eltérés az európai országok között, a sebesség tekintetében az észak-európai országok járnak az élmezőnyben, ahol megfelelő az internet. De nem pusztán az államok között, hanem országon belül is nagy különbségek fedezhetők fel: a kisebb városok és falvak oktatási intézményei hátrányban vannak a fővárossal és a régiós központokkal szemben. Úgy tűnik, a 2025-re kitűzött cél a Gigabit internet hozzáférés biztosítása még nagyon messze van.

2. Kódolás és a nemek közötti különbségek

A digitális készség, beleértve a kódolást is, ma már elengedhetetlen ahhoz, hogy mindenki részt vegyen a társadalmi életben és hozzájáruljon a gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. A kódolás olyan 21. századi készségek fejlesztésében segít mint a problémamegoldás és az analitikus gondolkodás.

A felmérés eredményeiből az derül ki, hogy európai szinten a diákok ritkán kódolnak rendszeresen az iskolákban. Tényszerűen: a diákok 79%-a általános iskola felső tagozatban és 76%-a a középiskolában szinte sosem kódol. Ennek tükrében szükséges megfelelően hangsúlyozni a kódolást, és fejleszteni az diákokat az Európa Unióban.  Ehhez kapcsolódóan az Európai Bizottság azt a célt tűzte ki, hogy az EU Code Week (Európai Kódolás Hete) mozgalommal 2020-ig elérje az európai iskolák 50%-át.

Az eredmények nem pusztán a kódolás hiányára mutatnak rá, hanem arra is, hogy a lányok kevésbé választják ezt a tevékenységet mint kortársaik közül a fiúk. Az európai diákok közül 5-ből legalább 4 lány sosem kódol. Ezt a hiányt támogatja a Bizottság Nők a digitális világban (Women in Digital) stratégiája, amely három területre fókuszál a nők imidzse a médiában, a lányok digitális készségei és a női technológiai vállalkozások számának növelése.

iktfelm2

3. Pedagógus-továbbképzések

A folyamatos tanári továbbképzések szervezése a kulcs ahhoz, hogy a tanárok a digitális technológiákat beépítsék a mindennapi tanítási gyakorlatukba. 10-ből 6 európai diákra jut olyan pedagógus, aki a szakmai fejlődésre a saját szabadidejét használja. Mivel a kötelező tanártovábbképzések között az IKT fókuszú képzés ritka, így a pedagógusok a szabadidőben fejlesztik digitális készségeiket.

A tagállamoknak fontos szerepe van abban, hogy szakmai fejlődés lehetőségét minden formában lehetővé tegyék, így a tanárképzésbe és tanár-továbbképzésbe is bekerüljön a digitális készségek fejlesztése. A szerepük azt is magába foglalja, hogy az iskolák szabályzatába, stratégiájába és jövőképébe is bekerüljön a digitális technológiák használata.

Annak megkönnyítésére, hogy az IKT beépítésre kerüljön az oktatásba és a tanári továbbképzésekbe az Eramsus+ számos lehetőséget kínál ahol, a tanárok megoszthatják egymással jó gyakorlataikat és közösen tanulhatnak európai szinten pl. az eTwinning, a School Education Gateway és Teacher Academy vagy a SELFIE-n keresztül. Ezek előmozdításához és népszerűsítéséhez a tanárok, az iskolák és a döntéshozók körében további erőfeszítésre van szükség. Kulcsfontosságú az is, hogy a tagállamok elismerjék ezeket a lehetőségeket és azok fontosságát, így pl. beépítsék az eTwinning-et a tantervbe.

4. Szülők

iktfelm3

Ebben az új korszakban, ahol a technológia mindent áthat, az IKT iskolába való integrálásánál a szülők pozitív hozzáállása elengedhetetlen. A szüleikkel ellentétben ezek a gyerekek már egy teljesen digitalizált világba születnek. Az eredmények azt mutatják, hogy az európai szülők többsége hisz abban, hogy a digitális technológiák használata segít a gyerekeknek abban, hogy hatékonyabban tanuljanak. Továbbá a szülők 90%-a azzal is egyetért, hogy az IKT használata az iskolában hozzájárul majd ahhoz, hogy a későbbeikben gyermekük elhelyezkedjen a munkaerőpiacon.

Ezen kívül a szülők fontos szerepet játszhatnak abban is, hogy a gyerekek szembesüljenek a digitális világ kihívásaival és az online világ veszélyeivel is.

A kutatásból az látható, hogy a szülők és gyermekek közötti párbeszéd csökken, ahogyan a gyerekek egyre idősebbek lesznek. A felső tagozatos és középiskolás diákok közül 2-ből 1 az, aki rendszeresen beszélget a szüleivel az online veszélyekről, és ugyanilyen arányban 2-ből 1 szülő érzi azt, hogy eleget tud a gyermeke számítógépes életéről. Ezek az eredmények összhangban vannak az Európai Bizottság Jobb internetet a gyermekeknek (Better Internet for Children) stratégiájával. Emellett a Bizottság támogatja a Biztonságosabb Internetért Központokat (Safer Internet Centres), melyeknek az a feladata, hogy felhívják a figyelmet a digitális világban található veszélyekre és erősítsék a médiaértést a diákok, tanárok és szülők körében. 2018-ban ehhez kapcsolódóan a Bizottság elindított egy európai szintű kampányt is.

II.Hogyan néz ki az IKT eszközökkel felszerelt osztálytermi modell (HECC)?

A felmérés kapcsán létrehoztak egy HECC (highly equipped and connected classroom), azaz IKT eszközökkel felszerelt osztálytermi modellt, és az ellátottsághoz kapcsolódóan 3 szcenáriót rendeltek a szintekhez.

Az első szint az alapszint (entry level), amely az alapvető elemeket tartalmazza; a következő szint a felső szint (advanced), amely már több eszközt, és a témában jártas pedagógusokat és tevékenységeket feltételez. A legmagasabb szinten a legkorszerűbb (cutting-edge) modell található: az eszközök még nagyobb választéka, magas szintű képzések a tanárok és a vezetők számára is.

Az eredmények azt mutatják, hogy az átlag összeg, amelyet éves szinten diákonként egy európai tanteremre költeni kellene 224-536 EURO között van. Ez magában foglalja a digitális eszközöket, a hálózati követelmények fenntartását, a tanárok szakmai fejlesztését és a szakmai tartalmakhoz való hozzáférést is, de nem tartalmazza az infrastruktúrát, vagyis a nagy kapacitású hálózatok kiépítését.

Tóth Boglárka

Forrás.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten