Számos olyan esetet, történetet ismerünk, úgy a magyar gyakorlatban, mint a nemzetközi gazdasági életben, amelyek főszereplői egy-egy kiváló ötletből kiindulva tettek szert óriási hírnévre, komoly piaci részesedésre vagy hoztak létre jelentős nagyvállalatokat. Ilyen például Magyarországon a Szamos-marcipán, amely kis cukrászdából fejlődött ki a marcipán piac uralkodó vállalatává; vagy távolabbra tekintve például a Sony cég, amely a walkmant kifejlesztette. De említhetnénk azt az idősebbek által biztosan jól ismert példát, hogy a '70-es években Magyarországon valaki abból próbált üzletet csinálni, hogy a konzervgyárak hulladékának számító meggymagokat összegyűjtve gyógyszeripari cégeknek értékesítette azokat.
A különböző példák fontos közös vonása, hogy egy-egy vállalatvezető vagy akár kezdő vállalkozó rátalált arra az ötletre, amelyben komoly lehetőségeket látva érdemesnek ítélte arra, hogy egy vállalkozást építsen rá. Mint láthattuk az ötlet közös vonása a fenti történeteknek, de az ötletek "típusa" eltérő. A Szamos technológiát talált ki a marcipángyártásra, miközben sejtette, hogy a marcipán esetében nagy tételben is biztos piacra számíthat. A Sony cég különböző fogyasztói szükségletek és igények vizsgálatával és elemzésével jutott el egy új termék ötletéig. A meggymagok esetében az ötlet abban a felismerésben volt, hogy valamely vállalat hulladéka lehet, hogy valamilyen más tevékenységnek az alapanyagát jelenti.
Az ötleteknek számos forrása lehet. Ha valaki nem talál rá magától, akkor bizonyos kiinduló pontokból többféleképpen is generálhat ötleteket saját vállalkozása számára. Az alábbiakban bemutatunk néhány módot arra, hogy hogyan képezhetünk ötleteket: Érdemes lehet körülnézni kicsit a környezetünkben. Talán valamely más sikeresen működő vállalkozás ötletének alakításával találunk rá a miénkre, vagy két-három ötlet összerakásával alkotjuk meg a sajátunkat. Kiindulhatunk saját vagy a környezetünkben élő emberek szokásaiból, hobbijaiból. Kinézhetünk magunknak egy-két terméket vagy szolgáltatást és ezek tökéletesítésével is megpróbálhatunk.
Más vállalkozások gyenge pontjainak megtalálása is rávezethet minket egy vállalkozási ötletre. Sok példát találhatunk arra is, hogy valaki egy külföldön már bevált ötletre alapít hazánkban egy vállalkozást. Végül, de nem utolsó sorban, kiindulhatunk saját képességeinkből, adottságainkból, amelyek szintén egy vállalkozás alapját adhatják. Ha megvan már a kiválasztott ötletünk, amelyre céget szeretnénk alapítani, akkor azért érdemes néhány kérdést feltennünk annak ellenőrzésére, hogy mennyire tűnik életképesnek az adott vállalkozási tevékenység. Így feltétlenül el kell gondolkodnunk azon, hogy van-e piaca, mutatkozik-e rá valamilyen igény?
Rendelkezünk-e a szükséges erőforrásokkal, beleértve a működés beindításához szükséges pénzt, eszközöket és munkaerőt egyaránt? Természetesen nem elhanyagolható az sem, hogy a fennálló jogi környezet előírásainak megfelel-e az ötletünk. Szerencsés esetben nagyjából fel tudjuk mérni azt is, hogy a kiválasztott vállalkozási tevékenység milyen időtávon lesz képes megfelelni a piaci elvárásoknak illetve, hogy a vállalkozás működtetésében milyen fejlődési lehetőségek kínálkoznak. Ha a fenti ötletgenerálás sem hoz eredményt, akkor érdemes lehet megpróbálkozni a brainstorming módszerével.
Ennek lényege, hogy néhány ember tulajdonképpen bármiből kiindulva újabb és újabb gondolatokat, ötleteket mond be egymást követően, szabadon asszociálva a korábban elhangzottakra. Fontos szabály, hogy nem szabad mérlegelni a dolog racionalitását, megvalósíthatóságát, hiszen az túlságosan korlátozná az ötletek felszínre kerülését. Természetesen minden elhangzott ötletet fel kell jegyezni! Az asszociációs lánc gyakran elvezet egy olyan tevékenységhez vagy termékhez, amely valamilyen meglévő vagy feltételezett piaci szükségletet fed le.
Hasonlóan a brainstorming módszeréhez érdemes lehet a környezetünkben lévő embereket megkérdezve kisebb fajta piackutatást végezni vágyaikról, a számukra nehezen elérhető termékekről és szolgáltatásokról vagy az újonnan jelentkező szükségleteikről. Ennek eredményeit elemezve is szerezhetünk vállalkozási ötleteket.A fent bemutatottak természetesen nem kizárólag a vállalkozási ötletek kitalálásához használhatóak! Jó ötletelést mindenkinek!