Mi szép tehát a homlokzatán, szép egyáltalán? Erre keressük a választ. Hogy erre a kérdésre választ kapjunk, tekintsük át az építészet alakulását a külső kiképzés szempontjából.
Neobarokk bérház kapubejárata |
A görög, római, román, gótikus, reneszánsz és barokk stílusnál, sőt a múlt század első felében uralkodó klasszicista és a múlt század második felében hódító romantikus és eklektikus építészetnél is az épületek homlokzatát díszítőelemekkel igyekeztek széppé tenni.
A klasszicizmus - mint neve is jelzi - a klasszikus görög-római építészet nemes, egyszerű formáit utánozta. Gondoljunk pl. a Nemzeti Múzeumra, egyik legszebb klasszicista épületünkre.
A romantikus korszak a múlt század második felében, felújította a régi középkori stílusokat, a románt és a gótikát. Ebben az időben sok neoromán és neogótikus épületet emeltek.
A század utolsó évtizedeiben az eklekticizmus hódított. Ez főleg a reneszánsz stíluselemeket újította fel (pl. az Operaház), gyakran barokk vagy más elemekkel is keverte. Ilyen eklektikus épület pl. a Nemzeti Galéria. Az eklektika (a "válogatás" szóból származik) tulajdonképpen szabad stíluskeverést jelent : az építész mintegy "válogatott" a régi stílusok formakészletéből. A múlt század végén sok neobarokk épület is keletkezett. Jellemzőiket leolvashatjuk homlokzatukról, melyek díszítményekkel zsúfoltak. Az ablakok feletti oromzatok is igen változatos formát mutatnak, de legdíszesebb a kapu kiképzése. A kapu fölötti balkont kétoldalt többnyire szoborfigurák tartják. A neobarokk bérházak külseje a barokk paloták pompáját utánozta, de a díszes homlokzat mögött rendszerint csak szegényes bérlakások húzódnak meg.
Az egyiptomi őspiramisok roppant mérete és a formák mértani statikus szilárdsága a fáraó örökkévaló hatalmának hitét jelképezte. A görög templomok arányai azt a harmonikus szellemet sugallják, ami a görögséget jellemezte. A gótikus katedrálisok felfelé törő tornyai a világtól való elfordulás eszméjét is jelképezik. A Famese-palota nyugodt, vízszintes, földirányú homlokzatáról viszont a reneszánsz korszak földi, humanista szemlélete is leolvasható. |
Az eredeti reneszánsz és barokk palotákon a kőből faragott díszítőelemek egyben tartóelemek voltak, vagy az épület szerkezetileg fontos pontjait hangsúlyozták, tehát szervesen illeszkedtek az épülethez. Ezzel szemben a neoreneszánsz és neobarokk bérházaknál a gipszből és habarcsból készült díszek csupán rátétek, nincs szerves kapcsolatuk a szerkezettel. A pesti körút bérhazai közt sok ilyen épületet találunk.
Lechner Ödön: Postatakarékpénztár. Szecessziós stílusú épület. Homlokzatán jól megfigyelhető a hullámzó vonalú, növényi ornamentika. |
A szecesszió - a régi stílusok utánzása ellen lépett fel a századforduló idején. Elvetette az antik eredetű díszítést, - (oszlopok, tümpanonok, antik párkány, stb.) és növényi elemekből sajátos ornamentikát alakított ki. A párkány nem vízszintes, mint a régebbi épületeken, hanem hullámzó vonalú. A szecesszió egyik jellemző vonása, hogy kedveli ezeket a hullámzó, kanyargós vonalakat, s kerüli a merev párhuzamosságot.
A szecessziós stílus a 90-es évektől az első világháborúig uralkodott, jelentős értéke, hogy szakított az addigi, hagyományos neoreneszánsz és neobarokk formákkal. A szecesszió utat nyitott a modern törekvések számára.
Másik nagy jelentősége, hogy az épület és berendezés egybehangolt, azonos stílusban való megtervezésére törekedett, tehát fellépett az ellen a stílusegyveleg ellen, ami az addigi neoreneszánsz és neobarokk lakásokat jellemezte.
A szecesszió kimagasló képviselői (mint pl. Velde, Olbrich, nálunk Lechner Ödön stb.) közeledtek a modern építészeti elvek felé. A kisebb mesterek által emelt szecessziós épületeken azonban elburjánzott a díszítés. Ott is alkalmazták, ahol ez teljesen indokolatlan volt.
A Bauhaus-iskola.
A Bauhaus építészeti és iparművészeti iskola, melynek első igazgatója Gropius volt, tanárai pedig - többek között - Kandinszkij, Klee és a magyar Moholy-Nagy, Molnár Farkas, Breuer Marcel. Weimarban alakult 1919-ben, később átköltözött Dessauba, majd - Hitlerék elöl menekülve - Amerikába.
A Bauhaus-iskola fogalmazta meg és hirdette elsőként a modern építészet, a funkcionalista építészet elveit.
A funkcionalizmus az épület rendeltetéséből indul ki, ennek megfelelően alakítja ki az alaprajzi és szerkezeti elrendezést. A funkcionalizmushoz rendszerint egy másik elv is kapcsolódik, a konstruktivizmus. A konstruktivizmus - mint elv - a formai kiképzésre vonatkozik. Azt jelenti, hogy csak olyan formai megoldást szabad alkalmazni, ami a konstrukcióból, a szerkezetből következik. Ezt az elvet világosan példázza a Bauhaus székháza is.
A New York-i ENSZ-Székház (1951, Harrison és társai) A magas házakon a rátétdíszek egyébként sem érvényesülnének. Ilyen nagy méreteknél a tömbök egymáshoz viszonyítható arányai és a vonalak ritmusai biztosítják az esztétikai hatást. |
Nincs rajta díszítés, hatása mégis esztétikus. Az arányosan kialakított tömbök zártságát az ablakok ritmikus elhelyezése és az üvegfalak tükrözése kellemesen oldja fel, és harmonikus a falak felületének a színhatása is. A konstruktivista modern építészet tehát az esztétikai hatást nem az ornamentikával kívánja elérni, hanem a tömbök arányaival, a vonalak ritmusával, összhangjával, az anyagok felületi szépségeinek a felhasználásával és harmonikus színek alkalmazásával.
A konstruktivizmus hívei a célszerűség és anyagszerűség modern esztétikai elveit a belső kiképzésnél is érvényesftették, a berendezés egészét is az épülettel összhangban igyekeztek megtervezni. A Bauhaus-iskolának világszerte nagy volt a hatása. Hazánkban is sok modern, konstruktivista ház épült. Egyik szép példája a budapesti Közfonti Orvostudományi Kutatóintézet.
Annak illusztrálására, hogy másként kell kialakítani egy közép-európai, mint egy forró égöv alatti épület homlokzatát, hasonlítsuk össze pl. az Orvostudományi Kutatóintézet és a Rio de Janeiró-i Nevelésügyi Minisztérium homlokzati kiképzését. Az Orvostudományi Kutatóintézet homlokzata sima felületű és nyugodt összhatású. A brazfliai Nevelésügyi Minisztérium homlokzatán külön árnyékvető (mozgatható) lamellák védik a falakat és ablaknyílásokat a trópusi napsugaraktól. A lamellák az épület esztétikai megjelenését is erősen befolyásolják, fény-árnyék foltjaikkal különös hatást adnak a homlokzatnak. Az építész (Costa) az esztétikai hatást, magával a szerkezeti megoldással biztosította. E példák azt bizonyftják, hogy az új anyagok (vasbeton, alumínium, üveg, műanyag) nemcsak - a hagyományos építészettől eltérő - új szerkezeteket tettek lehetővé, hanem új formai megoldásokat is sugalltak.