Az észt gyerekek az úgynevezett iskolára felkészítő oktatás keretében találkoznak először az intézményesített tanulással, mely megelőzi az alapfokú oktatást. Iskolaköteles minden hetedik életévét betöltött gyerek, és a törvények szerint az alapfokú oktatásban 17 éves koráig kell részt vennie. Az alapfokú oktatás általában önkormányzati iskolákban zajlik, de speciális esetekben otthon is részt lehet venni alapfokú oktatásban. A fogyatékkal élő vagy különleges nevelési igényű gyermekek speciális iskolákban vagy osztályokban tanulhatnak. Észtországban 7 gyógypedagógiai iskola van, melyben összesen mintegy 800 gyermek tanul. Az alapfokú tantervben kialakítottak a tanulási nehézségekkel küzdők számára egyfajta támaszrendszert, így több iskola mellett működtetnek kisegítő osztályt is. Az értékeléskor a nálunk is ismert öt fokozató rendszert használják (1 a legrosszabb, 5 a legjobb érdemjegy), de magániskolákban ettől eltérhetnek - az értékelési skálák átjárhatósága Észtországban sem megoldott.
A tanítási nyelv hagyományosan észt, de itt is léteznek két tannyelvű oktatási intézmények, illetve választható bármilyen tannyelvű iskola, viszont a törvény szerint az ilyen általános iskolában végzőnek is olyan szinten kell beszélnie az észt nyelvet, hogy szükség esetén észt nyelven is folytathassa későbbi tanulmányait. Ennek érdekében 1998 óta egy újabb tanterv alkalmazása mellett nagy figyelmet fordítanak az észt nyelv tanítására, illetve az egyéb tannyelvű iskolák tanári karának továbbképzésére. A középfokú általános képzés gimnáziumokban zajlik, középfokú szakképesítést szakközépiskolákban lehet szerezni (10.-12. évfolyam), az oktatás tartalma az alapfokú képzéséhez hasonlóan állami oktatási tantervekben rögzített. A középfokú bizonyítvány megszerzése önkéntes és - állami és önkormányzati iskolákban - ingyenes. Aki felsőoktatási képzésben szeretne továbbtanulni, annak egységes állami vizsgát kell tennie - gimnazistáknak az öt kötelező vizsgatárgyból legalább kettőt (az adott felsőoktatási intézmény választott szakának követelményei szerint) állami vizsgaként kell letenniük, az anyanyelvi vizsga pedig mindenki számára kötelező. Létezik néhány felsőoktatási intézmény, ahová az állami vizsgák mellett kiegészítő felvételi vizsgát is tenni kell.
1996-ban jött az észt közoktatásban egy fontos lépés, vagyis inkább ugrás: a "Tigrisugrás", azaz az oktatási rendszer informatikai hátterét megteremtő nemzeti program, melyet először az általános oktatási rendszerben indítottak el. A program céljai közt szerepelt többek között a tanárok alapos felkészítése számítógép-felhasználói ismeretekből, a táv- és kiegészítő oktatás lehetőségének újabb formában történő megteremtése, valamint az észt nyelvű, multimédián alapuló, tanári munkát segítő szofteverek fejlesztése. A "Tigrisugrás"-nak köszönhetően egy évvel később már az általános oktatási intézmények és szakoktatási intézmények fele rendelkezett internetes kapcsolattal; az állami költségvetés infotechnológiai eszközök vásárlására fordított hányada pedig 1998-ban 15-ször volt nagyobb, mint az 1992-es arány.
