Az indus (másképp kínai vagy sziámi) módszer
Az bizonyos, hogy Délkelet-Ázsiában találták ki a módszert, feltehetően még a Krisztus előtti időkben. Gyakorlatilag számolás nélkül, csak a számok leírásával is elvégezhető, és megtalálunk pl. az ötödrendű bűvös négyzeteknél egyet a közel hatszázezerből.
A kitöltést az eredeti átlós irányba folytatjuk, amíg ismételten foglalt mezőhöz nem jutunk (lásd: 2. ábrán a 10 után a 11, illetve a 15 után a 16). Ezzel a módszerrel befejezhetjük a kitöltést, majd ellenőrizzük az összegeket (3. ábra). A számok összege minden sorban, minden oszlopban és a két átlóban is 65, ami megegyezik a számított (1+2+3+...+23+24+25)/5/=(26*25/2)/5=13*5=65 összeggel. A fenti táblázatok, valamint egy üres, kitölthető 5x5-ös EXCEL táblázat letölthető, a külső mezőbe írt számokat az EXCEL automatikusan a megfelelő belső mezőbe helyezi el! ( Letöltés!)
Írjuk az 1-et az egyik oldal mellé a középső mezőbe! Átlós irányba kifele írjuk a következő számot, de minden ilyen kilépésnél ugyanabban a sorban vagy oszlopban a másik oldalon belépünk - a színezéssel ezt szeretnénk szemléltetni -, majd továbbra is átlós irányban folytatjuk a kitöltést mindaddig, amíg foglalt mezőhöz nem érkezünk. Ekkor a következő számot közvetlenül az utoljára beírt szám mellé, a kilépéssel ellenkező irányba írjuk, mivel példánkban "felfelé" léptünk ki - az 1. ábrán - a 6-ot az 5 "alá" írjuk.A lóugrásos módszer
Az indus módszer viszonylag egyszerű, de csak egy megoldást ad. Az 1300-as évek közepétől ismerjük a lóugrásos módszert, amelynek általános szabálya: itt is valamelyik oldal középső mezőjébe írjuk az 1-et, majd a sakkból jól ismert lóugrás szabálya szerint - pl. kettőt jobbra, egyet le - befelé indulunk el a következő mezőre. Ha ez még szabad, beírjuk a következő számot, ha már foglalt, akkor a "kettő" irányába - példánkban jobbra - az utoljára beírt szám sorába (oszlopába) négyet lépünk, és ide írjuk a következő számot. Mivel a ló befelé is négy irányba indulhat, a tükörképektől eltekintve már két különböző megoldást kapunk.
A hárommal nem osztható, páratlan rendű bűvös négyzetek kitöltését azonban bárhol kezdhetjük, az ilyen esetekben kettőnél több megoldást kapunk.
A következőkben egy hetedrendű bűvös négyzet kitöltését mutatjuk meg. Mivel a hét nem osztható hárommal, nem szükséges az egyik oldal középső mezőjénél kezdeni a kitöltést.
A lóugrással mindig a megkezdett irányba (jelen esetben kettőt jobbra, egyet le) haladunk. A 7 beírása után olyan mező következne, amely már foglalt (1), ilyenkor a "kettő" irányába - jelen esetben jobbra - négyet lépünk, és az utoljára leírt szám sorába - oszlopába - írjuk a következő számot. (4. ábra).
A kitöltést folytatva hasonlóan járunk el a 14 beírása után is, de a jobbra kilépés után a baloldalon folytatjuk a számolást (5. ábra), és hasonlóan folytatva kitölthetjük a táblázatot - az ellenőrzéssel meggyőződhetünk arról, hogy valóban egy bűvös négyzetet kaptunk.
Kissé bonyolultabb eljárás, mint az indus módszer, de előnye, hogy több bűvös négyzetet is kitölthetünk vele.
Lóugrással kitölthető, üres ötöd-, heted-; kilenced- és tizenegyed rendű bűvös négyzetek (EXCEL táblázat) letölthetők, de itt a belső mezőkbe írt számokat helyezi el az EXCEL automatikusan a megfelelő külső mezőbe! (Letöltés!)
Az átlós módszer
Talán a legismertebb és legegyszerűbb módszer Claude-Gaspar Bachet de Méziriac francia matematikus nevéhez fűződik. Mintegy száz évvel Dürer után élt, és 1635-ben megjelent De la traduction című könyvét napjainkban is kiadják - kár, hogy magyarul nem hozzáférhető.
Itt kell megjegyeznünk, hogy Bachet de Méziriac egyik kortársa, a szintén francia Frénicle de Bessy elkészítette az összes - 880 darab- negyedrendű bűvös négyzet csoportosítását.
Az átlós módszer lényege az, hogy megrajzoljuk a kitöltendő n-ed rendű bűvös négyzet átlóit, a keletkező háromszögeket a szomszédos oldalakra tükrözzük, így egy nxn egységnégyzetből álló alakzatot kapunk, amely valamelyik csúcsánál levő négyzetbe elkezdjük beírni a számokat (7. ábra).
A négyzet egyik oldala mentén kívül maradt mezők ugyanúgy helyezkednek el, mint a szemközi oldal mellett belül üresen maradt mezők, csúsztassuk - ugyanabban az elrendezésben - a külsőket az üresen maradt belső mezők helyére. Az így kapott, már teljesen kitöltött négyzet bűvös négyzet lesz (8. ábra).
A módszer vitathatatlanul egyszerű, de ennek az az ára , hogy ismét csak egy megoldást kapunk. (Átlós módszerrel kitölthető, üres bűvös négyzetek -
letöltés.)
Vannak további kitöltési eljárások, amelyek a páratlan rendű bűvös négyzetekre mindig alkalmazhatóak (pl. de La Hire), de összetettségük miatt kevésbé közismertek.
Konfár László