Rabszolgák a föld alatt
2003/10/02 08:00
1874 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Afrika talán legkeményebb körülményei között él a vakondpatkányok, más néven földikutyák társadalma. A betonkemény földben lévő kolóniáikat egy királynő kegyetlen uralma tartja össze. A matriárka családja összes tagjában elnyomja a szexuális vágyakat és tevékenységet. Szaporodni csak neki szabad, illetve néhány szerencsés hím részesülhet még e kegyben.


Fotó: Boise State University

Valamikor régen, még a rézkorszaknak nevezett időkben a világ népeinek nagy többsége úgynevezett matriarchális társadalomban élt. Ez azt jelenti, hogy a törzs, vagy népcsoport élén nem egy férfi vezető állt, hanem azokat nő vezette. Napjainkban néhány ázsiai és közép-amerikai törzsnél még most is így van. Az állatvilágban azonban számos példa maradt fenn erre a különösnek nevezhető - bár valójában egyáltalán nem az - társadalmi berendezkedésre. Gondoljunk csak a hangyák királynőjére, vagy az elefántcsordák öreg és bölcs nőstényére, aki vezeti a közösséget. Akárcsak az elefántok, szintén Afrikában és egy nagyon furcsa, mondhatni bizarr kinézetű állatfaj, amely ugyancsak női irányítás alatt éli nem mindennapi életét.

A vakondpatkányt - más néven földikutyát - csak a csapatmunka menti meg a pusztulástól abban a környezetben, amelyhez oly jól alkalmazkodtak. Kelet- és Dél-Afrika, valamint Szomália könyörtelenül sivár, száraz régióiban élnek, olyan talajban, amely az év legnagyobb részében legalább annyira kemény, mint a beton. Úgynevezett államalkotó faj, kolóniákban él a matriárka, egy domináns nőstény vezetésével. Minden egyes kolónia bonyolult, földbe ásott labirintusokban él, amelyben tápláléktároló kamrák, a kicsik nevelésére szolgáló bölcsődék, összekötő utak és mellékhelyiségeknek használt üregek vannak. Egy-egy labirintus hossza meghaladhatja a 3 kilométert, amely lehetővé teszi számukra, hogy az esőzések idején megduzzadó gyökereket és gumókat begyűjtsék. Több tonna táplálékot gyűjtenek össze, amit aztán az év többi részében elfogyasztanak. Ez a gyűjtőakció az, ami a fajt, a kolóniát összetartja és a rovarokéhoz hasonló társadalmi berendezkedésre kényszeríti.

A szaporodás kizárólag a matriárka privilégiuma. Maga köré gyűjt három életerős hímet, és az egész társaságból csak ők produkálnak új egyedeket. Száz vakondpatkányból körülbelül egyetlen egyet ér az a szerencse, hogy szaporodhasson. A királynő egyébként az egész életét az utódnemzésnek szenteli, szexuális egyeduralma szinte élete végéig tart, ami elég hosszú idő. Egy fogságban tartott kolónia királynője 21 évet élt.


Fotó: Boise State University

De hogyan oldja meg a királynő, hogy a többiek, az utódai alázatos rabszolgái legyenek? Szélsőséges elnyomó uralmával családját otthon és egyben tartja. Ez csak a szexuális tevékenység kegyetlen elnyomásával lehetséges, amit úgy old meg, hogy a szó szoros értelmében eltapossa a vágyakat. Akárhányszor találkozik családja valamelyik tagjával - körülbelül kétszer akkora súlyú, mint a többiek - egyszerűen átgyalogol, áttipor rajta. Így éri el, hogy a többiekben ne fejlődjenek ki az ivarszervek, az örökös fizikai stresszt alkalmazza célja elérésének érdekében. A végső cél az, hogy a dolgozók figyelmét és erejét ne kösse le a párosodás, majd az utódnevelés. Amikor a matriárka elpusztul, valamelyik nagyobb súlyú lány veszi át a csoport vezetését.

A csupasz és vak földikutyák társadalma, bár emberi fogalommal élve az elnyomáson alapszik, jól működik. A királynő nem élhetne a saját rabszolgasorba vetett lányai és fiai nélkül, de ők sem élhetnének túl sokáig a mostoha körülmények között.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten