Hogy valójában mi volt Neumann János, nehéz eldönteni. Az biztos, hogy a XX. század egyik legnagyobb tudósa.
Benoit Mandelbrot, Wolf-díjas matematikus, a fraktál geometria megalkotója, Neumann János utolsó tanítványa így emlékezik vissza:
Pontosan ötven éve, 1953 májusában találkoztam Neumann-nal, aki az egyik legfontosabb kutató, illetve professzor volt az életemben. Akkor már a posztdoktori tanulmányaimnál tartottam, s azok a tanáraim, akikkel korábban találkoztam, mindig csak egy-egy tudományághoz értettek igazán. Én viszont minden iránt érdeklődtem, a fraktálelmélet - ami már akkor is foglalkoztatott - a matematikától a fizikán és a közgazdaságtanon át a művészetekig szinte mindennel kapcsolatos. Ő volt az egyetlen - hangsúlyozom, hogy nem a legnagyobb, vagy a legkarizmatikusabb, hanem az egyetlen -, aki megértette, hogy mit szeretnék, tisztában volt vele, hogy lehetséges, amit akarok, és segített is benne. (Népszabadság, 2003. október 22.)
Mandelbrot október 15-17. között tartózkodott Magyarországon, ekkor tartották ugyanis a
VIII. Országos (centenáriumi) Neumann Kongresszust.
Több neves tudós is állította : A maga idejében Neumann János volt a világ legokosabb embere! Az alábbi történetet egyesek Szilárd Leóval, mások Wigner Jenővel ismerik. Annyi biztos, hogy jól ismerték Neumannt és mindketten ugyanahhoz a világhírű tudóscsoporthoz tartoztak, ezért valóban megkérdezhették őket:
- Miként lehetséges, hogy a századelőn oly sok zseni volt Magyarországon?
- Nem értem a kérdést. Mert zseni csak egy volt, mégpedig Neumann János. Mi, többiek tehetségesek voltunk, de nem voltunk zsenik.
Mivel életrajza több helyen is megtalálható a NETen
- Kovács Győző: KI VOLT NEUMANN JÁNOS?
- Kovács Győző: Neumann laudáció
- Neumann János élete és munkássága
nem részletezzük, csak néhány fontosabbat momentumot emelünk ki életéből:
- 1903. december 28-án született Budapesten .
- Hatéves korában nyolcjegyű számokat fejben osztott, 8 évesen ismerte a differenciál- és integrálszámítást.
- 1913-tól a Fasori Gimnáziumban tanult, matematikai tehetségét Rátz László fedezte fel.
- 1917/18-as tanév: az V. osztály legjobb matematikusa.
- 1920: az ország legjobb matematikus-diákja.
- Apja kérésére 1921-23 között Berlinben, majd 1923-tól 1925-ig Zürichben kémiát tanul.
- 1926:
- vegyészmérnöki diploma, Zürich;
- matematikai doktorátus, Budapest (egyetemi évei alatt Kürschák József, Fekete Mihály és Szegő Gábor is tanította, Fejér Lipótnál doktorált);
- Göttingenben Hilbert tanársegédje;
- magántanár Berlinben. - 1928: minimax elv.
- 1929: magántanár Hamburgban.
- 1930: vendégtanár Princetonban.
- 1932: A kvantummechanika matematikai alapjai.
- 1933: Princetonban Einsteinnel együtt alapítótagja a Institute for Advenced Study-nak.
- 1943-55: Los Alamos - az atombomba és hidrogénbomba előállítása.
- 1944: a Pennsylvaniai Egyetemen megismerkedik a majdnem kész ENIAC-kal (Electronic Numerical Integrator and Computer).
- 1945. június 30: Neumann-elv (First Draft of a Report on the EDVAC).
- 1945-57: a princetoni Elektronikus Számítógép projekt igazgatója.
- 1945: EDSAC (Electronic Delay Storage Automatic Computer), teljesen a Neumann-elv alapján működik.
- 1951-54: az Amerikai Matematika Társaság elnöke.
- 1955-57: az USA Atomenergetikai Bizottságának tagja.
- 1956: Fermi-díj.
- 1956: Szabadság Érdemrend Einsenhower elnöktől.
- 1957. február 8-án halt meg Washingtonban.
- Valószínűleg az első atombomba-robbantáskor sugárfertőzött por került a tüdejébe, és rákbeteg lett.
Amikor Kovács Győző, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság korábbi alelnöke Princetonban megtalálta Neumann János sírját, kísérője ezt mondta:
"Az apám volt a temető előző gondnoka, én itt nőttem fel a sírkertben. Emlékszem Neumann János temetésére, pedig akkor még gyerek voltam. Tudja, a temetés, vagyis 1957 óta maga az első, aki meglátogatta a sírját."
Neumann János születésének 100. évfordulójáról a Természet Világa folyóirat különszámban emlékezik meg, amelynek hátoldalán további Neumann-könyvekre hívják fel a figyelmünket, ezek közül a legfrissebbek:
- Neumann János válogatott írásai (Typotex Kiadó)W. Aspray: Neumann János és a modern számítástechnika kezdetei (Vince Kiadó)
Konfár László