Simkó Csilla, a Debreceni Egyetem anglisztika alapszakos, másodéves tanári mesterképzésben résztvevő hallgatója A popkultúra hatása mindennapi életünkre címmel készített projekttervet és projektportfóliót. A portfólió teljes egészében megtekinthető a Kontextus csoport dokumentumtárában.

Simkó Csilla, a DE tanárszakos hallgatója

Cikkünkben néhány kiemelt kérdést szerettünk volna jobban megvilágítani.

Számtalan kérdéssel bombázzák szüleiket és közvetlen környezetüket a kisgyerekek, hogy megismerjék a körülöttük lévő világot és annak működését. Ezek sokszor megmosolyogtatóan általános kérdések, amelyekről azt mondhatjuk, hogy könyvtárak vannak tele a válasz utáni kutatásokkal. A kisgyerekek ezt a folyton kérdezős korszakot előbb vagy utóbb elhagyják, és az iskolában sem feltétlenül a tanulók érdeklődése az, ami meghatározza a tanulási-tanítási folyamatot, mégis egy-egy jól megfogalmazott kérdés motiválóan hat a diákokra, hiszen felkelti kíváncsiságukat, megismerésvágyukat.

Milyen kérdés köré szervezted a projektedet? Mit fognak megtudni belőle a tanulók?

Projektem a „Mi határoz meg engem?” alapkérdés köré szerveződik, célom pedig a popkultúra, a popzene mindennapi életre gyakorolt hatásainak megismertetése a gimnáziumok 10. osztályos tanulóival. Mindenki számára egyértelmű, hogy egy olyan világban élünk, amelyben hatalmas szerepet tölt be a média: az autóban rádiót hallgatunk, a televízió nem hagy minket unatkozni, ha a tanulásra szánt időt nem akarjuk monotonon eltölteni, akkor különböző videomegosztó portálokon zenékre keresünk rá, miközben jobbszélen színesen villognak a hirdetések és arra késztetnek minket, hogy pillantások sorozatát vessük rájuk. Ám a média nemcsak körülöttünk van jelen, hanem bennünk is él, hiszen a megkapó dalszövegek, a hirdetések csábító szlogenjei vagy a filmcsillagok játéka mély nyomokat hagynak bennünk és gyakran anélkül formálnak minket, hogy annak tudatában lennénk. Úgy vélem, a diákokat sokkal többször érik ezek az ingerek, hiszen az idősebb korosztályoktól eltérően gyakrabban ülnek le a televízió vagy a számítógép elé. Ezért tartom fontosnak felhívni a figyelmüket a média alakító erejére.
Felvetődhet a kérdés, miért éppen a popzenére szűkítettem le a projekt témáját. Először is azért, mert nagyon összetett volna a média minden egyes szegmensét vizsgálni, másfelől mindenki hallgat zenét, tehát mindenki hozzá tud tenni valami személyes élményt, véleményt a témához. Harmadsorban a már korábban említett személyesség az, ami a témaválasztást indokolta: mindig is élénk érdeklődést mutattam a popkultúra, a populáris zene iránt, ami egyfajta magabiztosságot nyújtott a projekt kidolgozása során, valamint én magam is rengeteget kaptam a (főként rock és metál) zene által, amely a mai napig befolyásolja a külsőm és a gondolkodásom. A popzene azért is nagyon izgalmas terep, mert rendkívül változatosan reprezentálja a valóságot, számos olyan negatív és pozitív hatást, üzenetet rejt magában, amely képes minket egyénekként, sőt, közösségekként is gondolkodásra késztetni. Sokszor érzem azt, hogy az emberek nincsenek tisztában a popzene fogalmával, hajlamosak a popzenét bizonyos előadókkal társítani vagy személyiségtorzítónak bélyegezni. Ám az, ami populáris nem feltétlenül egyenlő a középszerűséggel, a tömegekkel, gondoljunk csak azokra a szerzeményekre, amelyek valamilyen társadalmi problémára vagy környezeti katasztrófára hívják fel a figyelmünket, vagy olyan égető bajokra koncentrálnak, mint a manapság sajnos már hazánkban is oly gyakori bullying, a testképzavarok, a diszkrimináció, az öngyilkosság vagy a prostitúció.
A projekt során a tanulók választ kapnak azokra a kérdésekre, hogyan és milyen hatáskeltő eszközökkel befolyásolja a társadalmunkat a popkultúra, valamint hogyan és milyen irányban történik a befolyásolás. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a tanulók konkrét, saját maguk által bemutatott példákat is lássanak maguk előtt, egészen pontosan azt, hogyan jelenik meg a befolyásolás a popzene világában, melyek azok a videoklipek, amelyekben negatív vagy pozitív befolyásolás történik, valamint milyen társadalmi problémákra keres választ a popkultúra. Természetesen az egész projekt a tanulók saját gondolataira épül, véleményük, élményeik kulcsfontosságúak a kiteljesedés szempontjából, hiszen így sajátíthatják el a lehető legeredményesebben a médiatudatossághoz elengedhetetlen kritikus szemléletmódot, amely mind az iskolán kívüli életben, mind pedig az iskolán belül, a mozgóképkultúra és médiaismeret érettségi vizsgán is a javukra szolgálhat. Ezen felül a tanulók fejleszthetik tudásukat magyar és angol nyelvből egyaránt, az anyanyelvükön elsajátíthatják például a kritika- és a cikkírást, annak formai és tartalmi elemeit, valamint megcsillogtathatják fordítástechnikai tudásukat is angol nyelvből.

A projekt alapú tanítás és tanulás egyik fontos jellemzője a tanulói produktum. Milyen produktumok készülnek a Te projekttervedben? Miért ezeket választottad? Elkészítésük hogyan fejleszti a 21. századi készségeket?

A projekt megkezdése előtt a tanulók rövid interjúkat készítenek, ezzel valamelyest már történik utalás a projekt témakörére, valamint a tanulókat (egyelőre még egyénekként) aktív részvételre sarkallja ez a kisebb kutatás. A projekt fő célja a csoportmunka keretein belül történő foglalkoztatás, valamint a csoportközi együttműködés elősegítése mind az osztályteremben, mind pedig odahaza. Ez azt jelenti, hogy a tanulók a projekt egésze során állandó ötfős csoportokban dolgoznak, valamint kérdések esetén egymást is segítik, egymás válaszaira, véleményére is reflektálnak, segítő eszközökkel értékelik egymás munkáját. Igyekeztem arra helyezni a hangsúlyt, hogy minél változatosabb feladatokat hajthassanak végre a tanulók, elkerülve ezzel a monotonitást, valamint a produktumok is olyanok legyenek, amelyek egyaránt fejlesztik a tanulók receptív és produktív készségeit. Emiatt kell a csoportoknak klipeket nézniük, dalszövegeket keresniük előre egyeztetett kritériumok alapján, emiatt írnak-olvasnak a tanulók zenekritikát, esszét, fogalmaznak meg véleményt hol blogbejegyzés formájában, hol tudományosabb keretek között. Azért választottam ezeket a tevékenységeket, mert az általuk szerzett tapasztalatok és tudás más tantárgyakban is a tanulók segítségére lehet, valamint a magyar nyelv és irodalom és az angol nyelv érettségi vizsga követelményrendszerében is szerepel az elemzés, az esszéírás, az összehasonlítás, a véleménykifejtés, az érvelés. Azt is nagyon fontosnak tartom, hogy a tanulók megtanuljanak szóban, egy kisebb közösség elé kiállva koherensen, hatásosan előadni, hogy elsajátítsák, hogyan kell magabiztosan, a megfelelő nyelvi fordulatokat és stílust alkalmazva érdekes, gondolatébresztő prezentációt tartani. Ez javukra válhat mind a szóbeli érettségi vizsgákon, mind pedig később az egyetemi tanulmányaik során vagy akár egy állásinterjún.
A projekt záró alkalmán minden tanuló kamatoztathatja a tudását, minden csoport külön feladatot kap, például az egyik csoport saját szavaival összefoglalja, hogy a projekt alatt elsajátított ismeretek fényében milyen tudományos esszét írt. Azáltal, hogy a tanulók maguk fejtik ki, milyen konklúziókat vontak le a projekt végére, valamint példákkal kiegészítik az elmondottakat, tanúbizonyságot tesznek arról is, mennyire értették meg, amiről az alkalmakon szó esett, mennyire mélyültek el az otthoni kutatásban.

Az info-kommunikációs technológiák (röviden IKT) a tanulás és a tanítás szolgálatába állítása akkor példaértékű, ha szorosan összefonódik a tanulóközpontú pedagógiai megközelítésekkel. A kurzus is ezt az irányt képviselte, miképpen jelenik meg ez a vonal a Te projekttervedben?

A projekt megtervezésekor azon voltam, hogy minél többször kerülhessen sor IKT eszközök használatára. Az egyik számomra legjobban tetsző feladat a szófelhő készítése, amely a Wordle és a Tagul elnevezésű internetes programok segítségével hozható létre. A szófelhőkészítés által a diákok nemcsak megtanulják, hogyan lehet színes, látványos és rendkívül kreatív szófelhőt kreálni, amely a prezentáció éke lehet, hanem saját maguknak és a zárás alkalmával társaiknak is nagy segítséget nyújthatnak, hiszen a megfelelő szavak, kifejezések beírásával, kiemelésével össze tudják foglalni a gondolataikat és ki tudják azokat egészíteni a saját szavaikkal is. Ezáltal a tanár is megfelelő képet kap a tanuló felkészültségéről, lényeglátásáról, kreativitásáról. A Pinterest is egy remek lehetőség a tanulók munkájának bemutatására, hiszen a diákok a projekt témájához kapcsolódó fotóalbumokat hozhatnak létre, valamint számos egyéb érdekességre is lelhetnek, amelyeket szintén bemutathatnak. A szófelhők és a Pinterest egyfelől támogatják a tanulókat a szóbeli megnyilatkozásban, másfelől kedveznek a vizuális tanulási stílusúaknak. A projekt során nem elhanyagolható a szövegszerkesztő (Microsoft Word, Open Office) és a prezentációkészítő programok (Microsoft Power Point vagy Prezi) helyes használatának elsajátítása, amelyek ismerete manapság alapkövetelmény. A tanulók klipet és plakátot is készítenek (Windows Movie Maker, Paint, Picture Manager segítségével), valamint az interneten is számos új oldallal ismerkednek meg, amelyek többféle zenei színtérre kalauzolják el őket (www.mtv.co.hu, www.vh1.com). Ezen felül többféle véleménnyel, aspektussal találkozhatnak a zene világán belül (recorder.blog.hu,langologitarok.blog.hu, www.nme.com/). Természetesen ezek az oldalak is segíti őket abban, hogy kialakítsák a megfelelő kritikus szemléletmódot, valamint különböző nézőpontok, preferenciák ütközését is vizsgálhatják, értelmezhetik. A legnagyszerűbb azonban mégis az, ha diákok a saját maguk által népszerűnek tartott oldalakat, programokat használják fel, hogy tanulói produktumaik megszülethessenek, szóval minden egyes ötletet nagy örömmel fogadok, ami a projektet még érdekesebbé, élvezetesebbé teheti.