Mit üzen a padok elhelyezkedése az osztályteremben?
2014/02/24 15:55
2820 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A tanóra szempontjából nem közömbös, hogy milyen rendben ülnek a diákok.

Mellékes, triviális dolognak tűnik, mégis alapvetően határozza meg az osztályteremben folyó munkát: hogy hogyan állnak a padok, és következésképpen milyen pozíciókat foglalnak el a diákok a térben a tanóra alatt. Ha belépünk egy osztályterembe, természetesnek vesszük, hogy padokat látunk, jó sokat, sorokba rendezve, középpontban a tanári asztallal. Rendezzük át az osztálytermet, és lássuk, mi történik!

osztalyterem-padok-horizontal

Hat sor, három oszlop

De még mielőtt nagyon átpakolnánk a padokat, invitáljunk be diákokat, hogy üljenek le mögéjük egy tanóra erejéig. Vegyünk egy nagy, 36 fős osztályt és ennek megfelelően 18 darab kétszemélyes padot (és a hozzájuk tartozó székeket): ezek a padok három oszlopban és hat sorban elrendezve viszonylag egyenletes eloszlásban töltik ki a rendelkezésükre álló teret, a középső sor első padja pedig közvetlenül a tanári asztallal érintkezik. A tanári asztal mögött ott a tábla (palatábla, white board vagy akár interaktív), a tanár a táblának háttal foglal helyet (ha ül), a diákok a táblával szemben. Elindul az óra. A tanári magyarázat vagy a közös megbeszélés során a diákok leginkább egymást oldalról vagy hátulról látják; ez nem feltétlenül kedvez a köztük zajló kommunikációnak, de most nem is ez a feladat. Figyelni kell, előre. Ez nem mindenkinek sikerül, hátrafordulgat, a tanár rászól, apró szikrák szállnak a levegőben. A következő feladatot már csoportmunkában kell megoldani, ezért a diákok – tanári kérésre – megbontják a normális rendet, és körbeülnek egy-egy asztalt. Tehát a frontális elrendezés itt normatív, a csoportok kialakítása különleges alkalom, a frontális rend alternatívája. A tanár a csoportmunka során körbesétál, és azt tapasztalja, hogy egyesek rendesen dolgoznak, mások nem a feladattal foglalkoznak, hanem egyéb dolgokról beszélgetnek, immár kényelmesebben, egymással szemben – őket megpróbálja visszaterelni a munka ösvényére. Szokatlan ez a rend, sok energiába telik fenntartani. Kicsöngetnek, az osztály átmegy egy másik terembe, ahol másmilyen padelrendezés fogadja őket.

Kilenc padpár, kilenc négyfős csoport

Ebben a teremben is 18 pad található, de ezek kettesével egymás felé vannak fordítva, és a tábla felé irányulnak hosszában. A diákok eleve négyes csoportokba ülnek le; a táblán már van valami szöveg, ezt némelyek csak egész testükkel kissé kicsavarodva láthatják. Becsöngetnek, és az óra szerkezetileg nagyon hasonlóan indul, mint az előző: tanári előadás, közös megbeszélés, majd csoportmunka. A tanári előadás során a diákok figyelme időnként elkalandozik, egymásnak küldözgetnek rövid metakommunikatív vagy verbális üzeneteket, a tanár kénytelen többször megállni a mondandója közben, de végül elérkezik a csoportmunka fázisa, és mindenki belefog a közös feladatmegoldásba, bár itt is vannak kevésbé aktív diákok; a tanár szól nekik, hogy dolgozzanak. Mi változott? A diákok esetleg ugyanúgy (nem) figyelnek, mint az előző órán, de mégis más az óra hangulata: itt már a teremrendezés is csoportmunkát sugall, amelyben a diákok elsősorban egymással – és nem a tanárral – kell, hogy kommunikáljanak. Ezen az órán a frontális munka a különleges, alternatívája a csoportosnak.

Szabad-e beszélni?

Mit mutat ez az egész teremrendezősdi? Egyáltalán nem azt, hogy a frontális munka száműzendő, vagy csak háttérbe szorítandó a csoportmunka javára. Azonban ha eleve frontálisan elrendezett teremben tartunk órát, készüljünk fel arra, hogy a diákok beszélni fognak egymással, sokszor akkor is, amikor nem szabad. A kommunikáció annyira alapvető szükséglet, mint például a fény (és itt a példa miatt elnézést kell kérnünk azoktól, akik nem vagy nem teljes mértékben látók): elvagyunk nélküle ideig-óráig, de nem sokáig tudunk (vagy vagyunk hajlandóak) így létezni. A kommunikáció akkor is átszivárog a tiltás gátján, ha a nagymértékű büntetést helyezünk kilátásba szabályszegés esetén. Szabályokat betartatni jelentős energiaráfordítással jár – mennyivel egyszerűbb, ha nem is kéne törődnünk ilyesmivel, mert nem is merül fel a szabályszegés lehetősége; vagy nincs is szükség az adott szabályra. Ha a tanórának eleve részét képezi, hogy a diákok egymás felé fordulhatnak, és beszélhetnek egymáshoz, talán a feladatokat is nagyobb fegyelemmel oldják meg, hiszen nem lesz már előttük a csábító tiltott gyümölcs, egymás megszólítása (szavakkal vagy gesztusokkal); azaz maga a gyümölcs nem lesz tiltott.

Gondolatkísérlet!

Sokféle teremrendezés elképzelhető: U-alakban, fésűs rendben, derékszöges elrendezéssel; és igenis a frontális elrendezésnek is van létjogosultsága, például tesztek, dolgozatok esetén. Át kell gondolnunk, hogy főleg milyen munkaformákban képzeljük el tanóráinkat, és igazítsuk ahhoz a padok elrendezését is. Persze a helyzet sohasem ilyen egyszerű, és maga a teremrendezés is időigényes; ráadásul az egyes tanárok más-más elképzeléssel rendelkezhetnek a rendet illetően. Arra azonban talán jó ez a gondolatkísérlet, hogy lássuk: egy-egy „standard” fegyelmi helyzet (mint az órai fecsegés, ide-oda forgás) nem feltétlenül a diák vagy a tanár hibájából fakad, hanem oka lehet a tárgyi környezet nem eléggé célszerű elrendezése. A tanterem a közös színpadunk (diákoknak, tanároknak egyaránt); nem bukhatunk fel folyamatosan a díszletekben.

További érdekes ötletek: 

  • A fésűs teremelrendezés egy érdekes hibridje a frontális és a nyelvórákon inkább megszokott U-alakú rendnek. Ebben az esetben a terem két hosszanti oldalán öt-öt pad néz egymással szemben, az egyik padsor a falnak, a másik az ablaknak háttal (ha alapnak az egyik oldalon ablakokkal rendelkező tantermet vesszük). A két összefüggő padsor további négy-négy padot vesz közre, ezek között pedig egy helynyi folyosó található. Ez az elrendezés frontális munkánál segíti a középre (a táblára, a tanárra, egymásra) koncentrálást, csoportos munkánál pedig sokféleképpen fordulhatnak egymáshoz a diákok.

Kerek Roland cikke

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten