Regény-vázlat IV. - A barokk (lovag-) regény
Kormos Edit
2003/11/22 19:33
2394 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Kezdetben vala az Ige, s az Ige Istennél vala. Majd jött az ember, lett légyen nevezve Pico della Mirandola, s Isten ajkaira új szavakat adott, mikor az Ádámhoz szóla: "Nem teremtettelek sem mennyei, sem földi, sem halandó, sem halhatatlan lénynek, úgyhogy mint saját magad szobrásza, magad vésheted ki vonásaidat." S lőn. Ám mi jöhetett ez után?

Pico della Mirandola szavai nyomán testet öltött az újkor. A reneszánsz születése a középkor búcsúja is egyben - hogy aztán alig 150 évvel később még pompázatosabban kísértsen. Búvópatakból bővizű forrás - immár aranyosan pompázó szökőkutak díszeként szökell.

Manierizmus: a modorossá váló késő reneszánsz irányzata. Megjelenése a reneszánsz korstílusának válságát jelzi. Újabb vélekedések szerint a manierizmus tulajdonképpen az összekötő hidat jelenti a reneszánsz és a barokk között: a manierizmus vonásai mint például bizonyos elemek túlhangsúlyozása, a harmonikus formák lazulása vagy az érzéki hatásokra való törekvés mind ezt támasztják alá.

A reneszánsz bomlása leginkább a manierizmusban mutatkozik meg. Ám alig lát napvilágot, nyomára lép nagytestvére, a barokk. A pompát és nehéz díszeket kedvelő újabb korstílus a katolikus egyház reformációellenes törekvéseit propagálta. Nyitányát a tridenti zsinat (1545), a katolikus restauráció első jelentős egyházi gyűlése jelentette.
A katolikus restaurációt ellenreformációként is előszeretettel emlegetik. Botorság lenne azonban pusztán ellenlépést, a katolikus egyháznak az erősödő reformációra adott válaszát látnunk e folyamatban.

...(az ellenreformáció) "kifejezés nem helyes, mert a mozgalomnak csak negatív oldalát, a reformáció ellen való küzdelmet fejezi ki. Holott sokkal több volt ennél, nem merő reakció egyáltalán nem olyan mozgalom, amely visszafelé irányul: a katolikus restaurációval a dél-európai népek vallásossága éppúgy új korszakba lép, mint az északiaké a reformációval." (1)

Ahogy a reneszánsz minden ízében Itália szülötte, úgy a barokk, "édeskés és duzzatag, ékességes és túldíszített, keresett képekkel és üres allegóriákkal megzsúfolt kifejezésmódja" pedig leginkább a spanyoloké. A stílus nehéz ornamentikája tulajdonképpen "a spanyol nemzeti jelleg sugárzó kifejeződése"(2).

A spanyol barokk ívelő és divatteremtő pályáját II. Fülöp spanyol király uralkodása alatt futja be. Bár Fülöp politikájában kevésbé bizonyult szerencsésnek - gondoljunk csak a "győzhetetlen" armada pusztulására -, mint mecénás maradandó nyomokat hagyott a történelemben. Patronálása nyomán egyedi és lenyűgöző alkotások látnak napvilágot az építészetben, festészetben csakúgy, mint az irodalomban. Ebben a korban élt és alkotott Cervantes, Lope de Vega vagy Góngora.

Lope de Vega: a spanyol dráma első, magasan kiemelkedő neve. A spanyol barokk szülötte, maga is pap, majd inkvizítor lett. Már ötéves korában is írt verseket. Csodálatosan termékeny író, megközelítőleg 500 műve maradt fenn, de kb. 1800 darabot tulajdonít neki a hagyomány. Legismertebb, máig is játszott darabja a Kertész kutyája.
Don Luis de Góngora: spanyol barokk költő, a cultismo jelentős képviselője. Legjelesebb műve a Soledades, egy csak részben fennmaradt ciklikus költeménye.

Conceptismo és cultismo - a spanyol barokk két kulcsszava. A conceptismo egyfajta szellemességet jelöl, melynek elsődlegesen a megdöbbentés és meglepetés a célja. Eme szellemesség egyben a zsenialitás ismérve is, hiszen a conceptismo mögött egy eredetiségében kiemelkedő egyéniség áll, aki lépten-nyomon elképeszti hallgatóit. A barokk vonzódik a különöshöz, szokatlanhoz, emberfölötti hősiességhez, s ez alól a spanyol barokk sem kivétel.



"El Greco lefestett egy híres trinitárius szerzetest; a szerzetes a festményt szonettben köszönte meg, amelyben elmondja, az arckép oly tökéletesen hasonlít őrá, hogy most már maga sem biztos benne, melyik ő és melyik az arckép." (1)

A cultismo olyan elitkultúrát takar, melyet csak a legpallérozottabb elmék érthetnek meg. E stílus képviselői merész képzettársításokkal dolgoznak, s gyakran utalnak alig ismert ókori művekre is. A barokk szerző a megdöbbentés eszközével emelkedik ki társai közül. Az általa teremtett kultúrát minduntalan belengi egyfajta arisztokratikus elszigetelődés.

A cultismo legfontosabb jegye az, hogy igyekszik mindent másképp mondani, mindennek más nevet adni. Góngora a szardíniákról pl. így emlékezik meg: "úszó tömeg, alig méltó / pikkelyekre, nemhogy névre".

Cervantes hatását a regényirodalomra szintén a "megdöbbentő" jelzővel tudnánk leginkább illetni. Hatalmas fordulatot jelentett alkotása, a Don Quijote a regény történetében, ugyanis mindezidáig a regény, vagy "roman" csodás mese, kitalált történet volt, kalandos fordulatokkal tarkázva. Ilyen volt a középkori lovagregények kései leszármazottja a barokk Amadis-regény is. Az ismeretlen szerzőtől származó XVI. századi alkotás a féktelen fantázia szülötte. Míg a középkori lovagregények számtalan csodával bírtak, mégis valósnak kívántak tűnni: a lovagi élet fantasztikus részleteit reálisnak írták le; addig a barokk lovagregények még csak nem is törekednek a valóság illúziójának megteremtésére. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy bennük a lovagoknál nagyobb szerephez jutnak a varázslók.

Tudod-e...
... hogy hívták Artúr király híres udvari mágusát? (Merlin)
... a Gyűrűk urában hogyan hívják a szövetség mágusát? (Gandalf)
... ki írta a Fény mágiája című könyvet? (Szepes Mária)Cervantes Amadis-paródiát írt, mikor nekilátott a Don Quijote írásának. Egyúttal kőkemény kritikát szerez a korabeli nemes urak, hidalgók életéről. A spanyol nemes nem veszi tudomásul, hogy a lovagkor véget ért, s hogy a középkoron már nemhogy átfordult az idő kereke, de egy újabb kor irányába indult: a reneszánsz világán át az újkor felé. A spanyol nemes saját jelenének tekinti a lovagkort: pontosabban meg nem szakadt, el nem akadt, folyamatos hagyománynak. Így él és hal Don Quijote is.

A fantasztikum, az irrealitás az Amadis-regényben külső, objektív valóságként van jelen. Don Quijoténál más a helyzet: ott e világ a szubjektum, a belső tér része lesz. A "vak dióként dióhéjba", belső világába rejtező Don valóságát megingathatatlan kőfalként szegélyezi az érv: ha bolondnak tartják, mert szélmalmok ellen támad diadalmasan, akkor csakis egy gonosz mágus keze lehet a dologban. A dióhéj bezárul...

A dióhéj valóban bezárul? Don Quijote nem őrült. Maga Cervantes sem tekinti annak. Hőse egy régi eszme megszállottja, de nem szolgai majmolója. Nem eljátssza a lovagot: ő maga lovag. Az utolsó lovag. Bátor, nyílt szívű és hősies - nem "kirakathős". Elveit Thomas Mann is tisztának és értelmesnek véli, megvalósításukban válnak csak értelmetlenné és torzzá.

Tudod-e...
...honnan való a fenti idézet a szubjektum "dióhéjába" zárt Énről?
(Babits: A lírikus epilogja)

Don Quijote, mely eredetileg csak a korabeli nagyralátó, torz lovagregény kicsúfolása lett volna, valamint a hidalgó hősies-botor tetteinek, botlásainak képe-mása, jóval több lett: az emberi idealizmus halhatatlan tragikomédiája. Don Quijote alapjában a költő örök típusa: aki rájön, hogy a realitás legbensőbb lényege szerint, mindig szükségképpen csalódást okoz, mert tulajdonképpen nem valós, hát ezért ő eltökéli magában, hogy nem ismeri el." (2)

S végül, de nem utolsó sorban ne feledjük, hogy szinte posztmodern regényekre emlékeztet a könyv fikciója, mely szerint a könyv hőse más könyvek hőseiről olvas, miközben magát is regényhősnek tudja. Az első regény után napvilágot látó második rész már abból az előfeltevésből indul ki, hogy a második rész hősei olvasták az első könyvet, s a patrónus herceg kegye is a regényhős Donnak szól.
Zseniális éleslátás és egy fantaszta őrülete - Cervantes műve borotvaélen s egyúttal immár két kor határmezsgyéjén táncoló remekmű.


Felhasznált irodalom:
(1) Szerb Antal: A világirodalom története
(2) Egon Friedell: Az újkori kultúra történet

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten