A díj története

2000. december 1-jén három vállalat (az Ericsson Magyarország, a Graphisoft és a Richter Gedeon) képviselője jelentette be, hogy közös alapítványt hoztak létre a magyar természettudományos oktatás támogatására. Kezdeményezésük célja, hogy tisztelettel adózzanak azon pedagógusok előtt, akik áldozatos szakmai munkával és kiemelkedő eredménnyel képzik a jövő tehetségeit. A Rátz Tanár Úr Díjat az alapítvány kuratóriuma 2001-től évente ítéli oda azon középiskolai és általános iskolai tanároknak, akik kimagasló szerepet töltenek be a tantárgyak népszerűsítésében és a tehetséggondozásban a matematika-, fizika-, kémia-, biológiaoktatás területén. A négy tantárgy két-két prominens pedagógusát minden évben jelentős pénzjutalommal díjazzák, idén fejenként 1,2 millió forinttal.

"Hogy ne csak a világhírű tudósok, hanem tanáraik nevét is ismerjük..." - szól az életműdíj mottója.

Rátz Tanár Úr

Rátz László (1863-1930) a magyar matematikatanítás egyik nagy reformere, a Budapesti (Fasori) Evangélikus Gimnázium legendás hírű tanára volt. Nagy tudása és kifinomult érzéke alapján felismerte a tehetségeket és úgy bánt velük, mintha kollegái, munkatársai lettek volna. Kiváló matematikusokat, fizikusokat, kémikusokat nevelt, az ő keze közül került ki például Wigner Jenő fizikus és Neumann János matematikus.

A soproni Evangélikus Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Tudományegyetemen tanult, ezt követően egy évig a berlini egyetemen filozófiát, a strassbourgi egyetemen pedig természettudományt hallgatott. 1890-től a Budapesti Evangélikus Főgimnázium helyettes tanára, majd rendes tanára, végül 1909 és 1914 között a gimnázium igazgatója volt.

Kik díjazhatók?

A díjra a közoktatás 5-12. évfolyamain biológiát, matematikát, fizikát és kémiát tanító (vagy egykor tanító) tanárokat ajánlhatnak szakmai és társadalmi szervezetek, az ajánlott tanár tevékenységét jól ismerő kollektívák, valamint kivételes esetekben magánszemélyek. A kitüntetésre méltó személyek felkutatása az alapítvány munkatársainak segítségével történik, akikhez az adott évi pályázatok beérkeznek, majd szakértő szervezetek bevonásával alakítják ki a pályázati sorrendet. A díjak odaítéléséről végül az alapítvány kuratóriuma dönt.

A 10. Jubileumi Rátz Tanár Úr Életműdíj díjazott tanárai

A kitüntetéseket idén 2010. november 17-én adták át a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében.

A 2010-es év díjazott tanárai:

• Somfai Zsuzsa (matematika) - Budapest, Eötvös József Gimnázium
• Deli Lajos (matematika) - Hajdúszoboszló, Hőgyes Endre Gimnázium
• Dr. Vida József (fizika) - Eger, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola
• Várnagy István (fizika) - Tatabánya, Árpád Gimnázium / Bárdos László Gimnázium
• Dénes Sándorné (kémia) - Nagykanizsa, Batthyány Lajos Gimnázium
• Dr. Molnár József (kémia) - Sopron, Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium
• Bán Sándor (biológia) - Szeged, Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium
• Dr. Mészáros Lukács (biológia) - Szentendre, Ferences Gimnázium

Somfai Zsuzsa matematikatanár a budapesti Eötvös József Gimnázium tanára, aki többek között tankönyveket lektorál és matematikai tantervek kidolgozásában is fontos szerepet játszott. Deli Lajos a hajdúszoboszlói Hőgyes Endre Gimnázium matematikatanára, akinek a nevéhez a városi tehetséggondozó Deli-szakkör is fűződik. A fizika tantárgy idei díjazottjai Dr. Vida József egri tanár, aki többek között az egri Varázsterem interaktív kísérleteit és eszközeit tervezte; valamint a tatabányai Várnagy István, aki 45 éves pedagógiai pályája alatt generációkkal szerettette meg a fizika világát. Kémiából Dr. Molnár József, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium tanára és pályaválasztási felelőse; és a nagykanizsai Dénes Sándorné, a Curie kémia emlékversenyek területvezetője kapta meg a jubileumi elismerést. A biológia tantárgy idei díjazottja két fiatal tanár: Bán Sándor, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanára, aki Ázsiában is járt diákjaival a Nemzetközi Biológiai Diákolimpián; illetve Dr. Mészáros Lukács, a szentendrei Ferences Gimnázium pedagógusa, akinek diákjai országos és nemzetközi versenyeket is nyertek.

A díjátadón Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke kifejtette, hogy a magyar oktatási kultúra ápolása nemcsak az állam, hanem a civil társadalom feladata is. Elmondása szerint a társadalmi felelősségvállaláson túl a cégeket egy jó értelemben vett "üzleti cél" is vezeti. "Ez esetben azonban nem a reklám, a cég image ápolásának célja vezérelt minket - amivel a társadalmi felelősségvállalás szinte mindig összekapcsolódik - hanem egy sokkal közvetlenebb üzleti-sratégiai cél is. Piaci sikereink ugyanis a reklámnál és cég image-nél sokkal közvetlenebbül múlnak azon, hogy mennyire tehetséges fiatal kutatókat, mérnököket tudunk alkalmazni. Ezt a forrást pedig csakis a magyar természettudományos oktatás tudja számunkra biztosítani, ezért tehát alapvető érdekünk ennek ápolásához és fejlesztéséhez erőnkhöz mérten hozzájárulni" - mondta Bojár Gábor.

"Szerencsés helyzetben vagyunk - állítja Bogsch Erik, a Richter Gedeon vezérigazgatója -, hiszen Magyarország jelentős, értékes és több mint egy évszázadot felölelő természettudományos tapasztalatokkal rendelkezik. Ezt a hozzáadott értéket mindenképpen érdemes kihasználni. Annál is inkább, mert a világ országai között zajló gazdasági verseny legfőbb meghatározója és döntnöke a kutatás-fejlesztés, az innováció mértéke. A magas szellemi hozzáadott értékű, a komoly tudásbázis felhasználásával készült termékek előállítása és világpiaci értékesítése kitörési pont lehet Magyarország számára. Hazánk nem bővelkedik nyersanyagokban, ásványkincsekben, sem nagymértékű befektetésre szánt pénzügyi eszközökben. Rendelkezik azonban a fent említett tudással, tapasztalattal, évszázados szellemi potenciállal. E szellemi potenciál, a "magyar szürkeállomány" adta páratlan lehetőségeket azonban aligha lehetne konkrét haszonra fordítani megfelelő szakember-utánpótlás képzése nélkül. A természettudományos oktatás, a képzés magas színvonala, a tanárok szerepe kulcskérdés. A természettudományos tárgyak tanításával foglalkozó szakemberek felelőssége óriási a jövő sikereinek szempontjából. Anyagi, társadalmi, erkölcsi megbecsülésükre áldozatos, odaadó munkájuk okán is kiemelt szükség van."

Prof. Dr. Kroó Norbert, az alapítvány kuratóriumának elnöke is felhívta a figyelmet arra, hogy sajnos egyre kevesebb kiváló tanára van társadalmunknak, ami pedig alapvető feltétele a jövő értékteremtésének. „Éppen az ilyen kiváló tanárok hiányától szenvedő társadalmunkban van rendkívüli jelentősége az olyan kezdeményezéseknek – és ilyen a Rátz Tanár Úr Életműdíj is – amelyek, ha mégoly szerény mértékben is, de ellensúlyozzák ezt a negatív tendenciát. Az pedig, hogy ez az erőfeszítés az Alapítvány és az alapítók lankadatlan tenni akarása következtében már 10. éve folytatódik, talán kisebb csodának is tekinthető” – írja az akadémikus az életműdíj 10. jubileumi évében megjelenő könyv előszavában.

További információk aRátz Tanár Úr Életműdíj honlapján olvashatók.