Bajnai Edina, a Debreceni Egyetem magyar alapszakos, történelem minorszakos másodéves tanári mesterképzésben résztvevő hallgatója a Gondolatolvasás gesztusokból, képekből címmel készített saját projekttervet. A projektterv mellékleteként kidolgozott számos értékelőeszközt, segédanyagot, tanulói produktumot. A portfólió teljes egészében megtekinthető a Kontextus csoport dokumentumtárában. (A dokumentumok megtekintéséhez az oldalon való regisztráció és a csoportba való belépés szükséges.)
Bajnai Edina
Milyen készségek fejlesztése valósul meg a projekttervedben, és milyen tanulói tevékenységeken keresztül?
Projektem témájának meghatározásakor, illetve megtervezése során nagy hangsúlyt fektettem a tanulók 21. századi készségeinek fejlesztésére. A téma, Gondolatolvasás gesztusokból, képekből egy rendkívül izgalmas világot képvisel telve érdekességek sorozatával, mellyel több célt kívántam megvalósítani.
Egyrészt, hogy a tanulók érdeklődését felkeltsem a magyar nyelvtan iránt, s felhívjam a figyelmüket, hogy nemcsak nyelvtani szabályok sokasága és bonyolultsága képezi az említett tantárgyat, hanem egyéb színes területei vannak, amelynek egy részét igyekeztem bemutatni a projektemben is. A tanulók a projekt során megismerkednek a kommunikáció kevésbé ismert, viszont annál izgalmasabb és érdekesebb oldalával, amit nonverbális kommunikációnak nevezünk. A nonverbális kommunikáción belül elsősorban a testbeszéd sajátosságaira térünk ki, amely magában foglalja a gesztusok, mimika, testtartás, távolságtartás, arcjátékok, titkos jelek, udvarlási minták meghatározó jegyeit.
A testbeszéd külön érdekes pontjaként beszélünk a megtévesztő jelekről, a beszédes hazugságokról, amely nyomatékos rögzítéséhez segítséget nyújt egy híres sorozat - Lie to me (Hazudj, ha tudsz) - megtekintése. Az elsajátított ismeretek gyakorlati részének bemutatását egy drámajáték vagy más néven szerepjáték pantomim módon történő előadása szolgáltatja, amely egyben bizonyítja is az elméleti ismeretek megértését és tudatos alkalmazását. Másrészt célom volt, hogy minél több korosztály esetében alkalmazható legyen a projekt (azonban elsősorban a 15-16 éves életkort betöltött korosztályt vettem célpontul).
Harmadrészt a figyelem fókuszában a kommunikációs készségek fejlesztése állt, mint például kreatív-, kritikai- és logikus gondolkodás, empátia, szerepjáték fejlesztése, konfliktuskezelés képességének fejlesztése, az önkifejezés fejlesztése, dramatikus megjelenítés és előadási formák fejlesztése. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nem nyelvi kompetenciák fejlesztése, illetve a kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása. A kommunikáció és együttműködés során megvalósulásra kerül a rugalmasság és kompromisszumkészség a közös célok eléréséhez és a közös felelősségvállalás az együttműködés során. Tetten érhető az információs műveltség fejlesztése, mint például hozzáférés az információkhoz eredményes és hatékony módon, az adatok hozzáértő és kritikai értékelése, pontos és kreatív információhasználat az aktuális probléma megoldásához, továbbá az információkhoz való hozzáférés és az információhasználat erkölcsi/jogi kérdéseinek alapvető megértése.
A kommunikáció életünkhöz tartozik, ezért a kiemelt cél az, hogy a tanulók ismerjék fel az iskolai tanítás és az élet kapcsolatát, az elmélet és a gyakorlat elvének együttes érvényesülését. A kommunikáció szervezi ünnepeink egy részét, benne van szóhasználatunkban, gondolkodásunkban és értékrendünkben is. A kommunikáció jelentősége és megfelelő alkalmazása nemcsak a magyar irodalom és nyelvtan tantárgy esetében foglal el kitüntetett pozíciót, hanem alapvetően minden tantárgy esetében fontos szerepet játszik. Számos tantárgyközi kapcsolódást fedezhetünk fel, példaként említeném a történelmet, melyhez a projekt bizonyos részei meglehetősen szorosan kapcsolódnak; továbbá a projekt szerves részét képezi az anyanyelvi és idegen nyelvi ismeretek összefonódása, valamint a média és mozgóképkultúra irányába történő kapcsolódás.
A projektben a változatos tanulói tevékenységek nyomán sokféle tanulói produktum készül, a projekt a végén egy drámajátékban csúcsosodik ki. Miképpen jelenítik meg a produktumok azt, hogy a tanulók az ismereteiket alkalmazni is tudják?
A projekt megkezdése előtt a tanulók interjúkat készítenek, ismerkednek a projekt témájával, az előzetes tudás mozgósítására helyeződik a hangsúly. A tanulók az újonnan szerzett ismereteiket szófelhők segítségével rendszerezik, majd különböző témákban prezentációkat kell készíteniük csoportonként. Minden csoportnak van egy választott témája, amelyen belül egy adott gesztuscsoportot dolgoznak fel és ismertetnek prezentáció formájában a többieknek. A csoportok előzetesen segédleteket kapnak témájuk feldolgozásának támogatásaként (sablonok, értékelőtáblázat, kiselőadás forgatókönyve, forgatókönyv prezentációhoz, kutatási útmutató a PowerPoint prezentációhoz, ellenőrzőlista a prezentációhoz).
A nonverbális kommunikációról és a testbeszédről összegyűjtött elméleti ismereteket, információkat a Hazudj, ha tudsz című sorozat egy adott részének megnézésével kívánom mélyíteni. A szóban elmondott ismeretek, illetve képek illusztrálása mind rendkívül fontos és hasznos része a kiselőadásoknak, ugyanakkor az elsajátított ismereteket a gyakorlatban is tudni kell alkalmazni, hiszen az előadásoknak a fő célja ez volt. A sorozat segítséget nyújt a gesztuscsoportok, mimika, testtartás gyakorlati életben történő alkalmazására. A sorozat bemutatja, hogyan lehet „lebukni” a hazugságokban, illetve hogyan lehet bebizonyítani ártatlanságukat a szereplőknek. A későbbiekben a szerepjáték előadásához kiváló segítséget nyújthat, hiszen a projekt méltó zárásaként az utolsó alkalmon egy drámajátékot kell előadniuk. Híres drámai művek segítségével egy-egy rendkívül népszerű drámai jelenetet kell bemutatni a csoportoknak (William Shakespeare: Rómeó és Júlia). A feladat fontos részét alkotja, hogy a tanulóknak pantomim módon, testbeszéd, gesztusok, mimika alkalmazásával kell eljátszani a jelenetet, nem beszélhetnek, és nem adhatnak ki hangokat sem. A feladat megvalósításához egy áttekintő táblázatot is kapnak a csoportok, hogy tudják, mire kell figyelniük.
A tanár számos módszerrel értékeli a tanulók munkáját és előrehaladását, a feladatok megértését és elkészítését. Az egyéni- illetve csoportmunkáról szöveges értékeléseket készít. Egyéni és csoportos megbeszélések keretein belül értékeli a diákok munkáját. A tanulói produktumok elkészítésében kérdőívek, sablonok, munkalapok, forgatókönyvek, útmutatók, áttekintő táblázatok, értékelőtáblázatok segítik a tanulók munkáját. Önértékelés és egymás értékelése egyaránt megjelenik a projektben. A projekt záró alkalmán a tanulók tanáraiknak, osztálytársaiknak, szüleiknek egyaránt megmutathatják tehetségüket a testbeszéd területén a drámajátékban, amely az egész projekt alapkérdésére is reflektál.
A projektterv info-kommunikációs technológiákat is alkalmaz a tanulási és tanítási folyamat támogatására. Milyen tanulói tevékenységekhez rendeltél IKT eszközöket vagy alkalmazásokat? Milyen hozzáadott értéket képviselnek ezek a hagyományos eszközökhöz és módszerekhez képest?
A projekt tervezése során célom volt, hogy minél több feladat esetében alkalmazhatóak legyenek az IKT eszközök. Az IKT eszközök használata az órák rendkívül hasznos részét képezik, s emellett fokozottan lekötik a modern technológia világában felnőtt és élő tanulók figyelmét.
A projekt elején egyszerűbb feladatok megvalósítását kapcsoltam össze az IKT eszközök használatával, mint például szófelhő készítése Wordle és Tagul elnevezésű internetes programok segítségével, amelynél a metakommunikációról szerzett ismereteiket kellett rendszerezniük. Az alkalmazások felhasználásával nagyon kreatív és látványos szófelhőket tudnak készíteni, melyet a projekt alatt többször hasznosíthatnak, illetve kedvez a vizuális tanulási stílussal rendelkező tanulóknak is. A szófelhő mellett gondolattérképet is kellett készíteniük a propaganda különböző módszereinek bemutatására mindmeister program segítségével. A gondolattérkép egy nagyon átlátható, könnyen értelmezhető és logikusan felépített rendszerezés lehetőségét segíti elő. A felsorolt programok fókuszában a lényegkiemelés van, amely elősegíti a tanulási folyamatot.
A projekt során a tanulók alkalmaznak szövegszerkesztő (Microsoft Word) és prezentációkészítő programokat (Microsoft Power Point vagy Prezi) is, amelyek ismerete és alkalmazása manapság elvárásként jelenik meg számos területen.
Az internet használata számos lehetőséget biztosít a projekt feladatainak megvalósításához. Nemcsak különböző és óriási mennyiségű képek sokasága közül lehet szelektálni és válogatni, hanem korlátlan információszerzésre is lehetőséget nyújt. Tény, hogy kritikusan és meggondoltan kell kezelni a rendelkezésükre álló adatokat, információkat, viszont rendkívül megkönnyíti munkájukat a projekt bármelyik részét is vesszük alapul. A felhasznált programok élvezetesebbé teszik a tanulási folyamatot, s míg a programokban dolgoznak, a téma nagy részét sikeresen el tudják sajátítani.
Kerek Roland cikke
