Pályaorientáció, szakmai előkészítés (1.)
2003/05/27 13:11
792 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Sorozatunk A szakmai előkészítő oktatás bevezetése című, 2002-ben végzett kutatás eredményeit adja közzé. A kutatás szakmai tanárok kérdőíves és interjús megkérdezésével folyt szakmunkásképzést végző szakképző iskolákban, egy régióra, településtípusra és szakirányra reprezentatív iskolaminta alapján. A kutatás során a 307 megkérdezett tanárból 214-en vettek részt a pályaorientációs tantárgy oktatásában, 228-an szakmai előkészítő képzésben, 135-en pedig mind a két tantárgyat oktatták.

Amikor az 1996-os törvénymódosítást követően 1998-tól a szakképző iskolákban a szakmai képzést két évvel későbbre halasztották, és a korábbi párhuzamos képzési szisztémát felváltotta az általános és a szakmai képzési szakasz szétválasztása, az általános képzésre koncentráló 9-10. osztályokban két olyan tantárgy maradt, amelyiknek a szakmai képzés előkészítése lett a funkciója: a pályaorientáció és a szakmai előkészítő oktatás.

A pályaorientációs tantárgy bevezetésének célja a tanulók szakmaválasztásának segítése volt, a szakmai előkészítő tantárgy oktatásának célja pedig a későbbi szakmai képzés megalapozása. Mivel ezek teljesen új tantárgyak voltak, egyetlen olyan tanár sem volt az országban, akit speciálisan ilyen tantárgyak oktatására képeztek volna ki. Természetes volt tehát, hogy az új tantárgyak oktatását az iskolákban már korábban is alkalmazott szakmai tanárokra bízták. 2002-ben az Oktatáskutató Intézetben szociológiai kutatást folytattak a szakképzést érintő oktatási reformokról.(1) Kutatásuk egyik kérdése az volt, hogy a szakmai iskolákban milyen képzettségű és felkészültségű tanárok vesznek részt az új tantárgyak oktatásában.

Adataik szerint a szakképző iskolák 9-10. osztályaiban folyó pályaorientációs és szakmai előkészítő képzésben részt vevő tanárok összetétele jól reprezentálja a szakmai iskolák szakmai tanárainak csoportját. A tanárok közel fele nő. A pályaorientációs képzésben valamivel több női tanárt foglalkoztatnak, mint a szakmai előkészítő képzésben. Az új tantárgyakat oktató tanárok átlagéletkora mindkét csoportban 47 év. A tanárok 5%-a nem rendelkezik diplomával, több mint kétharmaduknak főiskolai diplomája, több mint egynegyedüknek pedig egyetemi diplomája van. A felsőfokú diplomát a tanároknak valamivel több, mint fele esti vagy levelező tagozaton, munka mellett szerezte. Ebben a tekintetben a pályaorientációt és a szakmai előkészítést oktató tanárok csoportjai között nem találtunk lényeges különbséget. Abban sincs közöttük különbség, hogy több mint négyötödük szakmai tanári képzettséggel rendelkezik.

A vizsgált szakmai tanárok eredeti képzettsége az esetek többségében vagy középfokú (szakközépiskola, technikum) vagy főiskolán szerzett nem tanári (többnyire mérnöki) végzettség volt, és munka mellett, esti vagy levelező tagozaton szereztek tanári diplomát. A szakmai tanárok is az "élethosszig" tanulók csoportjába tartoznak. Erre késztette őket intragenerációs mobilitásuk (vagyis az, hogy sokan szakmunkásként kezdték a pályájukat) és iskoláik folyamatos "reformhelyzete" (vagyis az, hogy az elmúlt 10 évben a legtöbb iskolában új képzési formákat és új szakmákat vezettek be).

Az előkészítő oktatásban részt vevő tanárok átlagosan 15 éve dolgoznak jelenlegi iskolájukban, és egytizedüknek nem is volt más munkahelye. Jelenlegi foglalkozási besorolásuk szerint több mint kétharmaduk főállású tanár, és majdnem egyötödük főállású szakoktató. Kifejezetten kevés (5%) közöttük a vezető (igazgató vagy igazgatóhelyettes), illetve a nem főállású (szerződéses vagy óraadó) státusban dolgozó tanár vagy szakoktató (8%). A pályaorientációt és a szakmai előkészítő tárgyakat oktatók között munkahelyi státusuk tekintetében sem találtunk figyelemre méltó különbséget. Foglalkozási pályakép szempontjából a tanároknak három fő típusa rajzolódik ki: Egyharmaduk mindig is tanár volt, vagy mindig is ebben az iskolában dolgozott, vagy egy másik iskolából került ide. A kérdezettek közel fele korábban nem fizikai (általában mérnöki, középvezetői stb.) munkakörökben dolgozott, és ezt az állást cserélte fel a tanításra.

A szakmai tanárnők esetében a pályakorrekció oka gyakran az volt, hogy azt remélték, pedagógusként több időt szánhatnak a családjukra, a férfi tanárokat pedig gyakran a rendszerváltást követő gazdasági átalakulás (a szocialista nagyüzemek csődje, illetve megszűnése) terelte az iskolákba. Ezekben az esetekben a főállású iskolai foglalkoztatást gyakran termelőüzemben végzett gyakorlatvezetői tevékenység és tapasztalat előzte meg. Egyötödük korábban ugyancsak termelőüzemben, szakmunkásként, fizikai munkakörben dolgozott, és esti tagozatú főiskolán szerzett műszaki vagy műszaki tanári végzettséget. Közülük a legtöbben gazdasági intézményekben (üzemekben, vállalkozásoknál) szerzett gyakorlati oktatói tapasztalatok után kerültek az oktatásba, tehát nem tanárnak készültek, és nem tanárként kezdték a pályájukat.

Előfordul, hogy az eredetileg szakmunkás, vagy mérnöki múlttal rendelkező szakmai tanárok azóta sem hagyták teljesen abba gazdasági tevékenységüket. Jelenleg azzal egészítik ki alacsony pedagógus bérüket, hogy a tanítás mellett saját vállalkozásuk van, vagy félállásban, esetleg "feketén" továbbra is dolgoznak gazdasági üzemeknek vagy vállalkozásoknak.

Ha az előkészítő oktatásban részt vevő tanárok jellemzőit jelenlegi státusuk szerint megvizsgáljuk, az derül ki, hogy a vezetők életkora magasabb az átlagosnál, ők dolgoznak a legrégebben az adott iskolában, több közöttük az egyetemet végzett és felsőfokú végzettségét nappali tagozaton megszerzett tanár, és az átlagosnál többen dolgoztak közülük korábban nem fizikai alkalmazottként (mérnökként, középvezetőként), illetve más iskolában vezetői munkakörben.
A főállású tanárok közül ugyancsak az átlagosnál többen szereztek nappali tagozaton diplomát, és közülük is többen kerültek gazdasági munkahelyeken nem fizikai munkakörükből jelenlegi állásukba. Ezzel szemben a jelenlegi főállású szakoktatók közül rendelkeznek a legtöbben (23%) középiskolai végzettséggel, ha van diplomájuk, azt többen szerezték esti vagy levelező tagozaton, az átlagosnál több a férfi közöttük, és többen dolgoztak korábban szakmunkásként.

Vagyis a pályaorientációt és a szakmai előkészítő tárgyakat oktató tanárok többsége a középkorú, nagy oktatási tapasztalattal rendelkező, főállású, felsőfokú végzettségű szakmai tanárok és az ugyancsak középkorú, főállású, munka mellett felsőfokú végzettséget szerzett szakoktatók csoportjából kerül ki. Az előkészítő oktatásban részt vevő tanárok nagy többsége ezen tantárgyak oktatása mellett a tanulók szakmai oktatásában is részt vesz.

Abban is megegyezik a két csoport, hogy az előkészítő oktatás mellett szinte mindannyian részt vesznek a szakmai elméleti képzésben, és a megkérdezettek közel fele a szakmai gyakorlati képzésben is közreműködik. Amellett tehát, hogy az előkészítő oktatásban részt vevő tanárok képzettség és foglalkozástörténet tekintetében heterogén csoportként írhatók le, a szakmai iskolák tantestületeinek homogenizációs folyamatát is jól példázzák.

Ez a homogenizációs folyamat az utóbbi tíz év eredménye. A rendszerváltás előtt a szakmai iskolák tantestületeiben mind feladatellátás, mind képzettség tekintetében élesen elkülönült a szakmai elméleti és a szakmai gyakorlati tanárok csoportja. A szakelméleti tanárok munkája az elméleti oktatásra korlátozódott, többségük felsőfokú (általában főiskolai) végzettséggel rendelkezett, a szakmai gyakorlati tanárok pedig középfokú végzettséggel rendelkező szakmunkások voltak, akik kizárólag gyakorlati oktatással foglalkoztak.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten