Jeruzsálem (Yerushalayim, Al-Quds)

A Siratófal és a Sziklamecset

A 692 ezer lakosú Jeruzsálem - arabul: Al-Quds - még ma is a régmúlt emlékeit idézi. Megmutatkozik ez felbecsülhetetlen értékű, a világörökség részévé nyilvánított építészeti emlékeiben, és jelenkori, konfliktusoktól sem mentes történelmében. A város három nagy világvallás számára is az egyik, vagy a legszentebb hely. A zsidók számára mind vallási, mind őstörténeti szempontból fontos város legendás személyekhez kötődik (Ábrahám, Dávid király, Salamon király). Salamon király építtette azt a templomot, amely a zsidók legfőbb vallási és kulturális központjává vált az ókorban. Később a templomot az idegen hódítók lerombolták, de a zsidók a babiloni fogság után újjá építették, szebbé és nagyobbá tették, mint valaha. A történelem viharai az épület együttest ezután sem kímélték, de a templomból egy külső fal máig megmaradt. Ma ez a Siratófal (vagy "Nyugati Fal"), mely a zsidóság legszentebb helye Jeruzsálem óvárosában. Az iszlám számára azért oly fontos város Jeruzsálem, mert hitük szerint Mohamed innen ment a mennybe, a Templom-hegy tetejéről. Itt épült fel az óváros látképét meghatározó Sziklamecset (egyébként a Siratófal tőszomszédságában). Krisztus keresztre feszítése és más fontos bibliai esemény miatt a város a keresztények számára is szent. A Szent Sír Bazilika, az Olajfák hegye és a Golgota is Jeruzsálem területén találhatóak.
A Yehuda piac

Jeruzsálem nemzetközi státusza mind a mai napig vitatott. Izrael állam megalakulása után a várost két részre osztották: Nyugat-Jeruzsálem Izraelhez, Kelet-Jeruzsálem pedig, (az óvárossal együtt) a palesztinok által lakott Ciszjordániához (másnéven: "West Bank", "Nyugati Part") került. A "hatnapos háború" (1967) alatt Izrael területet a zsidó államhoz csatolta, s Jeruzsálemet egyesítette. 1980-ig Izrael fővárosa Tel-Aviv volt, de az izraeli parlament végül Jeruzsálemet tette megIzrael "örökös és oszthatatlan" fővárosává. Ezt az ENSZ nem fogadta el, és a mai napig a világ számos országa jogilag elfogadhatatlannak tartja a lépést, ezért a nagykövetségek többsége nem Jeruzsálemben, hanem Tel-Avivban találhatóak. Ez a helyzet Magyarországgal is: a Magyar Köztársaság Nagykövetsége Tel-Avivban található (honlap: itt ), de ún. "Tiszteletbeli Konzulátus" Jeruzsálemben is működik. A város éghajlata mediterrán, igaz a közeli sivatagok is éreztetik hatásukat. A városban híres egyetemek, műemlékek, múzeumok és hivatalok vannak, nem véletlen tehát, hogy a vezető szerep a szolgáltatásé. A belföldi turizmus is jelentős, de rengeteg külföldi is érkezik a "szent" városba. Legtöbben az óvárost keresik fel, ahol (a politikai ellenségeskedések ellenére) úgy tűnik, békésen megférnek egymás mellett a zsidó, az arab, az örmény és a keresztény negyed lakosai... Jeruzsálem hivatalos weboldala itt található. A kivilágított Jeruzsálem
Kuvait víztornyai

Kuvait

Kuvait (200 ezer lakos), az azonos nevű gazdag olajsejkség fővárosa, az ország kereskedelmi, kulturális és pénzügyi központja. A sivatagból kinőtt modern város az Arab (Perzsa) -öböl partján fekszik. A kőolajjal kapcsolatos iparágak által létrehívott környező városokkal egybenőve az egyetlen nagy agglomerációt alkotják Kuvaitban. A főváros éppen ezért nem a kőolajfeldolgozás kuvaiti fellegvára, hanem leginkább a pénzügyekkel, a kereskedelemmel és az ország irányításával kapcsolatos hivatali munkahelyek otthona.
Mint más kuvaiti városban, a fővárosban is sok a vendégmunkás, akik főképp más arab és nem arab, (de muszlim), országokból érkeztek. Legtöbben ezek közül az egyiptomiak, a pakisztániak, az indiaiak vannak. Kuvait látványossága, az Arab-öböl partján felépített két hatalmas torony, a város jelképei: jellegzetes, minaret-szerű alakjuk az uralkodó vallást, merész, újszerű stílusuk pedig a modernséget és a fejlődést szimbolizálja. Az ivóvíz fontosságát viszont funkciójuk jelképezi: e két víztorony látja el a várost ivóvízzel!
Kuvait madártávlatból
Névváltoztatás elleni fehér tüntetők

Pretoria - Tshwane

Pretoria a Dél-afrikai Köztársaság egyik fővárosa, az ország adminisztratív központja, a végrehajtói hatalom székhelye. (Dél-Afrikában szétválik, és külön városokban található, a végrehajtói, a törvényhozói, és a bírói hatalom.) A város nevét hamarosan Tshwane-ra fogják változtatni, amit a fehér lakosság többsége ellenez, a feketék jó része viszont örömében már most is így nevezi Pretoriát. Union Buildings, Pretoria A védett és termékeny völgyben fekvő városnak 1,3 millió lakosa van, de az agglomerációval együtt ez 2 millióra rúg. Mivel az ország irányítását innen látják el, az állami hivatalok rengeteg embernek adnak munkát. A város az ország legfontosabb ipari körzetében fekszik, tehát a szolgáltatói szektor mellett fontos szerepe van bizonyos iparágaknak is, mint a vas- és acélipar, a vegyipar és az élelmiszer-feldolgozás. Éghajlata kellemes, a szavanna és a hegyvidéki éghajlat ötvözete. Igazán nagy hidegek júliusban sincsenek és a január sem elviselhetetlenül meleg.
A város egyik jelképe, az elnöki rezidencia, a "Union Buildings" látványos épületegyüttese, aminek alapkövét a Dél-Afrikai Unió létrejöttekor (1910) tették le. Képek és szöveg Pretoriáról és környékéről (magyarul) itt találahtóak.
Pretoria központja
Fokváros és környékének látképe

Fokváros (Cape Town, Kaapstadt, SaseKapa)

Fokváros a Dél-afrikai Köztársaság harmadik legnagyobb városa közel 3 millió lakossal. Pretoria és Bloemfontein mellett Dél-Afrika egyik fővárosa. A városban a törvényhozói hatalom székel. Mediterrán éghajlata, a hűs (hideg tengeráramlással érkező) óceáni levegő, modern felhőkarcolói és bevásárló központjai el is feledtetik az odalátogatóval, hogy Afrikába érkezett. Abban is különbözik más dél-afrikai nagyvárostól, hogy a fehér lakosság aránya itt igen magas az országos átlaghoz képest (19 %). Fokváros többek szerint a világ legszebb fekvésű városa. A hátteret adó hegykoszorú leglátványosabb tagja a Tábla-hegy, (helyesebben Asztal-hegy - "Table Mountains"), a hasonló nevű öbölre tekint ("Table Bay"). A fokvárosi kikötő Fokváros Dél-Afrika második legforgalmasabb kikötője Durban után. Itt többnyire az északabbra bányászott aranyat és gyémántot, illetve a környéken termesztett szőlőből készült, egyre híresebb és elismertebb, dél-afrikai bort rakják a hajókra. A világ legkülönfélébb árucikkeit pedig szintén a kikötőben rakodják ki, ezért a második szektort leginkább a kikötőipar képviseli. Az állami hivatalok és az idegenforgalom a szolgáltatói szektor dolgozóinak ad kenyérkereseti lehetőséget. Fokváros környékén valóban van látnivaló. A Tábla-hegy mellett a híres Robben-sziget érdemel említést, ahol Nelson Mandela, az ország első fekete elnöke raboskodott a faji megkülönböztetés időszakában. Fokváros közelében található a Jóreménység-foka, amely közelében bálnákat és pingvineket is meg lehet figyelni - ezek az állatok szintén nem az afrikai kontinenst juttatják eszünkbe. A kirándulásokban megfáradt turisták pedig a Fokvárostól nem messze fekvő borvidékeken iszogathatnak kiváló minőségű afrikai borokat, rácsodálkozva arra, hogyan lehetséges az, hogy a dél-afrikai bor messze földön híresebb a nagy tradíciókkal rendelkező magyar boroknál...

• Fokváros hivatalos weboldala itt található.
  

  A belváros a Tábla-hegy felől, a Jóreménység-foka és afrikai pingvinek
  
  
  

  Az Al Azhar iszlám egyetem

Kairó (Al-Quahirah)

Kairó Afrika leghatalmasabb metropolisza, Egyiptom fővárosa. A városban 8 millió, az agglomerációs övezetben 15,2 millió ember él. Kairóban és közelében az ókori egyiptomi, a középkori arab és az angol uralom idejében épült nagyszerű építészeti emlékek mellett a modern felhőkarcolók és a nyomornegyedek sem hiányoznak. A nyüzsgő metropolisz Egyiptom fontos pénzügyi és kereskedelmi központja. Az iszlám világ talán legfontosabb egyeteme az Al-Azhar is itt található. Az egyetem professzorait szinte minden muszlim országban tisztelik, komoly behatásuk lehet a Korán értelmezésében, illetve vallási és világi kérdésekben. Citrom árus Kairóban Kairó politikai súlya az arab országok között igen jelentős, melynek jelentőségét az adja, hogy a város az Arab Liga állandó székhelye. Kairó éghajlata trópusi sivatagi, ezért a Nílusnak óriási szerepe van a város vízellátásban. A nyári rekkenő hőség nem segíti elviselni a zsúfolt városi hétköznapokat, igaz nem kell sokat bajlódni a téli fűtéssel sem, bár a 10 fok körüli januári éjszakákban elkel a meleg takaró.
Kairó egyik legfontosabb bevételi forrása a turizmus. Sok ember dolgozik az állami apparátusban is, de fontos kereskedelmi, pénzügyi központ és közlekedésföldrajzi szempontból is kiemelkedő jelentőségű.

• Képek és szöveg Kairóról (magyarul) itt .
  

  Kairó látképe
  
  
  

  Színes házak Las Palmasban

Las Palmas de Gran Canaria

Las Palmas a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek adminisztratív székhelye. A szigetcsoport legnépesebb városa (377 ezer fő) Gran Canaria szigetén fekszik. A legfontosabb bevételi források az idegenforgalomhoz és a város kikötőjéhez kapcsolódó iparágakhoz kapcsolódnak. Las Palmas lakossága vegyes: a spanyolok mellett a szigeteket felfedező portugálok és a spanyolok által leigázott helyi lakosok (guancsok) leszármazottai, illetve azok keverékei élnek a városban. Hasznos és érdekes információk Las Palmas de

• Gran Canariáról itt találhatók (angolul).
  

  Gran Canaria műholdfelvételen
  
  
  

  Trópusi táj Mauritiuson

Mauritius

A vulkanikus szigetállam egyesek szerint a világ leggyönyörűbb egzotikus szigete. A buja trópusi növényzettel borított hegyoldalak, a magasban megbúvó apró tavacskák és a korall zátonyokkal övezett homokos tengerpartok valóban paradicsomi állapotokat tükröznek. Nem véletlen, hogy a szigetállam egyre több bevételre tesz szert az idegenforgalomból. E mellet nagy jelentősége van a mezőgazdaságnak, különösen a cukornád termesztésnek, de teaültetvényekkel is találkozni. Mauritius igen sűrűn lakott, a szigeten 1,2 millióan élnek. A lakosság rendkívül sokszínű, a népesség legnagyobb részét kitevő indiaiak mellett, madagaszkáriak, feketék, fehérek, kínaiak és különféle keverékek fordulnak elő a szigeten. A hivatalos nyelv az angol és a francia, de a portugál is elterjedt, nem beszélve a legkülönfélébb indiai nyelvekről. Az ország fővárosaPort Louis (150 ezer fő), melyet a kikötőipar éltet.

• Mauritius hivatalos weboldala itt található.
  

  Utcakép Port Louisban és Mauritius műholdfelvételen
  
  
  

  Trópusi növények Mauritiusról