Az intézmény feltételrendszere
Személyi feltételek
A pedagógusok és technikai dolgozók száma a feladatoknak megfelelő. Az intézmény pedagógusállománya felsőfokú végzettségű tanítókból és tanárokból áll. A tantestület többsége több éve dolgozik a körzetben. Kellő szakmai gyakorlatuknak, nevelési tapasztalataiknak köszönhetően az átlagosnál jóval magasabb szintű az innovatív képességük. A megfelelő szaktanári ellátottság magas színvonalú, hatékony nevelő-oktató munkára ad lehetőséget.
Tárgyi feltételek Az intézményi élet jól karbantartott épületekkel, a szükséges fejlesztésekkel, önkormányzati segítséggel és pályázatok útján valósul meg. A szemléltetőeszközök állománya jó, a NAT teljesítéséhez minden műveltségi terület vonatkozásában megfelelő. Az intézmény rendelkezik tornateremmel, ezen belül kondicionálóteremmel, önálló könyvtárral, a legkorszerűbben felszerelt számítógépteremmel, nyelvi laboratóriummal, zeneteremmel, iskolatörténeti gyűjteménnyel. Külön telken található az iskolakert és a gyakorlókert, melyet az iskola tanulói gondoznak, művelnek. (...)
Tanulócsoportjaink aránylag kis létszámú homogén csoportok. Az önálló osztályokban való tanulás a gyógypedagógiai csoportokban nem oldható meg. Ők jelenleg összevont formában, két csoportban tanulnak. A tanulócsoportokon belül erőteljes a cigány származású tanulók számának növekedése. A cigány gyermekeket integráltan helyezzük el a csoportokban. Az azonos évfolyamú cigány és nem cigány tanulók együtt oktatása az iskolai eredményességet segíti. A nagyszámú roma származású gyermek mellett a tanulók jelentős része olyan szociális és kulturális hátrányokkal érkezik az intézménybe, melyek az átlagostól eltérő, nagyobb feladat- és kötelességtudatra késztetik a tantestületet. A mindennapi pedagógiai munka során megfogalmazódnak és megvalósulnak olyan részprogramok, melyek a gyerekek egészségnevelésével, környezetkultúrájuk fejlesztésével, identitástudatuk erősítésével kompenzálják (ellensúlyozzák) azokat a hátrányokat, melyek a családban és a Csereháton való élésből adódnak. Az iskola pedagógiai programjának sikerességét jelzi, hogy a gyerekek szeretnek iskolába járni, nem számottevő az iskolai mulasztás, minimális az évfolyamismétlés. Ebben az iskolában a cigány és nem cigány gyermekek együttélése természetes, egymást egyenrangúnak tekintik. (...) A roma származású gyermekek kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a készségtárgyakból, de egyre több közöttük a más tantárgyakból is kiemelkedni tudó tanuló. (...)
Kiemelt célok (már a szervezés kezdetén) A képességek, különösen a kommunikációs készségek differenciált fejlesztése; alapvető higiénés, társas, magatartási és munkaszokások fejlesztése, különösen az alapvető normák elfogadtatása és követésükre ösztönzés. (...) A cigány kultúra alapvető elemeinek bemutatása nem csak a kisebbséghez tartozó gyermekek számára. Az intézmény helyi tantervei és egyéb írásos dokumentumai tartalmazzák a nevelőtestület erre irányuló törekvését. Az intézmény a különböző műveltségi területek tartalmának megvalósítását az iskolaotthonos oktatási forma keretein belül a tanórai és tanórán kívüli, illetve a szabadidős foglalkozások tartalmának egymásra épülésével, az iskolán belül rendezett hagyományőrző rendezvényekkel, a nyári tehetséggondozó táborok szakmai programjaival igyekszik elérni. (...)
Az 1993-tól működő 5-8. évfolyamos iskolaotthonos oktatás szerkezeteEz az oktatási forma szülői igényre jött létre, a fenntartó önkormányzatok támogatásával, pedagógusok és tanulók aktív együttműködésével valósul meg. A program felhasználja a normál iskolai, napközis, alsós iskolaotthonos és a felsős klubnapközi - mint ismert oktatási formák - pozitív jegyeit, de egészében a helyi adottságokhoz igazodó, nevelő-oktató-szabadidő-szervező munkát magában foglaló oktatási forma, vagyis a gyermekek tevékenykedtetésén alapuló, egész nap kedvező pedagógiai hatást nyújtó munkarend. (...) A tantestület számára fő cél, hogy mágnessé váljon az iskola, és a szeretet, törődés hassa át a mindennapi pedagógiai munkát, s ezáltal is erősödjön iskolánk tanulómegtartó ereje. (...)
Az oktatási forma három fő pillére: 1. tantervi órák és a differenciált fejlesztésre szánt órakeret, ezen belül a tanulók felzárkóztatási és etnikai programja; 2. szabadidős programok, ezen belül az etnikai program is; 3. a tanulási, felkészülési tevékenység ideje.
Tantervi órák (benne az etnikai program) A tantervi órákat, felzárkóztató csoportfoglalkozásokat, tehetséggondozó programokat, ezen belül az etnikai programot az 1-5. óra sávjában tartjuk. (...) A napi időkereten belül csoportbontással és a normál órákon belüli intenzív differenciált foglalkozásokkal valósul meg a készségfejlesztés. Ebben az oktatási formában az osztályfőnök szerepe az átlagosnál sokkal fontosabb, mert ő egyedül vezeti az évfolyamát, nincs külön napköziscsoport-vezető nevelő. (...) Az együttműködési készség fejlesztése a roma gyermekek esetében is azt eredményezi, hogy helyük az osztályban, munkához való viszonyuk, szocializációjuk erőteljes fejlődést mutat. (...) Az iskola rendelkezik a Művelődési és Közoktatási, majd az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott cigány felzárkóztató és etnikai programmal, melyet a baktakéki pedagógusok dolgoztak ki. Az iskola cigány származású gyermekeinek identitástudatát erősíti, hogy a rendszeresen járó roma lapokat olvashatják (például: Lungo Drom, Amaro Drom, Phralipe). (...)
A program első elemének sikerességét a második elem alapozza meg. Ennek az iskolának az is különlegessége, hogy a szabadidős programokat meghatározóan fontosnak tartjuk a tanulók eredményes továbbhaladása érdekében. A program célja, hogy a gyermek jól érezze magát az iskolában, érezze, hogy az ő személye is fontos, értékes; és ha ez megvalósul, akkor a tantárgyi órák során is készséggel együttműködik a tanárral.
Szabadidős programok sávja (benne az etnikai program)A szabadidős programok az alábbiakat szolgálják: a tanulók iskolai közérzete a mindennapi munkát pozitívan befolyásolja; az életkori sajátosságokhoz igazodó programok álljanak a gyerekek rendelkezésére; a programok egyszerre legyenek tantárgysegítőek és szabadidős jellegűek; belső biztonságot nyújtó társas életet teremtsenek a gyermekek és a pedagógusok számára; a tanulók a tanórán kívüli programok, tevékenységek megtervezésének és megszervezésének részeseivé váljanak; a szabadidő tartalmas eltöltése a tanulók tartós igényévé váljon; a nevelőtestület kreativitását erősítse, mely által az iskola szakmai színvonala fejlődik.
A programokat félévente ajánlják fel a tanulók számára. A programválasztással félévre kötelezi el magát minden tanuló. Az egy-egy témában rendeződött gyermekcsoportok vegyes életkorúak és vegyes képességűek, így játszva tanulnak egymástól. (...) A szabadidős programokat a hatodik óra sávjában, közvetlenül az ebéd után tartjuk. A gyerekek ezenkívül naponta kb. száz percet tölthetnek kötetlenül a szabad levegőn.
A felkészülési idő (differenciált csoportbontásban) A felkészülési idő a szabadidős sávot követően valósul meg. Tekintettel arra, hogy a gyerekek jól érzik magukat az iskolában, minden nehézség nélkül munkára készek ezen órákban is. Az iskolaotthonos tanulók reggel fél nyolctól este fél ötig tartózkodnak az iskolában. A felkészülési idő alatt a tantestület a tanulók felzárkóztatásával is foglalkozik. Ennek eredményességét mutatja az év végi összesített tanulmányi átlag, amely több év viszonylatában 3,3 és 3,5 között van. (...)
A baktakéki iskolaotthonos oktatási forma eredményességének néhány bizonyítéka
Teljes körűvé vált a tankötelezettség teljesítése. Minimálisra csökkent az igazolatlanul mulasztott napok száma. A cigány gyerekek egyre nagyobb arányban vesznek részt valamilyen tanulmányi versenyen. A mindennapokban élővé vált a diákönkormányzati tevékenység. A tanulóifjúság "önálló" iskolaújságban tudósít havonta az iskolai életről. 1996-tól folyamatosan írják iskolánk történetét. Minden, első osztálytól iskolaotthonos osztályban tanuló gyermek elvégzi a nyolcadik osztályt. Öt tanév vonatkozásában a végzős tanulók továbbtanulása, ezen belül a roma gyermekek továbbtanulása 100%-os. (...)
A baktakéki iskola egyedülálló programja során bebizonyosodott, hogy a cigány gyermekek is nagyszerű partnernek bizonyultak, hiszen már a program elején látták, hogy valami új, jó dolog indul el értük, velük. A napi munka szervezésében jelentős segítő szándékot mutattak, és a baktakéki diákönkormányzati munka aktív részeseivé váltak. A gyermekek természetes igénye vált valóra: részt kérhetnek és kérnek saját életük alakításában. A program tanulók általi támogatottsága a biztosíték arra, hogy a sikerek folytatódnak, és ez az oktatási forma az, melyben a cigány és nem cigány gyermek ugyanazon feltételek között, ugyanazon esélyegyenlőséggel fejlődhet. (...)
A baktakéki iskolában folyó pedagógiai munka eredményessége, a gyermekek neveltségi szintje egyértelműen bizonyítja, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődéséhez a Csereháton az iskolaotthonos oktatási forma az optimális keret. Ennek az oktatási formának az eredményessége még fokozható lenne, ha a tartósan stabil anyagi lehetőségek segítenék az állandó tantestületi egység megőrzését, ha az otthonos körülmények tekintetében fejlesztési elképzeléseink megvalósíthatóak lennének, ha tartalmi gazdagításként még több szabadidős választási lehetőséget tudnánk felajánlani tanítványainknak.
