Egy hosszú út, és az azt felépítő számtalan intézkedési terv volt szükséges ahhoz, hogy az Európai Unió végre felismerje, az eddigi kommunikációja, nemcsak eredménytelen, de ennek okán még hibás is volt. Hiszen a tagállamok polgárai ma sem látnak tisztábban az intézmények, a reformok, eredmények kapcsán, mint ahogy korábban, pedig a cél az volt, hogy közelebb hozzák az Uniót a polgárok életében. Az Európai Bizottság 2005-ben hozta nyilvánosságra azt az 50 pontból álló belső intézkedési tervet, amelynek az Európáról folytatott hatékony kommunikáció megteremtése lett volna a célja, s amelyet még az év októberében kiegészítettek egy D-tervvel. 

Mégis az Unió jövőjéről szóló nemzeti illetve európai szintű nyilvános vita nem hozta meg a várva várt eredményeket, vagyis a pozitív eredmény elmaradt ebben a tekintetben. Természetesen, mindig van másik, ahogy szól a mondás is, és 2006-ban megjelent egy újabb tervezet, amelyben már közös fellépésre kértek minden szervezetet, tagállamot, intézményt, hogy ismertessék észrevételeiket, álláspontjaikat a kommunikációval kapcsolatos kérdésekben. Számos konferencia, tárgyalás következményeként, megállapították, hogy a tagállamok jelentős szerepet vállalhatnak magukra az ismeretek, így a Bizottság úgy véli, hogy a hatékony és eredményes kommunikáció megvalósításának eszköze lehet, ha a már néhány ország esetében működő igazgatási partnerséget önkéntes alapon kiterjesztik más tagállamokra. 

Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke, s egyben az intézményi kapcsolatokért és kommunikációs stratégiáért felelős biztos úgy látja, hogy változtatni kell a tagállamokban működő képviseleteken, több alapítványt és internetes elérhetőséget kell a polgárok számára biztosítani, hiszen csak így lehetséges, hogy a lakosság is be tudjon kapcsolódni az Európáról szóló történések, viták folyamatába.

A Bizottság véleménye szerint az uniós intézmények kommunikációs infrastruktúráit változatlanul kell hagyni, viszont vannak olyan kérdések, amelyek kapcsán az egységes és közös kommunikáció hozhat megoldást a problémákra. A kommunikációs reform további elemeként az alábbi javaslatok születtek a Bizottságban: 

- Bizottságon belüli kapcsolattartási pontok létrehozása, abból a célból, hogy a civil szervezetek könnyebben kerülhessenek kapcsolatba a Bizottsággal. 
- Internetalapú információs hálózat létrehozása, melynek feladata az európai illetve tagállami politikusok valamint a sajtó, televízió, rádió és egyéb véleményformáló egyének és szervek közötti kommunikáció hatékony megvalósítása. 
- A közvélemény-kutatás javítása.
- Követendő audiovizuális és internetes stratégia kidolgozása. 
- Úgynevezett európai közéleti találkozóhely létrehozás az Európai Bizottságban valamint a tagállamokban. 

Ezek biztosítanának helyet különböző koncerteknek, vitáknak, kiállításoknak. - Az iskolai oktatás azon szegmenseinek a kijelölése, amelyek hatékonyan hatnak az európai szintű közös kommunikáció megvalósítására. Ez az utolsó javaslat azért is kiemelten fontos az Unió számára, mert 2009-ben európai parlamenti választások lesznek, s a Bizottság szeretné elérni, hogy ötven százalék fölött legyen a részvételi arány az Unió tagállamaiban.