Műelemzések II. Építészet - A külső kiképzés
2001/11/13 08:00
4337 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A régebbi épületek homlokzatát faragott vagy habarcsdíszek ékesítik. Az UNESCO-palotán nincs ilyen díszítmény. Mi szép tehát a homlokzatán, szép egyáltalán? Erre keressük a választ.

Mi szép tehát a homlokzatán, szép egyáltalán? Erre keressük a választ. Hogy erre a kérdésre választ kapjunk, tekintsük át az építészet alakulását a külső kiképzés szempontjából.

Neobarokk bérház kapubejárata

A görög, római, román, gótikus, reneszánsz és barokk stílusnál, sőt a múlt század első felében uralkodó klasszicista és a múlt század második felében hódító romantikus és eklektikus építészetnél is az épületek homlokzatát díszítőelemekkel igyekeztek széppé tenni.

A klasszicizmus - mint neve is jelzi - a klasszikus görög-római építészet nemes, egyszerű formáit utánozta. Gondoljunk pl. a Nemzeti Múzeumra, egyik legszebb klasszicista épületünkre.

A romantikus korszak a múlt század második felében, felújította a régi középkori stílusokat, a románt és a gótikát. Ebben az időben sok neoromán és neogótikus épületet emeltek.

A század utolsó évtizedeiben az eklekticizmus hódított. Ez főleg a reneszánsz stíluselemeket újította fel (pl. az Operaház), gyakran barokk vagy más elemekkel is keverte. Ilyen eklektikus épület pl. a Nemzeti Galéria. Az eklektika (a "válogatás" szóból származik) tulajdonképpen szabad stíluskeverést jelent : az építész mintegy "válogatott" a régi stílusok formakészletéből. A múlt század végén sok neobarokk épület is keletkezett. Jellemzőiket leolvashatjuk homlokzatukról, melyek díszítményekkel zsúfoltak. Az ablakok feletti oromzatok is igen változatos formát mutatnak, de legdíszesebb a kapu kiképzése. A kapu fölötti balkont kétoldalt többnyire szoborfigurák tartják. A neobarokk bérházak külseje a barokk paloták pompáját utánozta, de a díszes homlokzat mögött rendszerint csak szegényes bérlakások húzódnak meg.

Az egyiptomi őspiramisok roppant mérete és a formák mértani statikus szilárdsága a fáraó örökkévaló hatalmának hitét jelképezte.

A görög templomok arányai azt a harmonikus szellemet sugallják, ami a görögséget jellemezte.

A gótikus katedrálisok felfelé törő tornyai a világtól való elfordulás eszméjét is jelképezik.

A Famese-palota nyugodt, vízszintes, földirányú homlokzatáról viszont a reneszánsz korszak földi, humanista szemlélete is leolvasható.

Az eredeti reneszánsz és barokk palotákon a kőből faragott díszítőelemek egyben tartóelemek voltak, vagy az épület szerkezetileg fontos pontjait hangsúlyozták, tehát szervesen illeszkedtek az épülethez. Ezzel szemben a neoreneszánsz és neobarokk bérházaknál a gipszből és habarcsból készült díszek csupán rátétek, nincs szerves kapcsolatuk a szerkezettel. A pesti körút bérhazai közt sok ilyen épületet találunk.

Lechner Ödön: Postatakarékpénztár. Szecessziós stílusú épület. Homlokzatán jól megfigyelhető a hullámzó vonalú, növényi ornamentika.

A szecesszió - a régi stílusok utánzása ellen lépett fel a századforduló idején. Elvetette az antik eredetű díszítést, - (oszlopok, tümpanonok, antik párkány, stb.) és növényi elemekből sajátos ornamentikát alakított ki. A párkány nem vízszintes, mint a régebbi épületeken, hanem hullámzó vonalú. A szecesszió egyik jellemző vonása, hogy kedveli ezeket a hullámzó, kanyargós vonalakat, s kerüli a merev párhuzamosságot.

A szecessziós stílus a 90-es évektől az első világháborúig uralkodott, jelentős értéke, hogy szakított az addigi, hagyományos neoreneszánsz és neobarokk formákkal. A szecesszió utat nyitott a modern törekvések számára.

Másik nagy jelentősége, hogy az épület és berendezés egybehangolt, azonos stílusban való megtervezésére törekedett, tehát fellépett az ellen a stílusegyveleg ellen, ami az addigi neoreneszánsz és neobarokk lakásokat jellemezte.

A szecesszió kimagasló képviselői (mint pl. Velde, Olbrich, nálunk Lechner Ödön stb.) közeledtek a modern építészeti elvek felé. A kisebb mesterek által emelt szecessziós épületeken azonban elburjánzott a díszítés. Ott is alkalmazták, ahol ez teljesen indokolatlan volt.

A Bauhaus-iskola.

A Bauhaus építészeti és iparművészeti iskola, melynek első igazgatója Gropius volt, tanárai pedig - többek között - Kandinszkij, Klee és a magyar Moholy-Nagy, Molnár Farkas, Breuer Marcel. Weimarban alakult 1919-ben, később átköltözött Dessauba, majd - Hitlerék elöl menekülve - Amerikába.

A Bauhaus-iskola fogalmazta meg és hirdette elsőként a modern építészet, a funkcionalista építészet elveit.

A funkcionalizmus az épület rendeltetéséből indul ki, ennek megfelelően alakítja ki az alaprajzi és szerkezeti elrendezést. A funkcionalizmushoz rendszerint egy másik elv is kapcsolódik, a konstruktivizmus. A konstruktivizmus - mint elv - a formai kiképzésre vonatkozik. Azt jelenti, hogy csak olyan formai megoldást szabad alkalmazni, ami a konstrukcióból, a szerkezetből következik. Ezt az elvet világosan példázza a Bauhaus székháza is.

A New York-i ENSZ-Székház (1951, Harrison és társai) A magas házakon a rátétdíszek egyébként sem érvényesülnének. Ilyen nagy méreteknél a tömbök egymáshoz viszonyítható arányai és a vonalak ritmusai biztosítják az esztétikai hatást.

Nincs rajta díszítés, hatása mégis esztétikus. Az arányosan kialakított tömbök zártságát az ablakok ritmikus elhelyezése és az üvegfalak tükrözése kellemesen oldja fel, és harmonikus a falak felületének a színhatása is. A konstruktivista modern építészet tehát az esztétikai hatást nem az ornamentikával kívánja elérni, hanem a tömbök arányaival, a vonalak ritmusával, összhangjával, az anyagok felületi szépségeinek a felhasználásával és harmonikus színek alkalmazásával.

A konstruktivizmus hívei a célszerűség és anyagszerűség modern esztétikai elveit a belső kiképzésnél is érvényesftették, a berendezés egészét is az épülettel összhangban igyekeztek megtervezni. A Bauhaus-iskolának világszerte nagy volt a hatása. Hazánkban is sok modern, konstruktivista ház épült. Egyik szép példája a budapesti Közfonti Orvostudományi Kutatóintézet.

Annak illusztrálására, hogy másként kell kialakítani egy közép-európai, mint egy forró égöv alatti épület homlokzatát, hasonlítsuk össze pl. az Orvostudományi Kutatóintézet és a Rio de Janeiró-i Nevelésügyi Minisztérium homlokzati kiképzését. Az Orvostudományi Kutatóintézet homlokzata sima felületű és nyugodt összhatású. A brazfliai Nevelésügyi Minisztérium homlokzatán külön árnyékvető (mozgatható) lamellák védik a falakat és ablaknyílásokat a trópusi napsugaraktól. A lamellák az épület esztétikai megjelenését is erősen befolyásolják, fény-árnyék foltjaikkal különös hatást adnak a homlokzatnak. Az építész (Costa) az esztétikai hatást, magával a szerkezeti megoldással biztosította. E példák azt bizonyftják, hogy az új anyagok (vasbeton, alumínium, üveg, műanyag) nemcsak - a hagyományos építészettől eltérő - új szerkezeteket tettek lehetővé, hanem új formai megoldásokat is sugalltak.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten