2007-ben, amely az ' Egyenlő esélyek mindenki számára európai éve', a jelentés bemutatja, hogy sok roma gyerek Magyarországon továbbra is hátrányos megkülönböztetéssel, elkülönítéssel vagy kirekesztéssel kell, hogy szembesüljön az oktatás területén.Farkas Lilla, a jelentés társszerzője szerint: "a jogi megközelítést nem szabad középpontba helyeznünk akkor, amikor a roma és nincstelen gyermekek számára elérhető minőségi oktatásról beszélünk. Sürgető szükség van arra, hogy a pedagógusokat a modern tanítási technikák terén átképezzék, valamint az urbanizációs politikával kapcsolatos terveket újragondolják. A valós egyenlő hozzáférés biztosításához, az intézkedéseknek többet kell, elérjenek ott, ahol az egész közösség kirekesztett és elszigetelt.
A kormányzat számos kezdeményezést fogadott el, melyek célja, hogy a roma gyerekek oktatáshoz való jobb hozzájutását biztosítsa, mely egy lépés az integrációjuk és jövőbeli lehetőségeik jobbáttételének irányában. A bemutatásra kerülő jelentés szerint azonban e kormányzati politikák kulcsfontosságú elemei a gyakorlatban mostanra már meghaladottá váltak, megakadályozva bármiféle valós fejlődés lehetőségét. A bemutatott országjelentést, melynek címe 'A romák minőségi oktatáshoz való egyenlő mértékű hozzájutása, Magyarország' a Nyílt Társadalomért Intézet (OSI) EU Monitoring és Érdekképviseleti Programja (EUMAP) készítette az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvánnyal együttműködésben. Ez egy átfogó elemzése azon alapvető oktatási mutatóknak valamint fő akadályoknak és korlátoknak, melyek megakadályozzák a magyar romákat abban, hogy élhessenek a minőségi oktatáshoz való hozzájutás lehetőségével. 2007-ben, amely az ' Egyenlő esélyek mindenki számára európai éve' a jelentés bemutatja, hogy sok roma gyerek Magyarországon továbbra is hátrányos megkülönböztetéssel, elkülönítéssel vagy kirekesztéssel kell, hogy szembesüljön az oktatás területén.
A kirekesztés hivatalosan törvényellenes Magyarországon. A kutatás mégis azt jelzi, hogy a roma gyerekek szegregált iskolákba és osztályokba történő elkülönítése az elmúlt 15 év alatt folyamatos emelkedést mutat. Történetesen a kormányzat nem ismerte fel kellő módon a roma gyerekek szükségleteit azon állandósult szegregáció sújtotta térségek iskoláiban, ahol nincs vagy csak alacsony számú a nem roma népesség, melybe a társadalmi beilleszkedés végbe mehetne.
A jelentés magyar kiadása első alkalommal Tiszaburán kerül bemutatásra. Annak ellenére, hogy a helyi iskola az OOIH (Országos Oktatási Integrációs Hálózat) tagja - amely azért alakult, hogy fellépjen a szegregáció ellen - ebben az iskolában még mindig elsöprő a roma diákok aránya. Anélkül, hogy a jelentés szélesebb összefüggéseiben említést tenne a földrajzi elszigeteltségről, szegénységről és nélkülözésről, melyben a gyerekek élnek, egyértelművé teszi, hogy az oktatás terén az integráció nem lehet sikeres. Farkas Lilla, a jelentés társszerzője szerint: "át kell térnünk a jogi megközelítésről, amikor a roma és nincstelen gyermekek számára elérhető minőségi oktatásról beszélünk. Sürgető szükség van arra, hogy a pedagógusokat a modern tanítási technikák terén átképezzék, valamint az urbanizációs politikával kapcsolatos terveket újragondolják. A valós egyenlő hozzáférés biztosításához, az intézkedéseknek többet kell, elérjenek ott, ahol az egész közösség kirekesztett és elszigetelt".
A jelentés a hatékony tanfelügyelet hiányára is rávilágít. A régió más országaival ellentétben Magyarországon nincs egy olyan átfogó rendszer, mely ellenőrzi egy adott iskola oktatási törvénnyel történő megfelelőségét, ehelyett a helyi önkormányzatok felelősek igazságszolgáltatási jogkörükben az iskolák gyakorlatban történő ellenőrzéséért. A jelentés szerint a helyi önkormányzatok által elvégzett vizsgálatok nem képesek olyan problémákat felismerni, mint a szegregáció, továbbá a jelentés egy olyan példát is felhoz, amikor is az OKÉV, amely korlátozott felügyeleti jogkörrel rendelkező hazai intézmény, szintén képtelen volt elítélni a szegregációt egy olyan helyzetben, ahol az magától értetődő volt. A három esettanulmány, köztük a Tiszaburán készült kapcsán is, az OSI jelentése súlyos hiányosságokra mutat rá az osztályokban oktató pedagógusok képzettségét és támogatottságát illetően. Még a kormány által kidolgozott Évtized Cselekvési Program sem ejt különösebb említést e fontos terület fejlesztésének szükségességéről.
Jóllehet a tanárok képességfejlesztő tanfolyamokon vesznek részt, hogy modern, gyermek-központú módszerekkel dolgozhassanak, amikor visszatérnek osztálytermeikbe gyakorta visszanyúlnak a hagyományos leckeközpontú megközelítésmódhoz. Az állandó támogatáshoz és folyamatos képzéshez való hozzájutás nélkül a jelentés érvelése szerint a tanárok továbbra is a 19. századi módszerekkel fogják tanítani a 21.század gyermekeit. A monitoring jelentéshez 44 részletes és konkrét ajánlás is társul, melyet a magyar kormányhoz címeztek, hogy ezzel is hozzájáruljon a magyarországi roma gyerekek jobb jövőjéhez.
A romák minőségi oktatáshoz való egyenlő mértékű hozzájutása, Magyarország' címmel megjelenő országjelentés a 2005-2015 Roma Integráció Évtizede programban résztvevő kilenc ország részvételével készült. A monitoringot a Nyílt Társadalomért Intézet (OSI) EU Monitoring és Érdekképviseleti Programja (EUMAP) hajtotta végre az Oktatási Támogatás Programmal (ESP - Education Support Program) és a Roma Részvételi Programmal (OSI-RPP) együttműködésben. Helyi társintézmények és kutatók végezték el a kutatást minden országban. A teljes jelentések angol és a különböző nyelvekre lefordított változata elérhető a www.eumap.org honlapon. A Nyílt Társadalom Intézettel kapcsolatos bővebb információk a www.soros.org honlapon találhatók.
A magyarországi jelentés társszerzője Dr.Farkas Lilla, ügyvéd, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány; további közreműködők: Németh Szilvia, oktatási és oktatásfejlesztési kutató, Országos Közoktatási Intézet; Papp Z. Attila, kutató, Magyar Tudományos Akadémia/Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kutató Intézet; Boros Julianna, kutató,politológus, és Kardos Zsófia, kutató,Koping-Datorg Zrt.
