A külkereskedelmi mérleg az egy adott időszak alatt teljesített árukivitel és árubehozatal szembeállítását tartalmazza. A nemzetközi fizetési mérleg egy ország gazdaságának a külfölddel lebonyolított összes ügyleteinek nyilvántartására szolgál. Tudjuk azonban, hogy az eltérő kultúráknak, gazdaságoknak eltérő fizetőeszközeik is kialakultak az idők során. A pénzeszközök váltása mindig a bankok feladata volt. Ők határozták meg azokat a rátákat, amelyek alapján a különböző fizetőeszközök cseréjét bonyolították. Konvertibilisnek nevezzük egy ország pénzét, ha az szabadon átváltható a többi ország pénzére. Valutának nevezzük egy adott nemzetgazdaság pénzét, ha az a világpiacra kerül. A deviza pedig külföldi valutára szóló követelést jelent a nemzetközi elszámolásokban.
Valutaárfolyamnak nevezzük egy adott nemzetgazdaság pénzegységének világpiaci árát más ország valutájában kifejezve. Természetesen az országok devizáinak ugyanúgy létezik árfolyama. Az árfolyamok közvetlenül a kereslet és a kínálat alakulásának függvényei, és ezeken keresztül - közvetve - számos gazdasági folyamat gyakorol hatást rájuk. A külkereskedelmi mérleg egyenlegének változása úgy befolyásolja az árfolyamot, hogy például növekvő import esetén több valutára lesz szüksége a hazai gazdasági alanyoknak. A kamatlábak változása a tőke áramlására hat, hiszen a kedvező befektetési lehetőségek ugyanúgy vonzzák a külföldi tőkét is, ami szintén hatást gyakorol az árfolyamra. Árfolyampolitikának nevezzük, ha az állam a pénzpiacra történő beavatkozással tudatosan befolyásolja országa pénzének árfolyamát. Lebegő árfolyamnak azt a rendszert hívjuk, amikor az árfolyamot nem kötik semmilyen értékhez (adott aranytartalomhoz vagy más valutához), azt kizárólag a kereslet és a kínálat alakulása befolyásolja.
Létezik a világgazdaságban néhány olyan valuta, amelynek szerepe kiemelkedő. Korábban már említettük a pénz felhalmozási eszköz funkcióját, amely alkalmassá teszi arra, hogy a tartalékképzést, a felhalmozást szolgálja. Erre természetesen csak a stabil értékű valuták alkalmasak. (Napjainkban leginkább a svájci frank ilyen.) A kiemelkedő szerepű valuták egy másik csoportja pedig nem a felhalmozás, hanem a nemzetközi kereskedelem eszköze lett. A nemzetközi ügyletek lebonyolítása nagy részben ezekben a pénznemekben történik. Ilyen valuta az amerikai dollár, az angol font, az euró és a japán jen.
