Római régiségek - A város leírása I. rész
2001/09/04 08:00
2957 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A régi Róma a Tiberis bal partján, a tengertõl 25 kilométerre, hét halmon és a köztük vonuló völgyekben terült el. A hét domb közül ötöt mons-nak, kettõt pedig collis-nak hívtak.

Római régiségek

A város leírása I. rész

A Forum Romanum a császárok korában (részlet)

A Forum Romanum a császárok korában (részlet)

A város fekvése

A régi Róma a Tiberis bal partján, a tengertől 25 kilométerre, hét halmon és a köztük vonuló völgyekben terült el. A hét domb közül ötöt mons-nak, kettőt pedig collis-nak hívtak. Sorrendben a következők voltak:

mons Capitolinus, Palatinus, Aventinus, Caelius és Esquilinus, illetve a collis Viminalis és Quirinalis.

A Palatinusnak több olyan helye és épülete volt, melyhez a város alapítására vonatkozó mondák kapcsolódtak. Ilyen volt a Lupercal, az a Lupercus isten tiszteletére szentelt barlang, amelyben a mondabeli farkas Romulust és Remust szoptatta. Ilyen volt továbbá a hegy északkeleti lejtőjén Jupiter Stator temploma, melyet állítólag még Romulus alapított.

A mons Capitolinus meredek sziklafalakkal és bástyákkal védett hegy volt, ahová szükség esetén a lakosok menekültek. Idővel a város szent központja lett. A hegy északi orma volt az arx, vagyis a fellegvár, a déli a Capitolium, mely a Tiberis felé meredek sziklafalban végződött, ahonnan hajdanában az esküszegőket, felségárulókat és más bűnösöket taszítottak a mélybe.

A collis Quirinalis a szabin nép törzshelyéül szolgált. Északi oldalán terült el a campus Sceleretus, ahol a fajtalanság miatt elítélt Vesta-szűzeket temették el elevenen.

A mons Caelius a Luceres törzs székhelye volt. Érdekessége, hogy a középkorban itt volt a pápák székhelye, a domus Lateranorum.

A mons Aventinus sokáig lakatlan hegy volt. Ide gyakorta vonultak ki a plebejusok a secessiók alkalmával, később aztán meg is telepedtek rajta. E hegyen állt Diana temploma, a latin szövetség szent épülete. Az Aventinus és a Palatinus között, lent a völgyben terült el a Circus Maximus.

A campus Esquilinuson temették el az alsóbb néposztályhoz tartozókat. Augustus uralkodása alatt a temetőt arrébb alakították ki, helyén pedig Maecenas rendezett be gyönyörű kertet (horti Maecenati).

A collis Viminalis a legjelentéktelenebb domb volt Rómában. Itt állt Tiberius alatt a praetorianusok kaszárnyája.

Várfalak, kapuk és a pomerium

Az Aurelianus-féle fal (rekonstrukció)

A legrégibb, a monda szerint Romulus által emelt falak a palatinusi várost kerítették be, amelyet később a pomerium négyszögletű alakjáról Roma quadrata néven emlegettek. Ez a bástya a Palatinus peremén emelkedő, három kapus falgyűrű volt.

Aurelianus és Probus császár a Kr. utáni III. század második felében téglából építtetett hatalmas körbástyát, mely a Janiculumot, a Marsmezőt és a város egyéb részeit is körülfogta. Ennek a bástyának romjait a mai Rómában is megcsodálhatjuk.

A város területét a vidéktől a pomerium választotta el. A pomerium tulajdonképpen a város alapításakor hasított barázda volt, ennek mentén építették a városfalat, hosszában pedig kívül-belül be nem épített, szabad teret hagytak.

Jegyzet: Hasított barázda: A városok alapításakor a városalapítók első tevékenysége volt, hogy bika és tehénfogatú ekével olyan barázdát hasítottak, melynél a feltört hant az alapítás területére, vagyis befelé fordult.

Utak, utcák és hidak

Pons Fabricius

Közlekedő utak voltak a következők:

via = nagy, kövezett út
clivi = a halmokra vezető kocsiutak
vici = a nagyobb utcákat összekötő közök a mellettük elvonuló házsorokkal együtt
semitae = a gyalogjáró, a tulajdonképpeni járda latin neve
scalae vagy gradus = utcákat, tereket összekötő lépcsők
compita = keresztutak
bivium = több (valójában két ) utca találkozása
trivium =több (valójában három ) utca találkozása, stb.

A Palatinus északi és nyugati oldalán húzódott a Nova via, a Sacra via, amely a köztársaság végétől kezdve a fő kereskedelmi útnak számított, az Esquilinustól a Forum déli hosszában a Capitolinusig vitt. A Sacra via folytatása volt a Forumtól a Capitóliumra vivő clivus Capitolinus.

A Forumra nyíló utcák torkolatát valószínűleg Janus-kapuk boltozták át. E Janus-kapuk közül a Janus-mediust, mely valószínűleg a vicus Tuscus fölött ívelt, az írók általában gyakran emlegetik, mint a pénzkereskedés és könyvkereskedés központját.

A Rómából kifelé vezető utak közül a legnevezetesebbek:

via Appia, amely Capuáig, később egészen Brundisiumig vitt,
via Latina, amely Casinumba, később egészen Casilinumig vitt,
a via Ostiensis Ostiába vezetett,
a via Aurelia Genuáig.

Nevezetes terek

Cloaca Maxima

A Capitolinus, Palatinus és Quirinalis között fekvő terület egykor mocsaras vidék volt, melyet Tarquinius Priscus csapolt le csatornákkal. Ma is látható a csatornák fő ága, a cloaca maxima, melyet Tarquinius Superbus hatalmas kockakövekből építtetett.

A kisebb, házakkal körülvett terek latin areae, a nagyobbaké forum ( t.sz.: fora ) volt.
Azokat a tereket, melyeket pázsittal, illetve gyakran növényekkel ültettek be, campinak hívták.

Róma legnevezetesebb tere a Capitolinus, Palatinus és Quirinalis között fekvő szabálytalan, hosszúkás négyszög alakú régi Forum volt, amelyet Forum Magnumnak vagy közismertebb nevén Forum Romanumnak neveztek. Ez volt a vásártér, a politikai gyűlések és törvényszéki tárgyalások helye, az egész nyilvános élet középpontja.

A Forum északi szomszédságában helyezkedett el a Comitium, az a tér, ahol évszázadokon keresztül a népgyűléseket tartották és a peres ügyeket tárgyalták. Itt állt a Curia és vele szemben, a Forum és a Comitium határán, a szószék (rostra).

A szószék hosszúkás, pilléreken nyugvó, kétfelé néző emelvény volt. Kr. e. 338 óta az Antium mellett elfogott hajók orrával (ami latinul rostrumnak hívtak) díszítették. Nemcsak beszédeket mondtak róla, hanem az arra érdemes polgároknak emléket is állítottak rajta.

A Forum két oldalán egykor árusító bódék húzódtak és gazdag üzleti élet színtere volt. Az idők során egymás után épültek a tér köré a különböző templomok, a Concordia és Divus Vespasianus temploma. A Forum délnyugati sarkában, homlokzatával észak felé nézve Saturnus temploma állt, melyet aerariumként használtak. Vele szemben az északnyugati sarkon állt a carcer. A déli oldalon húzódott a Sacra via, mellette a basilica Julia és a Castor templom.

A következő részben a templomokkal és középületekkel foglalkozunk.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten