Összhangban nevelünk
Szendrei Judit
2003/11/17 10:37
1125 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Statisztika -tudtommal- nem készült róla, mégis bizton állíthatjuk: a házastársi veszekedések jelentős részét a gyerekek nevelése körüli perpatvarok teszik ki. Az egyik fél szigorúbb, a másik engedékenyebb lenne, az egyiknek a zongoraóra tűnik elengedhetetlenül fontosnak, a másiknak az, hogy a vasárnapi ebédtől senki ne álljon föl, amíg mindenki be nem fejezte az evést.

Nem mindig értünk egyet párunk elveivel, mi talán bizonyos helyzetekben mást és máshogy követelnénk meg, mégis alkalmazkodnunk kell egymáshoz, hiszen gyermekeink közösek! Ebben a szülők elvileg egyet szoktak érteni. Ez az alkalmazkodás azonban a gyakorlatban nem is olyan könnyű.

Egy anyuka azt kéri kisfiútól, egye meg, ami a tányérján van, amikor az édesapa közbeszól: de hisz látszik, hogy már jóllakott. Egy édesapa arra bíztatja gyermekét, hogy önállóan öltözzön fel, de amikor nem néz oda, az anya beköti a gyerek helyett a cipőjét. Ezek a szőlők közötti apró nézeteltérések, a másik törekvése elleni csendes szabotázsok természetesen felkeltik a gyermek ellenállását. Akár kitart ezután egy szülő a kérése mellett, akár nem, a gyermekben mindenképpen csorbul az a hit, hogy csak azt kívánja meg tőle, ami szükséges.

Hogy nem értünk mindenben egyet, természetes dolog. Nem vagyunk egyformák: élettapasztalataink, ízlésünk, értékítéletünk számtalan ponton eltérhet párunkétól. Talán nem is baj az, ha gyermekink is látják, hogy apa és anya nem mindenben ért egyet, és nem alkotnak mindig, minden kérdésben megbonthatatlan egységfrontot a gyerekekkel szemben. Ha ők egymás közt vitatkozhatnak, talán a gyereknek is szabad vitatkoznia velük. Nem mindegy azonban, hogyan zajlik ez a vita.

Vannak azonban olyan családok, ahol a szülők gyermekük tudtával, kijátsszák, becsapják egymást. A nagylány apja engedélye nélkül, titokban megy randevúzni, míg az anya falaz neki, vagy ahol az apa extra zsebpénzt osztogat az anya tudta nélkül. Ne gondoljuk, hogy csak az egymással rosszban lévő, rivalizáló, külön, vagy válófélben élő szülőknél fordul elő ilyesmi! A legrendezettebb, kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapuló házasságokban is gyakran panaszkodnak arról a szülők, hogy párjuk aláássa a nevelésre irányuló törekvéseiket, rombolja tekintélyüket, és végső soron félreviszi gyermekükhöz fűződő viszonyuk alakulását.

Az az igazság, hogy gyakran észre sem vesszük, amikor a kicsik füle hallatára ellentmondunk párunknak. Ő megtiltotta, hogy bekapcsolják a tévét, mi azonban közbevetjük: de hiszen ez az ismeretterjesztő műsor olyan tanulságos. Az is gyakran előfordul, hogy nem is tudunk róla, hogy éppen keresztbe teszünk a másiknak. Nem tudjuk, hogy ma már megettek egy-egy tábla csokit, ezért az anya megtiltotta, hogy egy újabb doboz kekszet is kinyissanak. A kicsik azonban rafináltak, az apához fordulnak ilyenkor: "Apa, ehetünk kekszet, ha a vacsoránk már elfogyott?" Sok szülő nem gondol rá, vagy talán megalázónak érzi, hogy ilyenkor tájékozódnia kell társánál, mintegy felvilágosítást kérnie, mit is mondhat. Ugyanolyan kompetens szülőnek érzi magát, mint társa, és nehéz elfogadnia, hogy (gyakran a gyerekekkel több időt töltő) másik szülő szava a döntő.

Pedig a gyerekek árgus szemmel figyelik ezeket a helyzetek. (Sőt, nemegyszer tesztelésképpen épp maguk kreálják azokat.) Ilyenkor legszerencsésebb, ha nem nyitunk vitát párunkkal, hanem egyszerűen megerősítjük az ő törekvését. "Hallottátok, amit apa mondott?" vagy: "Ejnye, miért nem fogadtok szót anyukátoknak? Azért kiabál mérgesen, mert hiába kéri, nem segítetek neki." Hiszen nincs ártalmasabb a gyermeki lélek számára annál, mint amikor a szülők a fejük felett veszekednek. Ha párunk az, aki mindenképp vitatkozni szeretne, feltehetjük neki a kérdést: "Mindenképp ragaszkodunk az igazunkhoz, és folytatjuk ezt a veszekedést, vagy meg tudunk állapodni valamiben, amit mindketten betartatunk a gyerekkel?" Később azután, amikor a kicsik már ágyban vannak, jótékony beszélgetés bontakozhat ki a lezajlott konfliktusról.

Sok anyuka kétségbeesésében, tehetetlenségében így fenyegetőzik: "Megmondlak apádnak, majd tőle kikapsz!" Házastársát hívja segítségül gyermekeivel szemben. Így azonban nemcsak megroggyant tekintélyünket nem tudjuk helyreállítani, hanem az édesapát is a zord családfő szerepébe kényszerítjük. Ha az apa elutasítja ezt a szerepet, akkor megbontja a kívánatos összhangot. Ha elfogadja, akkor egyfajta harci szövetség alakul ki a gyerekekkel szemben, aminek szintén lehetnek kedvezőtlen következményei.

Ha azonban egy apa nem hagyja, hogy felesége vele fenyegesse a gyerekeket, még a bizalom és a szeretet megerősödését is elérheti, ha nyugodtan és békésen meghallgatja mindkét felet, majd megkísérli, hogy mindkettőjükben, - az anyában és a gyerekben is, - felkeltse a másik álláspontja iránti nagyobb toleranciát. Az efféle beavatkozás mintát nyújthat arra, hogyan lehet veszekedés helyetti tárgyalásos úton rendezni egy nézeteltérést. Fontos volna azonban, hogy a konfliktusba később bekapcsolódó szülő ne igazságosztó bíró szerepében tűnjön fel, hanem egy olyan higgadt felnőttében, aki képes az indulatokat lecsendesíteni, mindkét fél érzéseit megérteni, anélkül, hogy ítélkezne, kinek van igaza.

Gyerekneveléssel kapcsolatos nézeteltérések, akármennyire hasonlóak vagyunk is párunkkal, és akárhogy igyekszünk is minden kérdést előre tisztázni elvileg, valószínűleg továbbra is lesznek. Gyermekünk fejlődése, boldogulása túlságosan fontos ahhoz, hogy ne akarjunk tevőlegesen részt venni benne, a feladat azonban olyannyira közös szülőtársunkkal, hogy, ha akarnánk, se tudnánk kizárni belőle, mindenképpen együtt kell működnünk! A veszekedéseket úgy kerülhetjük el a legkönnyebben, ha senki sem akarja aláásni a másik tekintélyét, ugyanakkor senki sem akarja a másikra hárítani a neveléssel kapcsolatos összes felelősséget.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten