Tudománytörténeti utazásunkat a Google Earth program telepítésével, elindításával érdemes kezdeni. Ez az igazán népszerű alkalmazás elsősorban a földrajzórák főszereplője lehet, de látni fogjuk, hogy a kémiaórákra is tartogat érdekességeket. A program segítségével bárki ellátogathat a Föld egy adott pontjára, ráközelíthet egy érdekesebb helyszínre és a részleteket feltáró, gazdag látvány mellett még sokféle információ között böngészhet.
A radioaktivitás bölcsőjét Henri Becquerel francia fizikus ringatta, aki pályája elején, 1892-ben a családi hagyomány folytatójaként került a párizsi Természettörténeti Múzeumba (Muséum National d'Histoire Naturelle). Néhány évvel később már más munkahelyen mosolygott rá a szerencse. Az 1895-ben felfedezett röntgensugárzással foglalkozott, de e közben észrevette, hogy az általa vizsgált ásványminták másféle sugárzást is kibocsátanak. 1896-ban több cikkben is leírta a jelenséget, melyet ma már radioaktivitásnak nevezünk.
A francia környezet jónak bizonyult e tudományterület számára, mivel hamarosan a Curie házaspár újabb felfedezésekkel írta be magát a történelemkönyvekbe. Marie Curie azonban nem Párizsban született. Maria Sklodowska, aki egyedülálló módon, később a fizikai és a kémia Nobel-díjat is elnyerte Varsóban, Lengyelországban látta meg a napvilágot. Marie Curie szülőháza ma a munkásságát bemutató múzeum Varsóban. Hazájának nevét egy kémiai elem is őrzi. A polóniumot (Po) férjével Pierre Curie-vel együtt fedezték fel 1898-ban. A Curie házaspár izolálta először a rádiumot és ők használták elsőként a radioaktivitás elnevezést is. Pierre Curie a radioaktivitással kapcsolatos kutatásai előtt más területeken is maradandót alkotott. Ő fedezte fel a piezoelektromosságot is és nevét őrzi egy mértékegység is. Tragikus halálát egy lovaskocsi okozta, mely akkor ütötte el, amikor Párizsban a Rue Dauphine-en kelt át 1906. április 19-én. Marie- és Pierre Curie, akiknek lány és veje is Nobel-díjas lett, a párizsi Pantheonban nyugszik.
A radioaktivitással magyar tudósok is kapcsolatba kerültek. Egyikük Hevesy György, aki a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd egyetemi tanulmányait Budapesten és Berlinben folytatta. Hevesy György fizikából doktorált, de később a kémia felé fordult és az 1910-es években Rutherford munkatársa lett. A kémiai Nobel-díjat a radioaktív nyomjelzés felfedezéséért kapta 1944-ben.
chicago-i atommáglya helye Chicagoban
A XX. század egy igen jelentős eseményére került sor 1942. december 2-án. A radioaktivitás mellett más veszélyek is leselkedtek azon tudósokra és segítőikre, akik a világ első atomreaktorát beindították. A chicago-i atommáglya egy egyetemi sportlétesítmény egyik lelátója alatt épült meg titokban. Helyén ma Henry Moore Atomenergia című alkotása áll, mely még a műholdképeken is kivehető. A chicago-i tudóscsapatban számos magyar volt, így Wigner Jenő és Szilárd Leó is.
A magyar tudomány egyik nemzetközi sikere a Pille detektor, mely az űrben teszi lehetővé a radioaktivitás mérését. A KFKI Atomenergiakutató Intézet által kifejlesztett sugárdózismérő többször járt az űrben. Elsőként a híres, kazahsztáni Bajkonurból induló Farkas Bertalan vitte fel a Szaljut-6 űrállomásra, de Charles Simonyi is magával vitte 2007-ben a nemzetközi űrállomásra.
Az atomenergia legsúlyosabb balesete 1986-ban történt az ukrajnai Csernobilban. A tragédia során felrobbant 4-es számú reaktorból nagy mennyiségű radioaktív izotóp került a légkörbe. Az áldozatok számára vonatkozóan csak becslések állnak rendelkezésre. A baleset után az azóta bezárt atomerőmű 4. reaktorblokkját betonszarkofággal vették körül, mely jól látható a műholdfelvételeken is. Tudománytörténeti sétánk állomásai letölthetők és a Goggle Earth programba mappaként illeszthetők. Ebben a mappában minden, a cikkben szereplő helyszínre ellátogathatunk egy dupla kattintással. A méltán népszerű Google Earth segítségével könnyen szerkeszthetők hasonló séták a kémiaórákhoz.
