„ ... a kötelező olvasmány fogalma képtelenség: olyan, mintha kötelező boldogságról beszélnénk." ”Jorge Luis Borges, argentin költő, elbeszélő, kritikus (1899-1986)
Miért kötelező?
Maradva az egészségügyi hasonlatnál: az orvosság szükséges, hasznos. Mire való a kötelező olvasmány? A közös élmény, a közös ismeretanyag, a közös szókincs, az ismerős jelrendszer az, amit az oktatás hagyományosan elvár a minden iskolában kötelezően, ajánlottan feladott olvasmányoktól. Egy-egy generációnak ez adja meg "az egy vérből valók vagyunk (1)" élményét. (Ez honnan van, melyik könyvből?) A kötelező olvasmányok talán azoknak a meséknek, történeteknek az unokái, amelyeket a tűzhely mellett meséltek a nagy öregek. Mindenki megismerte a dicső ősöket, tetteket, és az adott közösség nyugodt lehetett, hogy kultúrkincse megőrződött, hagyományozódott.
Miért az a kötelező, ami?
A hagyományokkal, olvasmányokkal csupán csak az a baj, hogy számuk egyre nő. A korábbi olvasmányokhoz egyre több kapcsolódik, mert a költők és írók (eléggé el nem ítélhető módon :-) alkotnak. Nehéz megmondani, hogy ki maradjon ki, akárcsak azt is, hogy ki kerüljön be. Az újdonságok nehezen törnek be. Néha világhír kell, hogy egy mű azonnal, tanév közben az iskolákba, az elolvasandók közé jusson.
Vajon miért kell ismernie mindenkinek a "Mint, ha pásztortűz ég őszi éjszakákon, / Messziről lobogva tenger pusztaságon: / Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem / Majd kilenc-tíz emberöltő régiségben." sorokat? Vagy kapásból tudnia, hogy kinek utolsó szavai a következők? "Egy nagy művet alkottam, melynek nem szabad velem együtt összeroskadni. A föld ne mozogjon, hanem álljon. ... Van három fiam, ki fölvált, midőn én porrá leszek. Írja ön, Marie, mi dolguk lesz fiaimnak halálom után. ... Legidősebb fiam, Ödön, maradjon a szentpétervári udvarnál. (2)" (Ki is mondta?!) De a kérdés fordítva is igaz: Megtehetjük-e, hogy ne ismerjük ezeket a hősöket, ezeket a műveket?
Ha vannak kötelező olvasmányok, miért nincsenek kötelező filmek, CD-ék?
Az iskola ma már nem az a kizárólagos információs forrás, mint pár száz éve volt. A szöveg (a könyv) pedig nem az a kizárólagos média, amely hordozhatja, közvetítheti a generációk között a tudást, érzelemvilágot. Csupán a szövegen túllépve, illusztrációkat felidézve, már mennyi mindennel vagyunk gazdagabbak. Ismerős ez a kép? (3)
Egy kis visszatekintés a Gutenberg galaxisra
Ezek csak képek. És mégis mennyi érzés és gondolat tapad hozzájuk. Az irodalom (és művészet) oktatásnak régi adóssága a multimédia mindennapos eszközként való használata. Bár századokkal ezelőtt könyvhöz jutni sem volt könnyű. Először padokhoz láncolták őket, na akkor nem volt kötelező olvasmány, sőt tankönyv sem. A nyomtatás feltalálása után is lassan terjedt el a mindennapi könyvhasználat. Először a ponyvákon jelent meg a tömegek előtt. Aztán...
Az írás, a könyv széleskörű elterjedésének folyamata legalább félezer évig tartott. Most ez a galaxis zsugorodni látszik, az új univerzum neve: Internet galaxis. Ez a tömegkommunikációs forradalom már egyetlen emberöltő alatt zajlik. Életünkben. Talán ezért nem könnyű váltani. Vajon mit fejez ki a Gutenberg galaxis metafora, (5) és az Internet galaxis metafora hogyan értelmezhető? (6)
Újból a kötelező olvasmányokról
A kötelező olvasmányok tájékozódási pontok, nemzeti és világirodalmi univerzumunk állócsillagai, üstökösei, bolygói. Értékhordozók. De feltárásuk, megismerésük időt és energiát követel. Kérdés, akarunk-e, tudunk-e rájuk elég időt szánni. Hisz oly sok minden más van körülöttünk. Jó filmek, képregények, zenék és beszélgetések, az Internet, a chat.
Olvasni jó?
Szerintem jó. Szomorú lennék, ha nem ismertem volna meg "nemecsek ernőt" (7), Küsmödi bácsit (8). Nagyon régen, nagyon távol éltek tőlem. De tudom, hogy mégis sok közös dolog köt össze bennünket: "Semmi sem idegen tőlem, ami emberi." (9)Folytatásként arról szeretnék majd elgondolkozni, hogyan olvassuk a "kötelezőket". Pontosabban, hogyan érdemes olvasni.
Lectori salutem!
Válaszok
- (1) R. Kipling: A dzsungel könyve
- (2) Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
- (3) Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? (Réber László címlapképe)
- (4) Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (Elefánt az óriáskígyóban)
- (5) Gutenberg galaxis A McLuhan által leírt Gutenberg-galaxis, vagyis az írás, a könyv széleskörű elterjedése gondolkodási, életmódbeli robbanással, változással járt együtt. A metafora jelentése tehát: az írásbeliségen alapuló kultúra
- (6) Internet galaxis Az elektronikus média megjelenésével egyre többet beszélnek tömegkommunikációs forradalomról; a számítástechnika, az internet előretörésével informatikai forradalomról. Ez szintén átalakítani látszik gondolkodásunkat s véle együtt életmódunkat. Ezt a korszakot a Gutenberg-galaxis mintájára olykor már internet-galaxisnak is nevezik.
- (7) Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk
- (8) Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön
- (9) Terentius: Homo sum, humani nihil a me alienum puto = Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi.
